Aditi Shankardass
1,077,990 views • 9:01

Amikor 10 éves voltam, az egyik unokatestvérem körbevezetett az orvosi egyetemén. És különlegesség gyanánt bevitt a patológia laborba, kivett egy emberi agyat az egyik üvegből, és a kezembe adta. És íme, ott volt, az emberi tudat trónja, az emberi test [mentális és hormonális] erőműve, a kezemben hevert. És aznap tudtam, ha felnövök, agykutató orvos, tudós leszek, valami a kettő közül.

Évekkel később, amikor végre felnőttem, az álmom beteljesült. És a Ph.D.-m írása közben történt, melyet a gyermekkori diszlexia neurológiai okairól írtam, hogy egy lesújtó ténybe botlottam, melyet ma meg szeretnék osztani veletek. Úgy becsülik, hogy minden hatodik gyerek, ami azt jelenti, hogy hat gyerekből legalább egy, valamilyen [mentális] fejlődési zavarban szenved. Ez egy olyan zavar, mely visszafogja a gyermek szellemi fejlődését, és állandó mentális károsodást okoz. Ez azt jelenti, hogy mindahányan, akik ma itt ültök, ismertek legalább egy gyermeket, aki [mentális] fejlődési zavaroktól szenved.

De csak most jön az, ami igazán megdöbbentett. Annak ellenére, hogy az összes ilyen zavar az agyból ered, ezen zavarok többségét, egyedül a megfigyelhető viselkedés alapján diagnosztizálják. De egy agyi zavart, az agy tényleges vizsgálata nélkül diagnosztizálni, olyan, mintha egy szívbeteg pácienst, [csak] a fizikai tünetei alapján kezelnének, és még csak egy EKG-t, vagy mellkasi röntgent sem készítenének, hogy megnézzék a szívét. Ösztönösen nyilvánvaló volt a számomra... ... ahhoz, hogy egy agyi zavart pontosan diagnosztizáljunk és kezeljünk, magát az agyat kell megnézni, közvetlenül. Ha csak a viselkedést nézzük, a puzzle életbevágóan fontos darabja maradhat ki, és hiányos vagy akár félrevezető képet szolgáltathat a gyermek problémáiról. És az orvosi technológia minden fejlődése ellenére, az agyi zavarok diagnosztikája, hat gyermekből egy esetében, limitált maradt.

És ekkor találtam egy csapatot, a Harvard Egyetemen; fogták az egyik ilyen haladó orvosi technológiát, és végre arra használták, agykutatás helyett, hogy gyermekek agyi zavarait diagnosztizálják vele. Forradalmi jelentőségű technológiájuk, felveszi az EEG jeleket, vagyis az agy valós idejű elektromos aktivitását, lehetővé téve számunkra, hogy megfigyeljük az agyat, amint különböző funkciókat végez, és detektálja a legkisebb abnormalitást is, ezen funkciók esetében, amilyen a látás, a figyelem, a nyelv, vagy a hallás. Egy számítógép program, melynek neve: Agyi Elektromos Aktivitás Feltérképező eljárás, beháromszögeli az abnormális aktivitás agyi forrását. Egy másik program, a Statisztikai Valószínűség Leképező eljárás, matematikai számításokat végez, hogy megállapítsa, vajon ezen abnormalitások bármelyike klinikai szempontból szignifikáns vagy sem, lehetővé téve számunkra, hogy sokkal pontosabb neurológiai diagnózist állítsunk fel, a gyermek tünetei kapcsán. Ennek nyomán, a neuro-fiziológia vezetője lettem, ezen [Harvard Egyetem-i] kutató csapat klinikai részlegénél. És végre képesek vagyunk ezt a technológiát arra használni, hogy ténylegesen segítsünk az agyi zavarokkal küzdő gyermekeken. Örömmel mondhatom el, hogy közreműködésemmel, ezen technológia indiai bevezetése folyamatban van.

Most pedig szeretnék egy ilyen gyermekről beszélni, akinek a történetéről már az ABC News is beszámolt. A hét éves Justin Senigar klinikánkra súlyos autizmus diagnózisával érkezett. Mint sok autista gyermeké, az ő elméje is a testébe volt zárva. Voltak pillanatok, amikor ténylegesen, esetenként másodpercekre, szinte teljesen kikapcsolt. Az orvosok azt mondták a szüleinek, hogy soha sem lesz képes kommunikálni, vagy társas interakciókban részt venni, és nem sok köze lesz a nyelvhez.

Amikor ezt az innovatív EEG technológiát alkalmaztuk, hogy ténylegesen megnézzük Justin agyát, az eredmények megdöbbentőnek bizonyultak. Kiderült, hogy Justin szinte biztosan nem autista. Agyi rohamoktól szenvedett, amiket szabad szemmel nem lehetett látni, de amelyek tényleg olyan tüneteket okoztak, mint amilyeneket az autizmus is okoz. Miután Justin a rohamokat megelőző gyógyszert kapott, elképesztő változáson ment át. Hatvan napon belül, a 2-3 szavas szókincse 300 szavasra nőtt. Kommunikációja és társas interakciói olyan drámai javulást mutattak, hogy normál iskolába íratták, és ennek tetejébe, hamarosan még karate bajnok is lett.

A kutatások azt mutatják, hogy a gyermekek 50 százaléka, majdnem 50%-uk, autizmus diagnózissal, valójában agyi rohamoktól szenvednek [nem autisták]. Ezek itt a gyermekek arcai, akiket teszteltem, olyan alap történetekkel, mint amilyen Justiné. Az összes gyerek, klinikánkra olyan diagnózisokkal érkezett, mint pl.: autizmus, figyelem zavar, mentális visszamaradottság, vagy nyelvi probléma. Ezzel szemben, az EEG szkenneléseink olyan, nagyon is konkrét, rejtett problémákat mutattak ki, melyeket lehetetlen lett volna pusztán a viselkedés felmérésével detektálni. Tehát ezek az EEG szkennek, lehetővé tették számunkra, hogy ezeknek a gyerekeknek sokkal akkurátusabb neurológiai diagnózist és sokkal célzottabb kezelést biztosítsunk.

A [mentális] fejlődési zavaros gyerekek, túl régóta szenvedtek téves diagnózisoktól, miközben tényleges problémáikat nem ismerték fel, és hagyták, hogy állapotuk még rosszabbodjon is. És túl sokáig, ezek a gyerekek és szüleik, indokolatlan frusztrációt és kétségbeesést szenvedtek el. De ma az idegtudományok új korszakában élünk, melyben végre közvetlenül és valós időben figyelhetjük meg az agy működését, rizikó és mellékhatások nélkül, anélkül, hogy felnyitnánk a koponyát, és megtalálhatjuk oly sok [viselkedési és tanulási] képességzavar gyerekkori okát.

És ha képes lehetek a közönség akár töredékét is arra inspirálni, hogy megossza ezt a pionír diagnosztikus megközelítést, legalább egy szülővel, akinek a gyereke [mentális] fejlődési zavaroktól szenved, akkor talán egy újabb puzzle oldódik meg, egy újabb agyban. Egy újabb agy szabadulhat ki a bezártságából. És egy újabb gyermek, akit a rendszer félre- vagy egyáltalán nem diagnosztizált, ráébred a benne rejlő valódi lehetőségekre, miközben még van idő, hogy az agya felépüljön. És mindezt pusztán azáltal, hogy a gyermek agyhullámait szemléljük.

Köszönöm szépen.

(Taps) [Translated and subtitled by/Fordította és feliratozta: Regina Saphier]