Return to the talk Return to talk

Transcript

Select language

Translated by Robert Szerencses
Reviewed by Laszlo Kereszturi

0:12 Úgy hívjuk, amit ez az ember visel, hogy méhszakáll. (Nevetés) Egy szakáll tele méhekkel.

0:19 Ez az, ami önök közül sokaknak beugrik, amikor a mézelő méhekre vagy más rovarokra gondolnak, vagy bármire, aminek kettőnél több lába van. És hadd kezdjem azzal, hogy elmondjam, vettem az adást. Értem ezt. De sok dolgot kell tudni, és itt most szeretném, ha nem lennének elfogultak nyíljanak meg és változtassák meg a méhekről alkotott véleményüket.

0:42 Jelzem, hogy ezt a férfit nem szúrták meg. Valószínű egy méhanya van az állán és odavonzza a többi méhet. Ez nagyon jól mutatja a méhekhez való viszonyunkat, és ez mélyre, sok ezer évre nyúlik vissza. Szoros együttműködés alakult ki velük, mert a méhektől függünk a megporzás miatt, és az utóbbi időben gazdasági termékek miatt.

1:06 Biztos sokan hallhatták önök között már, hogy a méhek eltűnnek, nem csak elpusztulnak, hanem eltűnnek. Még csak meg se találjuk a holttesteiket. Ezt nevezzük elnéptelenedés szindrómának, és ez bizarr. Kutatók világszerte még mindig nem tudják mi okozza ezt de amit tudunk, hogy a méhek számának csökkenésével több mint 130 gyümölcs és zöldség ára, melyektől függünk, emelkedni fog.

1:32 Tehát a méhek fontosak a gazdaságban betöltött szerepük miatt ugyanúgy, ahogy a mezőgazdaságban is. Itt láthatnak néhány képet, ezeket zöld tetőnek vagy városi kertészetnek nevezzük. Jól ismerjük a bal oldali képet, mely egy közösségi kertet ábrázol a város keleti részén. Ez az otthonom. Van egy kaptáram az udvarban. És mellette talán a jövő zöld tetője, hogy tovább hasznosíthassuk a városi területeket, ahol még egy rakás kertészkedésre alkalmas terület van.

1:58 Nézzék meg ezt a bostoni képet a narancssárga metró vonalán. Próbálják megkeresni a méhkaptárt. Ott van! Ott van a tetőn, mindjárt jobbra a saroknál és már jó pár éve ott van. A városi méhészkedés úgy működik, hogy a kaptárak eléggé el vannak rejtve és nem amiatt, mert ez szükséges. Ez azért van, mert az emberek kényelmetlennek érzik a gondolatot ezért ma szeretném azt kérni önöktől, hogy gondolkodjanak ezen, gondoljanak a méhek hasznára a városban és hogy miért is klasszak ők.

2:29 Hadd adjak egy rövid áttekintést arról, hogy működik a megporzás. Tudjuk, hogy a virágok, a zöldségek és a gyümölcsök, sőt, még a lucerna is a jószág szénájában melyeket a húsukért tartunk, mind a megporzástól függenek viszont van hím és nőivarú része egy növénynek és alapvetően a megporzó rovarokat a nektár vonzza a növényekhez, ez folyamatában úgy néz ki, hogy a méh meglátogatja a virágokat, rákerül némi virágpor mely az embereknél a sperma megfelelője, az útja során később más virágokra repül, és végül ebben az esetben például egy alma lesz belőle. Láthatják az irányvonalat. A lényege ez. A virágszirom már lehullik, mire megesszük de ez az alapja annak, hogyan működik a megporzás.

3:10 Gondoljunk a városi életmódra, nem a maira és nem is a múltbelire, hanem arra, hogy mi lesz száz év múlva. Hogyan fog kinézni? Nagy kihívások elé állít a természetes élőhelyek pusztulása. Egyre több az ember emberek milliárdjai, száz év múlva Isten tudja mennyi ember lesz és milyen kevés hely, hogy mindenki elférjen tehát meg kell változtatni a városokról kialakult látásmódunkat és ha a bal oldali képre nézünk, a mai New Yorkra láthatják, hogy milyen szürke és barna. A tetőkön kátránypapír van, amely visszaveri a hőt a légkörbe, kétségtelenül hozzájárulva ezzel a globális klímaváltozáshoz. Mi lesz száz év múlva, ha zöld tetőink lesznek mindenhol és kertészkedünk és megtermeljük a saját élelmiszerünket helyben, a városokban. Nyerünk a szállítási költségen nyerünk az egészségesebb diétával, valamint tanítunk és úgy munkahelyeket hozunk létre helyben. Városaink jövője és a városi életmód érdekében szükségünk van a méhekre.

4:07 Itt van néhány adat, amelyet a cégünk gyűjtött a Best Bees-szel közösen, akikkel méheket szállítunk telepítünk és kezelünk, ha valaki szeretné akár városban akár vidéken, és meghonosítjuk a méheket és a méhészet ötletét az önök saját udvarában vagy háztetőjén vagy akár a tűzlétráján, hogy látható legyen, hogy ez milyen egyszerű és megvalósítható.

4:27 Észrevettünk egy ellentmondásos trendet ezekben a számokban. Nézzünk az első adatra az áttelelési mutatóra. Ez sok éven keresztül egy óriási probléma volt alapvetően a nyolcvanas évek vége óta, amikor bejött a varroa atka és különböző vírusokat, baktériumokat és gombás megbetegedéseket hozott magával. Nehéz sikeresen túlélni a telet, ez az idő, amikor a legtöbb méhcsalád elpusztulhat és arra jöttünk rá, hogy a városokban a méhek könnyebben élik túl, mint vidéken. Egy kicsit ellentmondásos, ugye? Azt gondoljuk, hogy jaj, a méhek, a vidék, a mezőgazdaság de a méhek nem ezt mutatják. A méhek szeretnek a városban lenni. (Nevetés)

5:04 Sőt, még több mézet is termelnek. A városi méz ízletes. A bostoni Seaport Hotel tetőjén lévő méhek, ahol több százezer méh repked éppen most is a fejünk felett, - biztos senki se vette még észre arra járva - mind a helyi közösségi kertekbe repülnek és ízletes, egészséges mézet készítenek, mely pont olyan ízű, mint a városunk virágai. Tehát a városi méhcsaládok mézhozama magasabb, akár csak az áttelelési mutatójuk összevetve a vidéki területekkel. Ismét egy kicsit ellentmondásos.

5:38 Visszatekintve a méhek egészségére a történelem szempontjából, ha 950-ig visszamegyünk, láthatjuk, hogy Írországban akkoriban nagy méhpusztulás volt. Tehát a méhek problémája nem szükségszerűen valami új jelenség. Előfordult méhpusztulás több mint ezer évvel ezelőtt is de ezeket a problémákat nem igazán tudjuk kimutatni a városokban.

6:00 Tehát arra bátorítom önöket, hogy gondolkodjanak el, hogy mit jelent a város mint sziget. Azt gondoljuk, hogy a városban magasabb a hőmérséklet. Miért teljesítenek jobban a méhek a városban? Ez egy nagy kérdés tehát, hogy segítsen bennünket megérteni, hogy miért kellene a méheknek a városban lenni. Talán több a virágpor a városban. A városi közlekedési csomópontokba érkező vonatok pollent hoznak magukkal, nagyon könnyű pollent, ettől a város olyan a méheknek, mint egy bevásárlóközpont. Sok hársfa van a vasúti sínek mentén. Talán kevesebb a rovarirtószer a városban, mint a vidéki területeken. Talán vannak olyan más dolgok, amelyekre nem is gondoltunk még, de a városra mint szigetre mindenképp kell gondolnunk.

6:38 Nem csak a kaptárelhagyás szindróma az egyetlen, amely érinti a méheket. A méhek pusztulnak és ez egy napjaink egyik nagy-nagy kihívása. A világtérképen, amelyet itt láthatnak a varroa atka elterjedésének útját követjük nyomon.

6:54 Mára a varroa atka megváltoztatta a méhészet játékszabályait, és láthatják a jobb felső sarokban ahogy az évek változnak, egyszercsak elérünk napjainkig és követhetik a varroa atka terjedését az 1900-as évek elejétől napjainkig. 1968-ban járunk és már elég jól lefedjük Ázsiát. Látjuk, ahogy 1971-ben elkezd Európában és Dél-Amerikában terjedni majd elérkezünk a 80-as évekhez egész pontosan 1987-hez, amikor a varroa atka végül elért Észak-Amerikába, az Egyesült Államokba ez az a pont, amikor megváltoztak a játékszabályok a méhek számára az Egyesült Államokban.

7:31 Sokan emlékszünk a gyermekkorunkra talán megszúrt egy méh, ha virágokon láttuk őket. Gondoljunk a mai srácokra. A gyermekkor egy kicsit megváltozott. Ők nem tapasztalják meg ezt. A méhek nincsenek már körülöttünk. Szükségünk van a méhekre, de ők eltűnnek és ez egy nagy probléma.

7:47 Mit tehetünk mi? Amivel foglalkozom, az a méhek kutatása. A méhek egészségének tanulmányozásáért kaptam PhD-t. 2005-ben kezdtem tanulmányozni a méheket. 2006-ban a méhek elkezdtek eltűnni, tehát hirtelen, hogy ez a stréber kölyök iskolába megy, hogy bogarakat tanulmányozzon - (Nevetés) hirtelen nagyon aktuálissá vált a világban. És ez így alakult.

8:07 Tehát a kutatásom arra koncentrál, hogyan tehetjük a méheket egészségesebbé. Önmagában nem azt kutatom, hogy mi öli meg a méheket. Nem egy vagyok a világ azon kutatói között, akik a rovarirtók és a betegségek hatásait keresi vagy a kaptárelhagyást, vagy a méhek alultápláltságát. Azt keressük, hogyan lehetnek a méhek egészségesebbek injekciók, vagy joghurt segítségével, mint a probiotikumok vagy más olyan terápiák segítségével, amelyet megetethetünk a méhekkel, és ez pedig egy elég egyszerű folyamat, még egy hétéves is képes rá. Összekeverünk virágport, cukrot és vizet és valamilyen más aktív anyagot, amelyet szeretnénk, és közvetlenül a méheknek adjuk. Nem használunk kemikáliákat csak immunerősítőket.

8:44 Mi, emberek távlati célként gondolunk az egészségünkre. Sportolunk, egészségesen étkezünk, vitaminokat szedünk. Miért ne gondolnánk a méhekre is ugyanígy? Olyan helyekre kell vinni őket, ahol gyarapodnak és meg kell próbálni egészségessé tenni őket, mielőtt lebetegszenek.

8:58 Éveket töltöttem az egyetemen azzal, hogy szurkálgattam a méheket tűvel oltóanyagot adtam be nekik. (Nevetés). Éveken éveken keresztül a padban. "Azta', már hajnali 3 óra és még mindig szurkálom a méheket." (Nevetés) Egy napon azt mondtam, hogy miért nem szájon át vesszük be az injekciót? Ez olyan "pfuj!". Na mi ezzel foglalkozunk. (Nevetés)

9:18 Szeretnék megosztani önökkel néhány fotót a városi kaptárakról, mert akármilyenek lehetnek. Úgy értem tényleg legyenek nyitottak. Lefesthetünk egy kaptárt, hogy passzoljon a házunkhoz. Elrejthetünk egy kaptárt az otthonunkban. Ez itt három kaptár a Fairmont Copely Plaza Hotel tetőjén és nagyon szépek itt. Úgy értem, hogy a szobabelsők színeihez igazítottuk, mintha kék foltos fa lenne a burkolat, és ezek a méhek óriásiak, bizonyára fogyasztanak a kertben termesztett gyógynövényekből is. Ezt fogják a séfek főzéskor használni és a méz, - tartanak fogadásokat - ezt a mézet használják a bárjaikban. A méz kiváló helyettesítője a hagyományos cukornak mert különböző cukorfajták vannak benne.

10:00 Van egy iskolai méhész projektünk is, - ez egy nonprofit vállalkozás, amelyben megismertetjük az emberekkel szerte a világon hogyan lehet méhkaptárakat osztályterembe vagy múzeumba vinni, hogy üveg mögött oktatási eszközként használhassák.

10:16 A kaptár, amelyet itt látnak már több éve a Fenway High School-ban található. A méhek közvetlen a Fenway Parkba tudnak kirepülni. Senki se veszi észre. Ha ön nem egy virág akkor a méhek nem fognak foglalkozni önnel. (Nevetés) Nem fognak. Nem fognak. Azt fogják mondani "Bocsi, csak erre repülök." (Nevetés) Más képek annak a történetnek a részét mondják el, amely a városi méhészkedést valóban naggyá tette New Yorkban, ahol 2010-ig illegális volt a méhészkedés. Ez egy nagy probléma, mert akkor hogyan fogjuk beporoztatni a kertjeinket és a helyi élelmiszereket? A kezünkkel? Úgy értem van itt Bostonban egy nagyszerű cég, a Green City Growers, akik mennek és kézzel, fültisztító pálcikával porozzák be a tökféléiket és ha elvétik a megporzásra alkalmas három napos kaput, akkor nincs termés. Az ügyfeleik nem lesznek boldogok és az emberek éhezni fognak. Tehát ez nagyon fontos.

11:04 Van pár kép a brooklyn-i mézről. Nos, itt egy rejtély a New York Times-ból ahol a méz vörös színű volt és még New York állam törvényszéke is megjelent és kutatást végeztek, hogy összehasonlítsák a vörös árnyalattal, amelyet egy maraschino likőrgyárban találtak az utcában. (Nevetés) Tehát bármilyen mézet készíttethetünk a méhekkel, ha méhbarát növényeket telepítünk.

11:25 Párizs óriási modellje volt a városi méhészkedésnek. Az opera tetején vannak méhkaptárak már régóta és az emberek azon kezdtek el gondolkodni, hogy "Azta, meg tudjuk csinálni, és folytatnunk is kellene." Londonban szintén, és szerte Európában nagyon profik az emberek a zöldtetőkben melyekre méheket telepítenek, és végül egy üzenetet szeretnék átadni.

11:48 Bátorítani szeretném önöket, hogy legyenek nyitottak. Mit tudnak önök tenni, hogy megmentsék vagy segítsék a méheket vagy hogy fenntartható városokra gondoljanak a jövőben? Nos, tényleg csak annyi, hogy változtassanak nézőpontot. Próbálják meg megérteni, hogy milyen fontosak a méhek. Ha látnak egy méhet, nem fogja önöket megszúrni. A méh elpusztul. A méhek elpusztulnak, amikor szúrnak, tehát nem fogják ezt megtenni. (Nevetés) Nincs miért pánikolni. Itt vannak az egész városban. Akár lehet saját méhcsaládjuk is, ha szeretnék. Kiváló ismeretanyagok állnak rendelkezésre, sőt, még vállalatok is vannak, amelyek segítenek a kezdésben és mentorálnak és ez nagyon fontos a világ oktatási rendszere számára a diákok számára, akik világszerte a mezőgazdaságról tanulhatnak mint ahogy ez a kislány is a képen, akit, ismét mondom, nem szúrtak meg. Köszönöm! (Taps)