Ray Kurzweil: Egyetem a közelgő szingularitásnak

Az információtechnológia exponenciális mértékben fejlődik. Nem lineárisan. Pedig az intuíciónk lineáris. Amikor még a szavannán sétálgattunk ezer évvel ezelőtt lineárisan jeleztük előre, hogy hol lesz az az állat, és ez jól működött. Be van huzalozva az agyunkba. De az exponenciális növekedés az ami igazán leírja az információtechnológiákat. És ez nem csak számolgatás. Óriási különbség van lineáris és exponenciális növekedés között. Ha lineárisan teszek 30 lépést -- egy, kettő, három, négy, öt -- harmincig jutok. Ha harmincat lépek exponenciálisan -- kettő, négy, nyolc, tizenhat -- egymilliárdig jutok. Óriási lesz a különbség. És ez nagyon jellemző az információtechnológiára.

Amikor az MIT-n voltam diák, közösen használtunk egy számítógépet, aminek kellett egy egész épület. A számítógép a mobiltelefonukban ma egymilliószor olcsóbb, egymilliószor kisebb, ezerszer erősebb. A teljesítmény és költség arányában ez egymilliárdszoros növekedés, amit megéltünk mióta diák voltam. És a következő huszonöt évben ezt ismét el fogjuk érni. Az információtechnológia S-kanyarok sorozatán keresztül fejlődik, ahol mindegyik S egy másik paradigma. Azt szokták kérdezni: "Mi történik, ha Moore törvénye már nem lesz érvényes?" Ami olyan 2020 körül fog bekövetkezni. Akkor attérünk a következő paradigmára. És Moore törvénye nem az első paradigma volt ami exponenciális növekedést hozott a számítási teljesítmény terén. Az exponenciális növekedés a számítási teljesítményben már évtizedekkel Gordon Moore születése előtt fennállt. És ez nem csak a számításra vonatkozik. Minden technológiára igaz, ahol mérni tudjuk az alapvető információs jellemzőket.

Itt látható 49 híres számítógép. Elhelyeztem őket egy logaritmikus ábrán. A logaritmikus skála elrejti a növekedés skáláját, mert ez egy ezermilliárdos növekedést reprezentál az 1890-es népszámlálás óta. Az 50-es években zsugorították a vákuumcsöveket, egyre kisebbé és kisebbé téve őket. Végül egy falba ütköztek; nem tudták tovább zsugorítani a vákuumcsövet és fenntartani a vákuumot. Ez volt a vákuumcsövek zsugorításának vége, de nem volt a számítási kapacitás exponenciális növekedésének vége. A negyedik paradigmához érkeztünk, tranzisztorokhoz, és végül az integrált áramkörökhöz. Amikor ennek vége lesz eljutunk a hatodik paradigmához, a háromdimenziós, önszerveződő molekuláris áramkörökhöz.

De ami még lenyűgözőbb, tényleg, ez a fantasztikus skálája a fejlődésnek, ami -- nézzék, milyen kiszámítható. Úgy értem, ez minden körülmények között fennállt, háburúban és békében, virágzó gazdaságban és recesszióban. A nagy világgazdasági válság sem okozott törést ebben az exponenciális fejlődésben. Ugyanezt fogjuk látni a mostani gazdasági recesszióban is. Legalábbis az exponenciális növekedés az információtechnológia lehetőségeiben továbbra sem fog csökkenni.

Nemrég frissítettem ezeket az ábrákat. Mivel 2002-ig volt meg nekem a "Közel a szingularitás" című könyvemben. Tehát frissítettük, így meg tudom mutatni itt 2007-ig. Megkérdezték tőlem: "Nem ideges? Talán lekerültünk az exponenciális növekedés görbéjéről." Kicsit ideges voltam mert talán nem voltak jók az adatok, de ezt csinálom már harminc éve, és eddig az exponenciális görbén maradtak.

Nézzék ezt az ábrát. Egy dollárért egy tranzisztort vehettek 1968-ban. Ma félmilliárdot lehet, és tulajdonképpen jobbak is, mivel gyorsabbak. De nézzék milyen kiszámítható is ez. És én azt mondanám, hogy ez túlilleszkedik a régi adatokra. Már harminc éve készítem ezeket az előrejelzéseket, és egy tranzisztor-ciklus költsége, ami a mértéke az elektronika ár-teljesítményének, minden évben csökken. Ez egy 50%-os csökkenési ráta. És ez igaz más példákra is, mint a DNS-információra vagy agy-információra. De ennél többet is teljesítünk. Tulajdonképpen több, mint kétszeresére vagyunk képesek az információtechnológia minden formájában. 18%-os növekedést produkáltunk konstans dollárban számolva az információtechnológia minden formájában az utolsó fél évszázadban, annak ellenére, hogy minden évben megduplázódik.

Ez egy teljesen más példa. Ez nem Moore törvénye. A DNS-adataink mennyiségét minden évben megdupláztuk. A költsége minden évben felére csökkent. És ez egy egyenletes fejlődés volt már a genom projekt kezdetétől. A projekt felénél a szkeptikusok azt mondták: "Nos, ez nem fog működni. A genom projekt felénél vagytok, de csak az 1%-át végeztétek el." De teljesen menetrend szerint haladtunk. Mivel ha hétszer duplázzuk az egy százalékot, és pontosan ez történt, 100%-ot kapunk. És a projekt időben befejeződött.

Kommunikációs technológiák: 50 különböző módon lehet mérni ezeket, az átvitt bitek számával, az Internet nagyságával. De ez exponenciális mértékben fejlődött. Ez nagyon demokratizáló hatású. 20 évvel ezelőtt azt írtam a "Az intelligens gépek kora"-ban, mikor a Szovjetúnió erős volt, hogy el lesz söpörve a decentralizált kommunikáció ilyen növekedésével.

És elég számítási kapacitásunk lesz a XXI. században olyan feladatokhoz, mint agyterületek szimulálása. De honnan lesz szoftverünk? Egyek kritikusok azt mondják: "Ó, a szoftverek megakadtak." De egyre többet és többet tanulunk az emberi agyról. Az agyi képalkotó eljárások térbeli felbontása évente duplázódik. Az agyról szerzett információnk minden évben megduplázódik. És megmutatjuk, hogy át tudjuk alakítani ezt az információt működő modellekké és agyterületek szimulációjává.

Nagyjából húsz olyan agyterület van, amit modelleztünk, szimuláltunk és teszteltünk: a hallóközpontot, a látóközpont egyes részeit, a kisagyat, ahol az tehetségünk rejtőzik, az agykéreg szeleteit, ahol pedig a racionális gondolkodásunk van. És mindezt egy növekvő, nagyon sima és kiszámítható eredményesség tette lehetővé. 30 dollárról 130 dollárra nőtt konstans dollárban számolva egy átlagos labor egy órás használatának értéke, amit ez az információtechnológia tett lehetővé.

És mindannyian törődünk az energiával és a környezetünkkel. Ez egy logaritmikus ábra. Ez egy finom duplázást mutat, minden két évben, az általunk termelt napenergia mennyiségében, kiváltképpen most amikor nanotechnológiát alkalmazunk, az információtechnológia egy formáját, napelemekre. És csak nyolc duplázásra vagyunk attól, hogy ez elérje az energiaszükségletünk 100%-át. És 10000-szer annyi napenergia van, mint amennyire szükségünk lenne.

Véglegesen össze fogunk fonódni ezzel a technológiával. Már most közel vagyunk hozzá. Amikor diák voltam az egész kampuszt elfoglalta, most elfér a zsebünkben. Amihez korábban egy épület kellett ma már elfér a zsebünkben. Ami ma elfér a zsebünkben az el fog férni egy vérsejtben 25 éven belül. És egyre inkább kezdünk egyre mélyebb hatással lenni az egészségünkre és az intelligenciánkra, ahogy közelebb és közelebb kerülünk ehhez a technológiához.

Mindezekután bejelentjük, itt a TED-en, a TED hagyományaihoz híven, a Szingularitás Egyetemét. Ez egy új egyetem, aminek az alapítói Peter Diamandis, aki itt van a közönség soraiban, és én. Támogatja a NASA és a Google, valamint a high-tech és a tudományos világ más vezető közösségei. És a célunk az volt, hogy összegyűjtsük a vezetőket, tanárokat és diákokat egyaránt, ezekből az exponenciálisan növekedő információtechnológiákból, és az alkalmazásaikból. De Larry Page tartott egy szenvedélyes beszédet, a szervezői megbeszélésen, ahol azt mondta, hogy ezt a tudást szenteljük azoknak a nagy kihívásoknak, amikkel az emberiség szembesül. Ha így tettünk volna, a Goggle is támogatott volna. Így ezt tettük.

Az utolsó harmada a kilenchetes intenzív nyári periódusnak olyan projekteknek lett szentelve, amelyek az emberiség néhány nagy kihívásával foglalkoznak. Tehát például, az Internetet használva, ami már mindenhol elterjedt, Kína és Afrika falusi területein is, küldjünk egészségügyi információkat a világ fejlődő területeire. És a projektek folytatódni fognak a periódus befejezte után, együttműködő, interaktív kommunikációval. Minden létrehozott vagy tanított szellemi tulajdon elérhető lesz online, és együttműködve, online lesz fejlesztve.

Ez az alakuló ülésünk. De ez ma lett bejelentve. A Szilícium-völgyben lesz a végleges központja, a NASA Ames kutatóközpontjában. Különböző programjaink lesznek a diákok, a különböző cégek vezetői számára. Az első hat témakör -- mesterséges intelligencia, haladó számítástechnika, biotechnológia, nanotechnológia -- különböző központi területei az információtechnológiának. Ezután más területekre kezdjük alkalmazni őket, mint energia, ökológia, jog és erkölcs, fejlesztő-vállalkozások, így az emberek elhozhatják ezeket az új technológiákat a világnak.

Tehát nagyon hálásak vagyunk a segítségért amit kaptunk, mind az intellektuális vezetőktől, mind a high-tech vezetőktől, különösen a Google-nak és a NASA-nak. Ez egy nagyszerű új kihívás. És meghívjuk Önöket, hogy vegyenek részt ebben. Köszönöm. (Taps)