Yves Rossy: Repülj a Jetmannel

(Zene)

Jetman - Yves Rossy

Grand Canyon

Narrátor: Rengeteg kísérletet végeztek el amíg Yves magára ölthette a szárnyat, ugyanis Yves teste szerves része a repülőgépnek.

Szélcsatorna kísérlet

Narrátor: A szárnynak nincs irányító eszköze: se lapátok, se kormány. Yves a saját testét használja a kormányzáshoz.

Stefan von Bergen: Forduláshoz csak az egyik, vagy a másik oldalra kell billentenie a fejét. És néha rásegít a kezeivel, alkalmanként még a lábaival is. Úgymond, repülőgéptörzsként viselkedik. És ez elég egyedi megoldás.

Narrátor: A törzse hátrahajlításával növelheti a magasságát. Amikor előrenyomja a vállait, ereszkedésbe kezd.

A svájci Alpok

A Gibraltári-szoros átszelése

Keresztül a La Manche-on

Kommentátor: Ott megy. Az ott Yves Rossy. Azt hiszem kinyitotta a szárnyat, a szárny nyitva van. Túl vagyunk az első kritikus ponton, nyitva van. Ott van lent. Már repül?

Másik kommentátor: Úgy tűnik stabilizálta magát. Elkezd emelkedni.

Itt van az a 90 fokos fordulat, amiről beszéltél, ami kiviszi őt. Már a csatorna felett jár. Ott van Yves Rossy. Innen már nem fordulhat vissza. A La Manche felett van, és halad előre. Hölgyeim és uraim, egy történelmi repülés vette kezdetét.

Másik kommentátor: Ahogy közeledik a föld felé, elkezdi meghúzni azokat a hevedereket, hogy függőlegesbe álljon, lelassítja magát egy kicsit, és így szépen, landolva érkezik meg.

Kommentátor: Itt is van. Yves Rossy landolt Angliában

Bruno Giussani: És most itt van Edinburghben. Yves Rossy. (Taps) Mint ahogy a felszerelése is.

Yves, üdvözöllek. Ez igen lenyűgöző. Ezek a képsorok az elmúlt 3 év igen változatos pillanatait mutatták be a tevékenységeidnek. És volt még rengeteg más is. Szóval, lehetséges, hogy nagyjából úgy repüljünk, mint a madár. Milyen érzés ott fent?

Yves Rossy: Mókás. Mókás. (Nevetés) Nincsenek ugyan tollaim, de néha tényleg madárnak érzem magam. Ez igencsak valószerűtlen érzés, mert normális esetben egy hatalmas dolog, egy repülő vesz körül. És amikor beszíjazom ezeket a kis hámokat, ezt a kis szárnyat, tényleg madárnak érzem magam.

BG: Hogyan vált belőled Jetman?

YR: 20 évvel ezelőtt kezdődött, amikor felfedeztem a szabadesést. Mikor kiugrasz egy repülőgépből, nagyjából meztelen vagy. Felveszel egy ehhez hasonló testhelyzetet. És különösen mikor eléred a tracking pozíciót meg van az az érzésed, hogy repülsz. És ez van legközelebb az álmomhoz. Nincs körülötted semmilyen gép. Maga az elem fogad önmagába. Ez nagyon rövid idő, és csak egyirányú. Úgyhogy az ötlet: rendben, tartsuk meg a szabadság érzését, de változtassunk az irányon és növeljük az idejét.

BG: Nagyon kíváncsi lennék, hogy mekkora a legnagyobb sebességed?

YR: Kb. 300 km/óra a hurok előtt. Ez nagyjából 190 mérföld/órát jelent.

BG: És mekkora a felszerelésed súlya, amit viselsz?

YR: Amikor kerozinnal megtankolva ugrom olyan 55 kilót nyomok. 55 kilót hordok a hátamon.

BG: És semmi irányítóeszköz? Nincsenek karok, kormány, semmi? Csak a puszta tested, amelynek részei a szárnyak és fordítva?

YR: Ez lenne a cél, ugyanis, ha vezérlést építesz be, akkor csak újra felfedezed a repülőgépet. És én meg akartam őrizni a mozgás szabadságát. Ami nagyon hasonló a gyerekek repülőgépes játékaihoz. Úgy akartam ereszkedni, felfelé szállni, fordulni. Ez az igazán tiszta repülés. Ez nem irányítás, ez repülés.

BG: Milyen edzésekre volt szükséged, kifejezetten neked, ehhez?

YR: Igazából, csak próbáltam fitten tartani magam. Nem követtem különleges edzésmódszereket. Csak próbálom megtartani a mozgékonyságomat, különféle tevékenységeken keresztül. Például a múlt télen elkezdtem kitesurfölni -- szóval az új dolgok. Hozzá kell szoknod. Mert ez -- a rendszerekben nagy tapasztalatom van, mint pilóta, de ez igazán -- könnyedségre van szükség, gyorsnak kell lenned, és nagyon gyorsan kell tudnod reagálni.

BG: Valaki a közönségből azt kérdezi "Hogyan tud lélegezni odafenn?", elvégre nagyon gyorsan haladsz 3000 méteren vagy magasabban.

YR: Értem, hát 3000 méter felett még nincsenek nagy problémák az oxigénnel. De például a biciklisták, ugyanazzal a sebességgel rendelkeznek. Épp csak a sisakkal, a beépített sisakkal nem okoz gondot lélegezni.

BG: Mutasd be ezt a felszerelést, amit magaddal hoztál. Tehát a Breitling 4 motorral rendelkezik.

YR: Igen, 2 méteres fesztáv. Ultrastabil test. 4 kisebb motor, mindegyik 22 kilós tolóerővel, turbinák kerozin alapú meghajtással. Hámok, ejtőernyő. Egyedüli eszközökként egy magasságmérőt és órát használok. Tudom, hogy kb. 8 percre elég üzemanyagom van. Szóval csak figyelni kell, mielőtt kifogy. (Nevetés) És igen, ennyi az egész. 2 ejtőernyő. Ez azt jelenti, hogy ha probléma adódik az első kioldásánál, még mindig van esélyem kinyitni a másodikat. És ez az életem. Ez nagyon fontos a biztonság szempontjából. Ezt én az elmúlt 15 év során kb. 20 alkalommal használtam -- a kezdetekben, de soha a szárnynak ezzel a típusával. A szárnyat is ki tudom oldani, ha dugóhúzóba keveredek vagy elvesztem az egyensúlyt.

BG: Láttuk a 2009-es Gibraltári-szoros átszelését, amikor elvesztetted az uralmat, és belezuhantál a felhőkbe, majd az óceánba. Tehát ez egy olyan eset volt, ahol el kellett engedned a szárnyakat, igaz?

YR: Igen, már a felhőkben megpróbáltam, de ott teljesen elveszik az irányérzéked. Úgyhogy megpróbáltam újra felemelkedni. Azt gondoltam, rendben, ki fogok jutni. De sokkal inkább valami ilyesmit csináltam helyette.

BG: Valamit, ami nem tűnik túl biztonságosnak.

YR: De nagyszerűen érzed magad, még ha nem is a megfelelő magasságban vagy. Így a következő dolog, amit láttam a nagy kékség. A tenger volt. Van egy hallható magasságmérőm is. Így amikor elértem a minimum magasságot ebben az irányban -- gyorsan --, akkor meghúztam. És aztán kinyitottam az ernyőmet.

BG: Tehát a szárnyaknak is megvan a maguk, illetve neked is a 2 ejtőernyőd.

YR: Pontosan. Van mentőernyője a szárnynak két okból: hogy utána meg tudjam javítani, és főleg, hogy senki ne vegye azon észre magát, hogy a fején landolt.

BG: Értem, talán gyere vissza ide. Ez egy valóban kockázatos eszköz. Emberek haltak bele a próbálkozásba, hogy hasonlót alkossanak. De te nem tűnsz egy őrült alaknak; egy svájci légitársaság pilótája vagy, ezért inkább a "biztosra menő" típusba tartozhatsz. Felteszem vannak elveid.

YR: Hát, ehhez nincs ellenőrzőlistám.

BG: Ezt ne mondd el a munkáltatódnak.

YR: Nem, ez két külön világ. A civil repülés olyasmi, amit nagyon jól ismerünk. Száz évnyi tapasztalattal rendelkezünk. És nagyon pontosan tudjuk alkalmazni. Ezzel valami újat kell létrehoznom. Ami improvizációt jelent. Szóval ez valójában egy játék két felfogás között. Valami, amit nagyon jól ismerek -- szabályok, mint például 2 motor található egy Airbuson; de egy motorral még képes repülni. Tehát a B terv, mindig van B terv. Egy vadászgépben van katapult ülés. Ez az én katapultom. Szóval én rendelkezem egy profi pilóta felfogásával, ötvözve egy felfedező tiszteletével Természet Anyánk felé.

BG: Ezt nagyon szépen mondtad, nagyon szépen. Mi történik, ha az egyik motor leáll?

YR: Megperdülök. És miután stabilizálódtam, a magasságomtól függően 2 vagy 3 motorral folytatom. Néha ez lehetséges -- ezt elég nehéz elmagyarázni -- de aszerint, hogy mennyire uralom kettővel is tudok haladni, és igyekszem találni egy jó helyet a landoláshoz, majd kinyitom az ejtőernyőt.

BG: Tehát a repülés kezdetén csak kiugrasz a repülőből vagy a helikopterből, zuhanásba kezdesz, beindítod a motorokat, és aztán lényegében elindulsz ég és föld között valamerre. Aztán a földet érés, ahogy láthattuk, megérkezvén a csatorna innenső oldalára, egy ejtőernyő segítségével. Csak kíváncsiságból, hol értél földet, amikor a Grand Canyon felett repültél? A peremén, a legalján sikerült landolnod?

YR: Az alján történt. Aztán visszajutottam a helikopter leszállótalpán. De a tető túlságosan köves és tele van kaktusszal.

BG: Pont emiatt kérdeztem.

YR: És még a légáramlatok is elég viccesek arra. Nagy a hőmérsékleti aktivitás, nagy különbségek vannak a magasságok között. Úgyhogy sokkal biztonságosabb volt számomra a fenéken landolni.

BG: Azt hiszem, sokan a hallgatóságban most azt kérdezik: "Rendben, mikor leszel kész a dupla üléses változattal, hogy veled repülhessenek?"

YR: Erre szabvány válaszom van. Láttatok már valaha tandem madarakat?

BG: Tökéletes válasz. (Taps) Yves, még egy utolsó kérdés. Mit tervezel? Mi lesz ezután Jetmannel?

YR: Először is, kiképzek egy fiatalabb srácot. Meg akarom ezt osztani, formarepüléseket végrehajtani. És tervezem, hogy egy sziklacsúcsról induljak, valahogy katapultálva a szirtről.

BG: A repülőgépről való ugrás helyett, igaz?

YR: Igen, a végső cél felemelkedni, de hasonló kezdősebességgel. Igazából, lépésről lépésre haladok. Kicsit őrültségnek tűnhet, de nem az. Már lehetséges nekikezdeni, csak túl veszélyes. (Nevetés) De köszönhetően a fejlődő technológiának, egy jobb technikával biztonságossá válik. És remélem, mindenki számára elérhető lesz.

BG: Yves, nagyon köszönjük. Yves Rossy.

(Taps)