David Camarillo
1,496,883 views • 15:56

Az agyrázkódás szó manapság nagyobb félelmet vált ki, mint valaha, és én személyesen is ismerem az érzést. 10 éven át [amerikai] futballoztam, ezerszer érte ütés a fejemet. És azt kell mondjam, néhány biciklis balesetem még ennél is rosszabb volt, mely során agyrázkódást szenvedtem. – a legutóbbi következményeivel még most is küzdök, ahogy itt állok ma előttetek.

Az agyrázkódás körül van egy bizonyos félelem, ami nem alaptalan. Egyes információk szerint a többszörös agyrázkódás, olyan korai demenciához vezethet, mint az Alzheimer-kór, vagy a krónikus traumatikus enkefalopátia (CTE). Ez volt a témája Will Smith "Sérülés" c. filmjének. Szóval elkezdtek felfigyelni a focira, és a katonaságnál látottakra, de talán kevesen tudjátok, hogy a gyermekek agyrázkódását általában a biciklizés okozza, tehát sportolásból fakad az agyrázkódás. És még valami, amit meg kell osztanom veletek: talán nem tudjátok, de a biciklizés, futball, és sok más tevékenység során viselt sisakokat nem aszerint tervezték vagy tesztelték, hogy mennyire képesek megvédeni gyerekeiteket az agyrázkódástól. Valójában a tervezés és tesztelés arra irányult, hogy koponyatörés ellen nyújtsanak védelmet.

Rengeteg szülő kérdezi tőlem újra és újra, hogy: "Engedné saját gyermekét [amerikai] futballozni?" Vagy_ "Engedhetem focizni a gyermekemet?" Úgy gondolom, hogy jelenleg még nagyon messze állunk attól, hogy biztos választ adhassunk.

Tehát egy kicsit más szemszögből tekintek a kérdésre, és tudni szeretném, miként előzhetnénk meg az agyrázkódást. Lehetséges-e egyáltalán? A legtöbb szakértő úgy véli, nem. A laboratóriumban végzett munkánk azonban egyre több részletet tár fel az agyrázkódás körül, ami lehetővé teszi, hogy jobban megértsük. Sisakkal azért tudjuk megelőzni a koponyatörést, mert az nagyon egyszerű. Hiszen tudjuk, hogyan működik. Az agyrázkódás ezzel ellentétben rejtély.

Szóval, hogy nagyjából megértsétek, mi történik agyrázkódás során, egy videót szeretnék nektek mutatni, amit a Google keresőben is megtaláltok, ha beírjátok: "Mi az agyrázkódás?" Egy CDC-s [kórmegelőző központ] honlapra kerültök, ahol a videó lényegében az egész történetet bemutatja. Láthatod, ahogy előre bukik a fej, míg az agy kissé késleltetve követi a mozdulatot, és a koponyának ütődik. Visszapattan a koponyáról, majd a koponya másik végébe csapódik. A CDC a videóban külön hangsúlyozza, – amelyet megjegyzem, az NFL támogatott – hogy az agy felszínét, mely feltehetően a koponyának ütődött, zúzódás, vagy sérülés érte, tehát az agy felszínét érintette. Azért választottam ezt a videót, hogy elmondjam, hogy bár valószínűleg vannak benne a tudósoknak az agyrázkódásról alkotott véleményét tükröző megállapítások, több benne a téves állítás.

Egy dolog, amivel egyetértek, a legtöbb kutatóval együtt, hogy az agynak tényleg van egy ilyen dinamikája. Valóban késleltetve ütődik a koponyának, aminek hatására előre-hátra mozogva oszcillál. Ez az, amit igaznak vélünk. A videóban látható mozgás mértéke azonban valószínűleg egyáltalán nem helytálló. A koponyaboltozat alatti terület igen keskeny, csupán pár milliméternyi, és az egészet agy-gerincvelő folyadék veszi körül, amely védőrétegként funkcionál. Tehát az agy valószínűleg nagyon keveset mozog a koponyán belül.

A másik probléma ezzel a videóval, hogy az agyat úgy mutatja be, mint egy mozgó merev testet, ami szintén nem igaz. Az agyunk az egyik leglágyabb anyag a testünkben, leginkább zseléként lehet elképzelni. Tehát ahogy a fejed előre és hátra mozog, az agyad csavarodik, forog és torzul, a szövet pedig megnyúlik. Úgy gondolom, a legtöbb szakértő egyetért azzal, hogy az agyrázkódás nem olyasvalami, ami az agy felszínén történik, hanem inkább valahol sokkal mélyebben, az agy középpontja körül.

Nos, mi úgy próbáljuk megoldani a problémát,, megérteni az agyrázkódás mechanizmusát, és megtalálni a megelőzés módját, hogy egy ilyen szerkezetet használunk. Ez egy fogvédő. Érzékelők vannak benne, melyek lényegében ugyanolyanok, mint a mobiltelefonban lévők: gyorsulásmérők, giroszkópok. És ha valaki beütötte a fejét, meg tudja mutatni, miként mozgott a fej, másodpercenként ezer minta alapján. A fogvédő működési elve a következő: illeszkedik a fogakra. A fog az egyik legkeményebb anyag a szervezetünkben. Tehát szilárdan illeszkedik a koponyánkhoz, és a lehető legpontosabb méréseket képes szolgáltatni a koponya mozgásáról. Vannak, akik más módon próbálkoztak: sisakokkal. Mi másféle, bőrre illeszkedő érzékelőket is kipróbáltunk, de ezek egyszerűen túl sokat mozognak, így rájöttünk, hogy ez az egyetlen megbízható módja a pontos méréseknek.

Szóval most, hogy van ez a szerkezetünk, nemcsak holttesteket tanulmányozhatunk. Ugyanis jelenleg ez az egyetlen módja az agyrázkódás vizsgálatának. De mi élő embereket szerettünk volna tanulmányozni. Merre találhatnánk egy csapat önkéntest, akik hajlandók lennének folyton egymásnak ütni a fejüket, agyrázkódás céljából? Nos, én voltam az egyik közülük, ők pedig a barátságos standfordi focicsapat.

Tehát ez a mi laboratóriumunk, és szeretném bemutatni nektek az eszközzel mért első agyrázkódást. Felhívnám a figyelmet, hogy a szerkezetben lévő giroszkóp lehetővé teszi a fej elfordulásának mérését. A legtöbb szakértő szerint ugyanis ez a kritikus tényező, amely megmutathatja, mi történik agyrázkódáskor. Kérlek, tekintsétek meg a videót.

Közvetítő: "A Pumák később küldenek be új embert, de Luck-nak van ideje, és Winslow-nak ütközése volt. Remélem, rendben van."

(A közönség ordít)

A képernyő tetején látható, ahogy post route-ot fut, szépen leválik, jön a safety. Itt van valós sebességgel. Hallani fogjátok. Az ütközést okozta —

David Camarillo: Elnézést, talán harmadjára kicsit túlzás, de most már értitek.

Ha csak ezt a filmet nézitek, szinte csak az látható, hogy nagyon erősen megütötték és lesérült. De ha megnézzük a fogvédője által gyűjtött adatokat, sokkal több részlethez, sokkal több információhoz jutunk. Az egyik dolog, amit észrevettünk, hogy az ütés az arcvédője bal alsó felében érte. Ez volt az első dolog, ami a józan észnek ellent mondott. A feje ugyanis nem mozdult el jobbra. Valójában először balra fordult. Aztán, ahogy összenyomódott a nyaka, a lökés ereje rántotta vissza jobbra. Szóval ez a bal-jobb irányú mozgás egy ostorhoz hasonló jelenség volt, és valószínűleg ez vezetett az agysérüléshez.

Nos, a szerkezet korlátozott abban, hogy csak a koponyamozgást méri. De mi azt akartuk megtudni, hogy mi történik az agy belsejében. Ezért bevontuk a svéd Svein Kleiven csoportot. Ők fejlesztettek egy végeselem-modellt az agy működésére. Tehát ez itt egy szimuláció, amely a fogvédő által a bemutatott sérülésből nyert adatokra épül. Itt látható az agy, – ez egy keresztmetszet szemből nézve –, amint csavarodik és elfordul, ahogy azt már említettem. Jól látható, hogy közel sem hasonlít a CDC-videóhoz. Na most a videón látható színek, az agyszövet nyúlását mutatják. A piros 50%-ot jelent. Eszerint az agy 50%-kal megnyúlt az eredeti hosszához képest, a szövet az érintett területen.

És amire leginkább szeretném felhívni a figyelmet, az a piros folt. Ez a piros folt nagyon közel van az agy központjához, és viszonyításképpen: a külső felszínen nem látható hasonló elszíneződés, ahogy azt a CDC-videón láthattátok.

Részletesebben kifejtve, hogy szerintünk mi történik agyrázkódás közben, megemlíteném, saját és mások megfigyeléseit, mely szerint az agyrázkódás során, amikor beütöd a fejed, a fej ebbe az irányba mozdul el. Ez gyakoribb az olyan sportoknál, mint a futball, de ez veszélyesebbnek tűnik. Szóval mi történik itt pontosan? Nos, az emberi agyról elmondható, hogy eltér a többi állat agyától, a két nagyméretű lebenynek köszönhetően. Van egy jobb és egy bal agyféltekénk. Az ábrán szereplő kulcstényező, a jobb és a bal agyfélteke központja alatt lévő hatalmas hasadék, amely mélyen az agyba nyúlik. És ebben a hasadékban, ami a képen most nem látható, kénytelenek vagytok hinni nekem, van egy rostos szövetréteg. Agysarlónak hívják, és a fej elülső részétől fut végig a koponya hátsó részéig, és meglehetősen merev. Ebből az következik, hogy ha ütés ér, és elfordul a fejed ebbe a bal-jobb irányba, az erő azonnal az agy központjába áramlik.

És vajon mi található a hasadék alján? Az agy idegsejtjeinek hálózata, tulajdonképpen ez a vörös köteg a hasadék alján, a legnagyobb rostköteg, ami a jobb és a bal agyfélteke közötti összekapcsolásért felelős. A neve kérgestest. Szerintünk ez lehet az agyrázkódás mögötti leggyakoribb mechanizmus: ahogy az erőhatások lefelé haladnak, elérik a kérgestestet, és zavart okoznak a jobb és a bal félteke között, ami megmagyarázza az agyrázkódás egyes tüneteit.

Ez a megfigyelés a korábban említett agysérülésnél, a krónikus traumatikus enkefalopátiánál is fennáll. Ez itt egy középkorú, volt profi futballjátékos agyának képe. Szeretnék rámutatni arra, hogy ha a kérgestestet figyelitek, és visszamegyek ide, ahol a kérgestest normál méretű, látszik, hogy a krónikus traumatikus enkefalopátiás személyé jelentős mértékben elsorvadt. És ugyanez igaz a kamrák közötti összes helyre is. Ezek a kamrák sokkal nagyobbak. A központ közelében lévő szövetek elhaltak az idővel. Tehát az eredmények következetesek.

Nos, van néhány jó hírem is, és remélem, hogy az előadás végén reménnyel szolgálhatok. Az egyik dolog, amit megfigyeltünk a sérülés mechanizmusát illetően, hogy bár az erőkifejtés gyorsan eléri a hasadékot, egy bizonyos időbe azért mégis beletelik. Úgy véljük, ha kellően le tudnánk lassítani a fejet, hogy az agy ne késleltetve reagáljon, hanem együtt mozogjon a koponyával, talán képesek lennénk megelőzni az agyrázkódás bekövetkezését.

Szóval hogyan lassítható le a fej?

(Nevetés)

Egy gigantikus bukósisakkal. Ha nagyobb a hely, több idő marad, és talán picit vicces, de néhányan már láthattatok ilyet. Ez egy buborékfocista, és ez egy valódi sport. Nemrég láttam is pár fiatal felnőttet, amint a házam előtt űzték ezt a sportot, és tudomásom szerint nem jelentettek agyrázkódást.

(Nevetés)

De komolyra fordítva a szót, az alapelképzelés bevált, csak kicsit el van túlozva. Ez nem valami praktikus biciklizéshez, vagy futballhoz. Tehát elkezdtünk együttműködni a svéd Hövding céggel. Néhányan talán már találkoztatok a munkáikkal, ők ugyanazt az elvet használják térnyerésre, csak levegővel, az agyrázkódás megelőzésére. Gyerekek, ezt ne próbáljátok ki otthon. Ez a kaszkadőr nem visel bukósisakot. Helyette van egy nyakpárnája, amiben érzékelők vannak, ugyanolyanok, mint az érzékelős fogvédőben. Az esést képes előre észlelni. Van benne egy légzsák, ami kinyílik, lényegében ugyanúgy, ahogy az autóban. A szerkezettel végzett laborkísérletek során azt láttuk, hogy remekül csökkenti az agyrázkódás kockázatát bizonyos esetekben, egy normál biciklis sisakhoz képest. Ez egy igen izgalmas fejlesztés.

De hogy valóban megvalósítsuk a technológia előnyeit, amely megelőzheti az agyrázkódást, szabványosításra van szükség. Ez a realitás. Ezt a szerkezetet Európában forgalmazzák, de az USA-ban nem, és valószínűleg nem is fogják a közeljövőben. Szeretném elmondani, hogy miért. Van néhány jó oka és néhány kevésbé jó.

A biciklis sisakokra szövetségi szabályozás érvényes. Az Egyesült Államok Fogyasztói Termékbiztonsági Bizottsága jogosult bármely sisak forgalomba helyezését engedélyezni, és ez a teszt, amit használnak. Ez megint az, amit az elején mondtam nektek a koponyatörésről. Ez az, amire ez a teszt szolgál. Ez egy fontos dolog. Megmentheti az életedet, de nem mondanám elegendőnek. Például egy dolog, amit a teszt nem értékel: nem mutatja meg, hogy az a légzsák el fog sülni a megfelelő időben és helyen, de nem fog, ha nem szükséges. Ehhez hasonlóan nem mutatja meg, hogy ez a sisak megelőzi-e az agyrázkódást, vagy nem? A futballsisakoknak viszont, melyekre nincs szabályozás, még mindig nagyon hasonló tesztjük van. Nincs rájuk vonatkozóan állami szabályozás. Van egy ipari testületük, ahogy legtöbb iparágnak. De ez a testület, meg kell mondjam, meglehetősen ellenálló a szabványok frissítésével szemben. Szóval a laboromban nemcsak az agyrázkódás folyamatán dolgozunk, hanem azt is szereznénk megérteni, hogyan alkothatunk jobb szabványokat. Reméljük, hogy a kormány használni tudja az ilyen jellegű információkat az újítások elősegítésére, a fogyasztók tájékoztatásával, hogy mennyire védettek egy adott sisakkal.

Végül szeretnék visszatérni az eredeti kérdéshez: hogy nyugalommal hagynám-e a gyermekemet focizni, vagy biciklizni. Talán csak a saját traumám következménye, de meglehetősen nyugtalan vagyok, amikor a lányom Rose biciklizik. Ő másfél éves, és már nagyon száguldozna San Fransisco utcáin. Ez az egyik ilyen utca alján készült. Az én személyes célom – és hiszem, hogy elérhető – továbbfejleszteni ezeket a technológiákat. Főleg ezen dolgozunk a laboromban: hogy optimálisan kihasználjuk a sisakot. Biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a megoldást, és még mielőtt a lányom kétkerekezni kezd, elérhető lesz, és valóban csökkenti majd az agyrázkódás kockázatát, és a szabályozótestületek is jóváhagyják.

Szeretném – és tudom, hogy ez néhányotoknak sürgetőbb volna, nekem még van pár évem – hogy azt mondhassam a szülőknek és nagyszülőknek, akik kérdeztek, hogy biztonságos és egészséges a gyerekeiknek e tevékenységeket űzni. Szerencsés vagyok, hogy egy csodálatos csapatom van a Standfordon, akik keményen dolgoznak ezen.

Remélem, hogy néhány év múlva a végső történettel jövök vissza. Egyelőre azonban csak annyit mondok: Ne féljetek, ha az agyrázkódás szót halljátok! Van remény.

Köszönöm.

(Taps)