Stephanie Sardelis
660,596 views • 5:13

Víz alatt kommunikálni nem egyszerű. A fény és a szagok sem terjednek itt jól, így az állatok látása és szaglása sem jó. A hang viszont négyszer olyan gyorsan terjed vízben, mint levegőben. Ebben a sötétségben tehát a tengeri emlősök gyakran kommunikálnak hangokkal.

Hangok kórusa tölti be az óceánt: kattogás, lüktetés, fütty, nyögés, buggyanás, sikkantás és trilla – csak hogy néhányat említsünk. A víz alatti szimfónia legismertebb elemét azok a jellegzetes dallamok adják, melyeket a világ legnagyobb emlősei, a bálnák komponálnak.

A bálnák éneke az egyik legkifinomultabb kommunikációs eszköz az állatvilágban. De a bálnák közül is csak néhány faj énekel: a kék bálna, a barázdásbálna, a grönlandi bálna, a csukabálna és természetesen a hosszúszárnyú bálna. Ők mindannyian sziláscetek, vagyis táplálékukat fogak helyett bolyhos szarulemezekkel ejtik el. A fogascetek hanghullámokkal tájékozódnak, és a sziláscetek különböző fajaihoz hasonlóan az egyedek egymás közt hangokkal: sikkantásokkal, füttyökkel kommunikálnak. Az ő hangadásuk azonban nem olyan összetett, mint a bálnák éneke.

De hogyan énekelnek a bálnák? A szárazföldi emlősök, ahogy az ember is, hangszalagok segítségével adnak hangot, a szalagokat kilélegzéskor a levegő hozza rezgésbe. A sziláscetek hangadásáért a tüdőlebenyek közt található U-alakú szövetredő, valamint egy gégezsáknak nevezett nagy, felfújható szerv felel. Ezt persze nem tudjuk biztosan: egy élő, éneklő bálna belső szerveit tulajdonképpen lehetetlen megvizsgálni. Úgy gondoljuk, hogy mikor a bálnák énekelnek, a torkukban és a mellkasukban történő izomösszehúzódások viszik a levegőt az U-alakú szövetredőhöz és a gégezsákhoz, amitől a szövetredő rezegni kezd. Az így keletkezett hang úgy zeng a gégezsákban, mint egy egyházi kórus: ettől lesz a hang olyan erős, hogy több ezer kilométerre is elhallatszik. A hangadáshoz a bálnáknak nem kell kilélegezniük. A felhasznált levegő visszakerül a tüdőbe, ahol újra hangot képezhet.

A bálnák éneke azért rendkívüli, mert ismétlődő mintázata van. A nyögésekből és sikkantásokból álló egységek motívumokat képeznek. Az ismétlődő motívumok pedig témákká állnak össze. A bálnák éneke a témák együttesének szabályszerű ismétlődése. Ez a hierarchikusan egymásra épülő rendszer pedig a bálnaének nyelvtana. A bálnák énekének hossza rendkívül változó. A bálnák ugyanazt a dalt többször is el tudják ismételni. Egy alkalommal egy hosszúszárnyú bálna 22 órát énekelt egyvégtében.

De miért énekelnek a bálnák? Bár a pontos okot még nem tudjuk, vannak elképzeléseink. Mivel csak a hím bálnák énekelnek, és ők is főleg párzási időszakban, a dalok valószínűleg arra szolgálnak, hogy odavonzzák a nőstényeket. De lehet, hogy a területüket jelölik így, és más hímek elriasztására szolgálnak.

A bálnák évente ugyanoda térnek vissza táplálékot szerezni és párosodni, és minden populációnak saját éneke van. A dalok változnak: motívumok jelennek meg, cserélődnek vagy maradnak el. Ha különböző populációkhoz tartozó bálnák hallótávolságon belül táplálkoznak, gyakran énekelnek el egymásnak egy-egy motívumot: talán azért, mert az új ének vonzóbbá teheti őket a nőstények számára. Kiváló példa ez arra, hogyan adnak át egymásnak tanult viselkedési mintát egyazon faj különböző egyedei.

A bálnák énekét víz alatti mikrofonok, úgynevezett hidrofonok segítségével hallgathatjuk meg. Így megfigyelhetjük a bálnákat akkor is, ha nem láthatóak és genetikai minta sincs. A tudósok meg tudják például különböztetni a világ különböző pontjain élő kékbálna populációkat pusztán az énekük alapján. Az emberi tevékenységnek köszönhetően azonban az óceánok egyre zajosabbak: a hajózás, a katonai szonárok, a víz alatti építkezések, az olajkutatók szeizmikus mérései egyre gyakoribbak, mindez zavarja a bálnák kommunikációját. Egyes bálnák kerülik a kulcsfontosságú szaporodó és táplálkozó helyeket,

ha túl nagy ott az emberek által keltett zaj. Megfigyelték, hogy a hosszúszárnyú bálnák már akkor is kevesebbet énekelnek, ha a zajforrás 200 kilométerre van tőlük. Ha korlátoznánk az emberi tevékenységet a fő vonulási útvonalakon és a fontos élőhelyeken, ha az egész óceánban csökkentenénk a zajszennyezést, növelhetnénk a bálnák túlélési esélyeit. Ha a bálnák tovább énekelnek, és mi tovább hallgathatjuk őket, egy nap talán megértjük, miről is szól a bálnaének.