1,189,180 views • 20:01

1962-ben Charles Van Doren, aki később a Britannica rangidős szerkesztője volt, azt mondta, hogy az ideális enciklopédiának radikálisnak kell lennie — nem kell többé biztonságosnak lennie. De ha ismerik a Britannica történetét 1962-től, tudják, hogy az minden volt, csak nem radikális. Mindazonáltal egy teljesen biztonságos vaskos enciklopédia. A Wikipedia ezzel szemben egy nagyonis radikális ötlettel indul, amely a következő: képzeljünk el egy világot, ahol minden egyes embernek a bolygón ingyenes hozzáférése van az emberi tudás összességéhez.

És ez az, amit mi csinálunk... Tehát a Wikipedia — amiből itt láthatnak egy kis ízelítőt — egy ingyenesen használható enciklopédia. Több ezer önkéntes írja szerte a világon, sok-sok különböző nyelven. A Wiki szoftvert használva írják —, ami egy olyan szoftver, amelyben bárki könnyedén szerkeszthet és menthet, és az azonnal ki is kerül az Internetre. Minden Wikipediával kapcsolatos dolgot egy teljes egészében önkéntes csapat kezel. Vagyis, mikor Yochai a szerveződések új módjairól beszél, pontosan a Wikipediát írja le. Amit én itt ma tenni fogok az az, hogy kicsit többet mesélek arról, hogyan is működik a Wikipedia belülről.

A Wikipedia tulajdonosa a Wikimedia Alapítvány, melyet én alapítottam, és ami egy nonprofit szervezet. A célunk, a Wikimedia Alapítvány központi célja, hogy egy ingyenes enciklopédiát adjunk minden egyes embernek a bolygón. És ha belegondolunk abba, hogy ez mit is jelent, ez sokkal több mint összerakni egy menő weboldalt. Minket a digitális szakadék minden vonatkozása érdekel, a világméretű szegénység és az, hogy mindenütt képessé tegyük az embereket megszerezni azt az információt, amire szükségük van a jó döntéshozatalhoz. Szóval nagy munka vár ránk, ami pusztán az Internetnél sokkal mélyebbre vezet. És ez nagy szerepet játszott abban, hogy az ingyenes hozzáférésű modellt választottuk, mert ez feljogosítja a vállalkozókat, illetve bárkit, hogy vegyék a cikkek tartalmát, és azt csináljanak vele, amit csak akarnak. Lemásolhatják, átrendezhetik, és ezt megtehetik üzleti alapon vagy nem-üzleti alapon egyaránt.

Még sok olyan lehetőség van, ami fel fog merülni a Wikipedia kapcsán, szerte a világon. Felhasználói adományokból tartjuk fenn magunkat, és az egyik legérdekesebb dolog ezzel kapcsolatban, hogy valójában mennyire kevés pénz kell a Wikipedia üzemeltetéséhez. Yochai mutatott egy grafikont arról, hogy mekkora a nyomtatott sajtó költsége. Én pedig elmondom Önöknek, hogy mi a Wikipedia költsége, de előbb megmutatom, hogy mekkora is. Tehát van több mint 600 000 szócikkünk angolul. Van összesen két millió szócikkünk sok-sok különböző nyelven. A legnagyobb nyelvek a német, a japán és a francia, de az összes nyugat-európai nyelv elég nagy. De a hálozati forgalmunknak csupán egyharmad része csoportosul az angol Wikipediához, ami sok ember számára meglepő. Nagyon sokan gondolják angol-centrikusnak az Internetet, de mi valóban globálisak vagyunk. Nagyon sok nyelven vagyunk elérhetőek. Milyen népszerűek is vagyunk? — Az 50 első weboldal közt vagyunk, és népszerűbbek vagyunk, mint a New York Times. Szóval ez az, ahol elérünk Yochai érveléséhez.

Itt látszik a Wikipedia növekedése — mi vagyunk a kék vonal — és ez itt a New York Times. És igazán érdekes ezzel kapcsolatban, hogy a New York Times weboldala egy óriási, hatalmas vállalati művelet — fogalmam sincs hány száz alkalmazottal. Nekünk pontosan egy alkalmazottunk van, és ez az alkalmazott a mi vezető szoftverfejlesztőnk. És ő is csak 2005 januárja óta áll alkalmazásban, az összes többi fejlődés ezelőtt volt. A szervereket egy önkéntes, szedett-vedett banda kezeli, minden szerkesztés önkéntesek által megy végbe. Az a mód, ahogy a szervezetünk felépül, nem hasonlít semmilyen hagyományos szervezethez, amit el tudnának képzelni. Az emberek folyton az kérdezik, hogy "Nos, akkor ki a felelős ezért?", vagy "Ki csinálja azt?". A válasz pedig: bárki, aki neki akar fogni. Ez egy meglehetősen szokatlan és kaotikus dolog. Most 90 szerverük van három különböző helyen. Ezeket önkéntes rendszergazdák kezelik online módon. Felmehetek a netre bármikor éjjel vagy nappal, máris látok 8-10 embert, akik rám várnak, hogy kérdezzenek valamit, vagy mondjanak valamit a szerverekről. Céges keretek között ezt sosem engedhetnéd meg megadnak. Nem engedhetnéd meg, hogy legyen egy készenlétben álló csapatod 24 órában, és azt csináld, amit mi csinálunk a Wikipediánál.

Körübelük 1,4 milliárd lapkérést szolgálunk ki havonta, szóval ez valóban óriási dologgá vált. És mindent önkéntesek kezelnek. A sávszélességünk teljes havi költsége 5000 dollár. És ez lényegében a fő költségünk. Igazából meg tudnánk csinálni az alkalmazottunk nélkül is. Igazából azért vettük fel Briant, mert két évig részmunkaidőben dolgozott, és emellett teljes munkaidőben a Wikipedián, szóval igazából azért vettük fel, hogy legyen élete, és elmehessen néha moziba. A nagy kérdés ezzel a valóban kaotikus szervezettel kapcsolatban az, hogyhogy nem szemét ez az egész? Miért olyan jó a weboldal amilyen?

Először is, mennyire is jó? Hát, elég jó. Nem tökéletes, de sokkal-sokkal jobb a vártnál, tekintve a teljesen kaotikus modellünket. Amikor látsz valakit, amint csinál egy nevetséges szerkesztést a rólam szóló oldalon, azt hiszed, hogy az egész nyilvánvalóan szemétté fog korcsosulni. De láttunk minőségteszteket — és elég sok ilyen teszt volt eddig is, és én arra bátorítom az embereket, hogy csináljanak még többet — melyek a Wikipediát hasonlítják össze a hagyományos dolgokkal — és fél kézzel nyerünk.

Egy német magazin összehasonlította a német Wikipediát, ami sokkal-sokkal kisebb mint az angol, a Microsoft Encartával, és a Brockhaus Multimediával, és mindkét esetben mi nyertünk. Szakértőket fogadtak, hogy vizsgálják meg a szócikkeket, és hasonlítsák össze a minőségüket, és mi nagyon elégedettek voltunk az eredménnyel. Sokan hallottak a Wikipédiás Bush-Kerry vitáról. Ez egy... a média alaposan takargatta ezt a dolgot. Egy cikkel kezdődött a Red Herringben. A riporterek felhívtak, és... szóval azt kell mondjam, jól betűzték a nevemet, de nagyon azt akarták sugallni, hogy a Bush-Kerry választás annyira vitatott, hogy szétszakítja a Wikipedia közösségét. Szóval idéztek engem, amin azt mondom: "A közösség veszekedősebb, mint a Wikipedia történetében bármikor." Nos, valójában azt mondtam, hogy egyáltalán nem veszekedősek. Szóval egy kissé félreidéztek. A szócikkek elég erősen szerkesztve voltak. És az is igaz, hogy le kellett zárnunk a szócikkeket néhány alkalommal. A Time magazin mostanában jelentette, hogy "Néha extrém intézkedések szükségesek, így Wales lezárta a hozzáférést Kerryhez és Bushoz 2004 nagy részében." Ez azután volt, hogy elmondtam a riporternek, hogy lezártuk ... alkalmanként, itt-ott egy kicsit. Tehát az igazság általában az, hogy azok a problémák, amikről azt gondolnád, hogy a Wikipedia közösségben vannak, valójában egyáltalán nem is problémák.

A vitatott témákról szóló szócikkeket sokszor szerkesztik, de nem okoznak sok problémát a közösségen belül. És ennek az az oka, hogy a legtöbb ember megérti a semlegesség szükségességét. Az igazi harc nem a jobb- és a baloldal között van — ahogy azt a legtöbb ember feltételezi — hanem a gondolkodók és a tökfejek között. És egyik politikai irányzatnak sincs monopóliuma ezek fölött a rétegek fölött. A teljes igazság a konkrét Bush-Kerry incidensről, hogy a Bush-Kerry szócikkek kevesebb mint az idő 1 százalékában voltak lezárva 2004-ben, és nem azért mert vitatottak voltak, hanem pusztán a rendszeres vandalizmus miatt — ami néha még a színpadon is megesik — néha még riporterek is azt mesélik nekem, hogy megrongálták a Wikipediát, és el voltak ámulva, hogy milyen gyorsan rendbe lett hozva. Én meg csak azt mondom — mindig azt mondom, légy szíves ezt ne csináld, ez nem egy jó dolog. Szóval hogyan csináljuk? Hogyan tartjuk fenn a minőség ellenőrzést? Mi teszi... Hogyan működik?

Van egy pár összetevő, leginkább társadalmi vezérelvek és néhány szoftver-elem. A legnagyobb és legfontosabb dolog a semleges nézőpont vezérelvünk. Ez egy olyan dolog, amit a kezdet kezdetén lefektettem, mint a közösség alapvető elvét, ami teljességgel vitán felül áll. Ez egy társadalmi koncepció az együttműködésről, ezért nem is beszélünk sokat igazságról és objektivitásról. Ennek az az oka, hogy ha azt mondanánk, csakis az igazságot fogjuk írni egy témában, az egy fikarcnyit sem segítene minket kitalálni, hogy mit írjunk, mert én nem értek veled egyet abban, hogy mi az igazság. Viszont van nekünk ez a semlegesség zsargonunk, aminek hosszú története van a közösségben, és lényegében azt mondja, hogy bármely vitás ügy során, magának a Wikipédiának nem szabad állást foglalnia. Pusztán csak idézhetjük azt, amit ismert, érdekelt felek mondtak. Ez a semlegességi politika nagyon fontos számunkra, mert ez teszi lehetővé ennek a nagyon változatos közösségnek, hogy összejöjjenek, és ténylegesen végrehajtsanak valamit.

A közreműködők nagyon különbözőek mind politikai, vallási és kultúrális értelemben. Ezzel a szilárd semlegességi politikával, ami vitán felül áll a kezdetektől, biztosítjuk, hogy az emberek együtt tudnak dolgozni, és a bejegyzések nem válnak egyszerűen háborúvá bal- és jobboldal között. Ha ilyen típusú viselkedést folytatsz, fel leszel szólítva a közösség elhagyására. Azaz valósidejű kollegiális lektorálás zajlik. Minden egyes változtatás megjelenik a friss változtatások oldalon. Tehát, amint létrehozta valaki a változtatást, az már ott is van a friss változtatások oldalon. A friss változtatások oldalt is elláttuk IRC csatornával, ami egy internetes chat-csatorna, amit az emberek különböző szoftveres eszközökkel követhetnek nyomon. A felhasználók RSS feedeket vagy email-es jelzéseket kaphatnak a változtatásokról. Továbbá beállíthatják a személyes figyelőlistájukat. Az én oldalam is fenn van pár önkéntesnek a figyelőlistáján, mert időnként megrongálják. És ezért van az, hogy valaki nagyon gyorsan észre fogja venni a változtatást, és egyszerűen csak visszavonja azt.

Például van egy új lapok feed, így odamehetünk a Wikipedia egy bizonyos oldalára, és láthatjuk az összes új oldalt amint létrehozzák. Ez nagyon fontos, mert nagyon sok új oldal, amit létrehoznak, pusztán szemét, amit törölni kell, tudod, ASDFASDF. De egyben a legérdekesebb és legvidámabb dolgok közé tartozik a Wikipedián, némelyik új szócikk. Az emberek elkezdenek egy szócikket valamilyen érdekfeszítő témáról, amit mások érdekesnek találnak, és beszállnak segíteni, és sokkal jobbá teszik. Vannak szerkesztéseink névtelen felhasználóktól, ami egyike a legellentmondásosabb és legérdekesebb dolgoknak a Wikipédiával kapcsolatban. Chris képes volt létrehozni a változtatását — nem kellett belépnie meg hasonlók, csak fölment a weboldalra és csinált egy változtatást. De egyébként az derül ki, hogy a weboldal szerkesztésének csak 18 százaléka származik névtelen felhasználóktól. És nagyon fontos megérteni, hogy a weboldalon történő szerkesztések nagy többsége egy nagyon szoros közösségből származik, talán 600 - 1000 embertől, akik folyamatos kommunikációban állnak. Ezen felül van 40 IRC csatornánk és 40 levelezőlistánk. Ezek az emberek mind ismerik egymást. Kommunikálnak, vannak offline találkozóink.

Ezek azok az emberek, akik az oldal nagy részét csinálják, és bizonyos értelemben fél-profik abban, amit csinálnak, mivel az elvárások, amiket felállítottunk magunknak, akkorák vagy nagyobbak, mint a professzionális minőségi szabványok. Nem mindig érjük el ezt a mércét, de ez az amire törekszünk.

Szóval ez a szoros közösség az, ami igazán törődik az oldallal, és ezek az emberek a legokosabbak között vannak, akikkel valaha is találkoztam. Persze az a munkám, hogy ezt mondjam, de ez valóban így van. Az olyan emberek, akiket az vonz, hogy enciklopédiát írjanak az öröm kedvéért, hajlamosak elég okosnak lenni.

Az eszközök és a szoftver: van egy csomó eszközünk, ami segít nekünk — nekünk, vagyis a közösségnek — az önellenőrzésben, és az egész munka ellenőrzésében. Ez itt egy példa a laptörténetre a "Flat Earth" (lapos Föld) lapról, és láthatjuk, hogy történt pár változtatás. Az a szép ebben a lapban, hogy csak vetsz rá egy pillantást, és már látod is, "oké, most már értem." Ha valaki megnézi, és azt látja, hogy valaki, egy névtelen IP cím szerkesztett valamit a lapján az gyanúsan hangzik — ki ez az ember? Valaki ránéz, és azonnal látja pirossal kiemelve az összes változtatást, ami történt, és megérti, hogy "Oké, ezek a szavak változtak", meg ilyesmik. Szóval ez az egyik eszköz, amit arra használhatunk, hogy nagyon gyorsan ellenőrizzük egy lap történetét.

Egy másik dolog, amit csinálunk a közösségen belül, hogy mindent meghagyunk nagyon nyitottnak. A legtöbb közösségi szabály és munkamódszer teljesen nyitottnak lett hagyva a szoftverben. Az egész cucc csak Wiki lapokon van fenn. Tehát semmi sincs a szoftverben, ami kikényszerítené a szabályokat. A példa, ami itt látszik a "Szavazás törlésről" ("Törlésre javasolt lapok"). Ahogy korábban említettem, beírnak olyat, hogy ASDFASDF... az ilyet ki kell törölni. Az ilyen esetekben az adminisztrátorok egyszerűen törölnek. Nincs értelme nagy vitát csinálni belőle. De el tudják képzelni, hogy sok olyan terület van, ahol fennáll a kérdés, elég jelentős ez ahhoz, hogy bekerüljön egy enciklopédiába? Igazolható az információ? Ez egy hoax? Vagy igaz lenne? Mi ez egyátalán? Szóval szükségünk van egy közösségi módszerre, hogy kitaláljuk a választ. És a módszer, ami kifejlődött a közösségben, a "Szavazás törlésről" lap. És a konkrét példa, amit látunk, egy film, a "Twisted Issues", és az első személy azt mondja, "Ennek egy filmnek kéne lennie, de szánalmasan elbukik a Google-teszten." A Google-teszt az, hogy rákeresel a Google-ön és megnézed ott van-e. Mert ha valamit még a Google sem talál, az valószínűleg nem is létezik. Ez nem egy tökéletes szabály, de jó kiindulási pont egy gyors kutatáshoz. Tehát valaki azt mondja: "Töröljük, lécci. Töröljük — ez figyelemre sem méltó" Aztán valaki azt, hogy "Várj, várj, várj, várj, megtaláltam. Megtaláltam egy könyvben, a Film Threat Video Guide-ban: 20 Underground Film Amit Látnod Kell." Ok, oké. Ekkor a következő azt mondja, "Pucoljuk ki!" Valaki meg azt, hogy "Megtaláltam az IMDB-n. Tartsuk meg! Tartsuk meg!" És ebben az az érdekes, hogy a szoftver, ezek a szavazások, ezek csak begépelt szövegek egy lapon. Nem is annyira egy szavazás, mint inkább egy párbeszéd. Igaz, hogy a nap végén egy adminisztrátor feljöhet ide, körbenézhet, majd azt mondhatja, "Oké, 18 törlés, két megtartás, töröljük." De más esetekben előfordulhat, hogy van 18 törlés és két megtartás, és megtartjuk, mert ha az a két utolsó megtartás azt mondja, hogy "Várj! várj egy percet! A többiek nem látták, de megtaláltam egy könyvben, és találtam egy linket egy weblapra, ami ír róla, és holnap le is fogom tisztázni, szóval lécci ne töröljétek", akkor túl fogja élni. És az is számít, hogy kik azok, akik szavaznak. Ahogy említettem, ez egy szorosan összetartó közösség. Itt lent látni az alján: "Megtartani, létező film. Rick Kay"

Rick Kay egy nagyon híres Wikipediás, aki hatalmas munkát végez a rongálásokkal, hoaxokkal, és törlési szavazásokkal kapcsolatban. Az ő szava sokat nyom a latba a közösségben, mert tudja, hogy mit csinál. Szóval hogy van ez az egész irányítva? Ez igazán érdekli az embereket, adminisztrátorok, ehhez hasonlók. A Wikipedia irányítási modellje, a közösség irányítása nagyon zavarba ejtő, de egy működő elegye a közmegegyezésnek... vagyis igyekszünk nem szavazni a cikkek tartalmáról, mert a többségi nézőpont nem szükségszerűen semleges. Valamennyi demokrácia, az adminisztrátorok... ezek azok az emberek, akiknek lehetőségük van lapokat törölni, ami nem jelenti azt, hogy joguk lenne lapokat törölni, továbbra is be kell tartaniuk a szabályokat... viszont őket is választják, a közösség választja meg őket. Néha az emberek — arra járó trollok az Interneten — szeretnek meggyanúsítani, hogy saját kezűleg választom ki az adminisztrátorokat, hogy befolyásoljam az enciklopédia tartalmát. Ezen mindig csak nevetek, mert valójában fogalmam sincs, hogy kit választottak meg. Van egy bizonyos mértékű arisztokrácia. Burkoltan utaltam is már erre, mikor megemlítettem, hogy Rick Kay szava sokkal nagyobb súllyal jár, mint valakié, akit nem ismerünk.

Ezt a beszédet néha Angelával tartom meg, akit épp most választottak újra a kuratóriumba a közösségből — az alapítvány kuratóriumába, több mint kétszer annyi szavazattal, mint akinek nem sikerült. És én mindig kínos helyzetbe hozom, mikor azt mondom, hogy "Angela például meg tudná úszni, bármit is csinál a Wikipediával, mert annyira tisztelik, és akkora a hatalma." De persze az irónia az, hogy Angela azért teheti ezt meg, mert ő az egyetlen, akiről tudod, hogy soha, de soha nem szegné meg a Wikipedia egyetlen szabályát sem. És azt is szeretném megemlíteni, hogy ő az egyetlen, aki ténylegesen ismeri a Wikipedia összes szabályát... És persze van monarchia is, és ez az én szerepem a közösségben... Ezt magyaráztam egyszer Berlinben, és másnap az újságban a főcím azt írta: "Én vagyok Anglia királynője." És ez nem éppen az, amit mondtam, de a lényeg a szerepem a közösségben — az ingyenes szoftverek világában... Régi hagyomány a jóindulatú diktátor modellje. Ha megnézed a jelentős ingyenes szoftverprojektek többségét, egy konkrét személy a rangidős, akit mindenki elismer jóindulatú diktátorként. Nos, én nem kedvelem a jóindulatú diktátor kifejezést, és nem hiszem, hogy ez lenne a feladatom, vagy a szerepem az ötletek világában, hogy az emberi tudás egészének a jövőbeni diktátora legyek, amit az egész világ gyűjtött össze. Ez egyszerűen nem helyénvaló. Mégis szükség van egy bizonyos mértékű monarchiára, egy bizonyos mértékű... Néha meg kell hoznunk egy döntést, és nem akarunk mélyen belesüllyedni a formális döntéshozási eljárásba.

Példaként arra, hogy miért van ez így... vagy arra, hogy miért fontos ez, mostanában volt egy eset, mikor egy neonáci weboldal felfedezte a Wikipediát, és azt mondták, "Ó, ez borzalmas, ez a zsidó összeesküvés weboldala, és mi majd ki fogjuk törölni azokat a cikkeket, amik nekünk nem tetszenek. Látjuk, hogy van egy szavazási eljárásuk, szóval küldünk majd... van 40 000 tagunk, el fogjuk őket küldeni, és mind arra fognak szavazni, hogy ezeket az oldalakat töröljék." Nos, sikerült szerezniük 18 embert, aki megjelent. Ez a neonáci matek. Mindig azt hiszik, 40 000 tagjuk van, mikor van 18. De sikerült szerezniük 18 embert, hogy eljöjjön és szavazzon, elég abszurd módon, hogy töröljenek egy tökéletesen érvényes cikket. Persze a szavazás körülbelül 85 - 18 arányban zárult, szóval nem volt valós veszély a demokratikus eljárásunkra nézve. Másrészről, az emberek azt mondják: "De mit fogunk csinálni? Úgy értem, ez megtörténhet, és mi lesz ha egy csoport komolyan összeszerveződik, eljön és szavazni akar?" Ilyenkor azt mondom: "Nos, cs*k meg, egyszerűen megváltoztatjuk a szabályokat." Ez az én munkám a közösségben, hogy kimondjam: nem engedjük, hogy a nyitottságunk és szabadságunk aláaknázza a tartalom minőségét. És amíg az emberek megbíznak bennem a szerepemben, addig ez egy érvényes állás nekem. Persze az ingyenes hozzáférésből kifolyólag, ha rosszul végzem a munkám, az önkéntesek örömmel veszik a sátorfájukat... Nem mondhatom meg senkinek, hogy mit csináljon.

Szóval az utolsó dolog, hogy megértsük hogyan működik a Wikipedia, fontos megértenünk, hogy a Wiki modellünk a mód, ahogy dolgozunk, de nem vagyunk fanatikus web-anarchisták. Igazság szerint nagyon rugalmasak vagyunk a közösségi módszertannal kapcsolatban, hiszen végtére is a közösség szenvedélye a munka minőségéért van, nem feltétlenül a folyamatért, amit arra használunk, hogy létrehozzuk azt. Köszönöm. (Taps)

Ben Saunders: Igen, szia, Ben Saunders. Jimmy, említetted, hogy a pártatlanság kulcsfontosságú a Wikipedia sikeréhez. Engem arcon csap, hogy a tankönyvek nagy része, amiket a gyermekeink oktatására használunk, természetüknél fogva elfogultak. Láttál tanárokat, akik a Wikipediát használják, és hogyan látod az oktatás megváltozását a Wikipedia hatására?

Jimmy Wales: Igen, sok tanár kezdi használni a Wikipediát. Egy másik dolog — van egy történet a médiában a Wikipediáról, ami szerintem hamis. A blogok kontra újságok történetére épít, és így hangzik: itt van ez az őrült valami, a Wikipedia, de az akadémikusok utálják, és a tanárok is utálják. És kiderült, hogy ez nem igaz. Legutóbb kaptam egy emailt egy újságírótól, aki azt kérdezte, hogy "Miért utálják az akadémikusok a Wikipediát?" A harvardi email címemről válaszoltam, mert nemrég taggá választottak ott. És azt mondtam, hogy "Hát, nem mindegyikük utálja." De úgy gondolom, hatalmas kihatások lesznek. És ténylegesen van is egy projektünk, amivel kapcsolatban személy szerint nagyon izgatott vagyok, és ez a Wikikönyvek projekt, ami egy erőfeszítés arra, hogy tankönyveket alkossunk az összes nyelven. És ez egy sokkal nagyobb projekt; körülbelül 20 évbe fog telni, hogy megvalósuljon. De ennek része, hogy beteljesítsük a küldetésünket, hogy adjunk egy enciklopédiát minden egyes embernek a bolygón. Ez nem úgy értendő, hogy el fogjuk őket árasztani AOL-típusú CD-kel. Úgy értendő, hogy adni fogunk nekik egy eszközt, amit használhatnak. És sok embernek a világon, ha adok egy enciklopédiát, amit egyetemi szinten írtak, az nem segít valami sokat az egész sereg háttéranyag nélkül, amire szüksége lenne, hogy ténylegesen használni tudja. És a Wikikönyvek projekt arra törekszik, hogy ezt megcsinálja. És úgy gondolom, hogy valóban látni fogunk egy hatalmas... még talán nem is tőlünk fog jönni, mindenféle fejlesztés van folyamatban. De az ingyenesen hozzáférhető tankönyvek képezik a következő nagy lépést az oktatásban.