Paul Rool Wolpe: Ideje kérdőre vonni a biotechnológiát

Ma a tervezésről szeretnék beszélni, de nem arról a fajta tervezésről, amire a szó hallatán legtöbben gondolnak. Arról szeretnék beszélni, ami a tudományos, biotechnológiai kultúrában történik jelenleg ahol is, először történelmünk során képessé váltunk testek megtervezésére s létrehozására, állati testek tervezésére, és emberi testek megtervezésére egyaránt. Bolygónk története során 3 nagy hullámban következtek be evolúciós változások.

Az első nagy hullám az általunk darwini evolúciónak nevezett folyamat. Tehát, mint azt mindannyian tudjátok, a fajok bizonyos ökológiai fülkékben éltek bizonyos környezeti tényezők között, és a környezeti kényszerek hatására kiválasztódtak azok a véletlenszerű mutációk által a fajokban létrejött változások melyek végül is fennmaradtak. Aztán az emberek kiléptek a evolúciótörténet darwini hömpölygéséből és létrehozták a második nagy evolúciós hullámot, amely azt jelentette, hogy megváltoztattuk a környezetet melyben fejlődésünk végbement. Megváltoztattuk ökológiai fülkénket azáltal, hogy civilizációt hoztunk létre. És ez volt a második, nagy pár százezer, illetve 150.000 éves áramlata evolúciónknak. Környezetünk megváltoztatásával testünket is változásra, alkalmazkodásra kényszerítettük. Az agrárközösségekben való letelepedéstől kezdve, a modern orvostudománnyal bezárólag megváltoztattuk saját evolúciónkat Most lépünk evolúciónk történetének harmadik nagy szakaszába, melyet sokféleképp neveztek már: szándékos evolúció, megtervezett evolúció -- nem összetévesztendő az intelligens tervezettséggel -- melynek segítségével jelenleg is szándékosan tervezzük és változtatjuk meg a bolygónkat benépesítő életformákat.

Akkor most szeretnék egy kis ízelítőt adni nektek ebből és utána pedig majd beszélnék egy kicsit arról, hogy e változások milyen jelentőséggel bírnak az emberi fajra, kultúráinkra és mindannyiunkra nézve. Régóta csináljuk már persze. Minden az állatok szelektív szaporításával kezdődött sokezer évvel ezelőtt. Például ha a kutyákra gondolunk, a kutyák szándékosan megtervezett élőlények. Egy természetes úton kifejlődött kutya sincs a Földön, A kutyák az általunk kedvezőnek ítélt tulajdonságok szelektív szaporításának az eredménye. Persze a régi időkben csak a nehezebb út volt elérhető, mégpedig annak az utódnak a kiválasztásával és szaporításával, amely rendelkezett a kívánt tulajdonsággal. De mindez már a múlt.

Ez egy "beefalo". Egy bölény-szarvasmarha hibrid. Már szaporítják őket s egy nap, talán nem is olyan soká a beefalo-ból készült hamburger pogácsák kikerülnek a boltok polcaira. Ez egy "geep" egy kecske-birka hibrid. A tudósok akik létrehozták ezt az aranyos kis állatot, végül levágták és megették. Ha jól emlékszem azt mondák olyan az íze mint a csirkének. Ez pedig egy "cama". Teve-láma hibrid, melyet azért hoztak létre, hogy ötvözzék a teve szívósságát és a láma pár kedvező jellemvonását. És egyes kultúrákban már használják őket. Aztán itt egy "liger" Ez a világ legnagyobb macskaféléje -- az oroszlán-tigris hibrid. Nagyobb mint egy tigris. És ami a liger-t illeti, egy-két ilyet már láttak a vadonban is. De ezeket itt tudósok hozák létre szelektív szaporítással és géntechnológiával. És végül mindenki nagy kedvence, a "zorse". (zebra-ló hibrid) Semmi Photoshop nincs benne, ezek valódi, létező élőlények. Tehát ez az egyik dolog amivel foglalkozunk genetikai javítás, illetve manipuláció, amellyel egy kis lökést adunk a normál szelektív szaporítási módszereknek. Persze ha csupán ennyiről lenne szó akkor az egész nem lenne több egy érdekességnél. De valami sokkal-sokkal hatalmasabb dolog történik.

Ezek normál emlős sejtek, melyeket egy biolumineszcens génnel módosítottak melyet egy mélytengeri medúzafajból nyertek. Köztudott, hogy egyes mélytengeri élőlények fényt bocsájtanak ki. Megtalálták az ezért felelős biolumineszcens gént és emlős sejtekbe ültették. Ezek teljesen normál sejtek. És amit itt láthattok az az, hogy ezek a sejtek fénylenek a sötétben bizonyos hullámhosszú fény alatt. Miután ezt megcsinálták sejtekkel, megcsinálták szervezetekkel is. Kisegerekkel, kismacskákkal. Ja, egyébként a macskák azért narancssárgák, mert korallból vonták ki a biolumineszcens gént, az egerek zöld színét pedig a mélytengeri medúzából. Megcsinálták sertésekkel is, kiskutyákkal, és ami azt illeti elvégezték a beavatkozást majmokon is. És ha egyszer majmokon is sikerült elvégezni a kísérletet -- bár tudni kell, hogy az igazi nehézséget a génmanipulációban a majmok és az emberszabásúak közt tátongó szakadék jelenti -- szóval ha majmokon sikerül a beavatkozás, valószínűleg megoldható az emberszabásúakon is, ami azt jelenti, hogy embereken is elvégezhetővé válik. Másszóval elméletileg lehetséges, hogy biotechnológiánkkal nemsokára képessé válunk olyan emberek létrehozására akik fénylenek a sötétben. Legalább könnyebb lesz ránktalálni a sötétben.

Már most is sok államban az ember elmehet és vehet magának biolumineszcens kisállatot. Ezek zebradániók. Normál esetben fekete-ezüst színűek. Ezek génmódosított zebradániók sárgák, zöldek, pirosak, egyes államokban jelenleg is megvásárolhatóak. Más államokban betiltották őket. Senki sem tudja mit kezdjünk az efféle élőlényekkel. Az USA kormányának nincs olyan ága -- sem az EPA sem az FDA (Környezetvédelmi ill. Élelmiszer és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság) -- amely szabályozná a génmódosított állatokkal kapcsolatos kereteket. Így egyes államokban engedélyezték, máshol pedig betiltották őket.

Egyesek talán már olvastak az FDA génmódosított lazacokkal kapcsolatos vizsgálatáról. A fentebb lévő lazac egy genetikailag módosított Chinook lazac, amelyet egy lazacból és egy másik emberek által fogyasztott halfajtából származó génnel késztettek sokkal gyorsabb növekedésre sokkal kevesebb táp felhasználása mellett. És az FDA most próbálja meghozni végső döntését mely szerint hamarosan tányérotokra kerülhet ez a hal -- illetve elkezdik a boltokban árusítani. De mielőtt még túlságosan elkezdenétek aggódni, jó ha tudjátok, hogy itt az USA-ban a boltokban árult élelmiszerek nagy része már tartalmaz génmódosított alkotórészeket. Tehát bár vannak aggályaink ezzel kapcsolatban, hagytuk, hogy ez mégis bekövetkezzen ebben az országban -- nem úgy mint Európában -- mindenféle szabályozás nélkül, sőt anélkül, hogy feltüntetnék az árucikkek csomagolásán.

Itt az összes elsőként klónozott állat saját fajából. A jobb alsó sarokban Dolly az első klónozott birka -- most egy edinburgh-i múzeumban álldogál boldogan, kitömve; Ralph az első klónozott patkány, CC az első klónozott macska; Snuppy, az első kutya. Őt a Szöuli Nemzeti Egyetemen hozta létre Dél Koreában az az ember, akinek -- talán páran emlékeznek rá -- azért kellett szégyenben távoznia posztjáról mert azt állította, hogy sikerült embert klónoznia, ez amúgy nem igaz. Viszont ő volt az első akinek sikerült egy kutyát klónoznia ami pedig egy nagyon nehéz feladat, mert a kutya génállománya nagyon képlékeny Ez Prometea, az első klónozott ló. Egy Haflinger ló, melyet Olaszországban klónoztak, ez igazán hasznos területe lehet a klónozásnak, mivel sok versenyló, mely fontos versenyeket nyer meg herélt. Azaz eltávolították azt az 'alkatrészüket' amellyel szaporodni tudnának. De ha egy ilyen herélt lovat klónozni tudunk akkor egyszerre lehet egy versenyeket nyerő herélt lovunk miközben genetikai másolata tenyészcsődörként funkcionálhat. Ezek voltak az első klónozott borjak, az első klónozott szürke farkasok. S végül, az első klónozott kismalacok: Alexis, Chrissy, Carol, Janie és Dotcom.

(Nevetés)

Ezenfelül elkezdük a klónozás technológiáját veszélyeztetett fajok megmentésére használni. Itt az látható, hogy miképp használunk állatokat olyan gyógyszerek és egyéb dolgok előállítására a testükön belül, melyeket létre akarunk hozni. Így történt pl. az antithrombin-os kecskével -- ezt a kecskét úgy módosították hogy a teje tartalmazza az antithrombin molekulát melyet a GTC Genetics akar létrehozni. Aztán itt vannak a transzgenikus malacok, melyeknek génállományából eltávolítottak egyes részeket, a Dél Koreai Nemzeti Állattudományi Intézet munkájának eredményeképp, ezeket az állatokat arra fogják használni, hogy különféle gyógyszer hatóanyagokat és más ipari kemikáliákat termeltessenek velük, az állatok vérében illetve tejében ahelyett, hogy más ipari technológiákat alkalmaznának.

Ezt a két élőlényt azért hozták létre, hogy veszélyeztetett fajokat mentsenek meg. A guar egy veszélyeztetett délkelet-ázsiai patás állat. Egy testi sejtet távolítottak el belőle majd egy tehén petesejtjének segítségével végül a tehén egy guarnak adott életet. Ugyanez történt a muflonnal, amely egy veszélyeztetett birkafaj. A muflon embrió egy normál birka testében fejlődött ki, amely egyébként felvet egy érdekes biológiai problémát. Kétfajta DNS van a szervezetünkben. A nukleáris -- vagyis a sejtmagban lévő -- DNS, ez az amire mindenki gondol a DNS szó hallatán, és van még a sejtek energiaraktáraiban, azaz a mitokondriumokban lévő DNS. A mitokondriális DNS anyai ágon öröklődik. Így hát végeredményben amit látunk az nem guar és nem is muflon, hanem egy guar tehén mitokondriumokkal, tehát egy tehén mitokondriális DNS-ével, és egy muflon egy másik birkafaj mitokondriális DNS-ével. Ezek tehát valójában hibridek és nem fajtiszta állatok. Adódik tehát a kérdés, hogy hogyan definiáljunk egyes állatfajokat a biotechnológia korában -- s ez egy olyan kérdés, melyet még nem igazán tudtunk megválaszolni.

Ez az aranyos kis lény egy ázsiai csótány. Az történt, hogy elektródákat ültettek az idegdúcaiba és az agyába aztán felülre egy jeladót, és maga a csótány egy nagy trackball-on áll. Ez a botkormánnyal irányítható élőlény ide-oda vezérelhető a laborban jobbra-balra előre-hátra. Tulajdonképpen egy afféle rovar-biorobotot, másnéven "bugbot-ot" (bogár-botot) kreáltak. De mutatok még ennél is rosszabbat -- vagy talán inkább jobbat. Ez itt a DARPA -- a DARPA az USA védelmi, katonai kutatásokkal foglalkozó szerve -- egyik projektje. Ezeket a góliátbogarakat a szárnyaiknál módosították elektronikusan. Egy chip-et erősítettek a hátukra, és annak segítségével irányítják a bogarak repülését. Jobbra és balra kormányozzák illetve felszállásra is tudják késztetni őket. A landolást még nem sikerült megoldani. Pár centire lebegtetik őket a talajtól, aztán kikapcsolják a rendszert és a bogár meg puffan egy nagyot. Ennyire tudták megoldani a leszállást.

Ez a technológia immár olyan fejlett, hogy pl. ez az élőlény -- ez itt egy molylepke. Szóval ez a lepke még bábállapotban van, és ebben az állapotban ültették be az elektródákat és a szükséges számítástechnikát. Így amikor a lepke kibújik a bábból, már be van "drótozva". Az elektródák már benne vannak a testében, és csak csatlakoztatni kell a vezérlőeszközhöz, és ezeket a rovar biorobotokat használhatják pl. megfigyelésre. Apró kamerákat helyezhetnek rájuk és egy nap talán valamiféle fegyver célbajuttatására is használják majd háborús övezetekben.

De nem csak rovarokkal kisérleteznek. Ez itt a "ratbot", a robotpatkány melyet Sajiv Talwar a new yorki SUNY Downstate orvosi központ kutatója hozott létre. Ebben is van beépített technológia, elektródákat ültettek a bal és jobb agyféltekébe, és egy kamera található a feje tetején. Az állat irányítható jobbra és balra. Labirintusokon vezetik keresztül. Létrehoztak tehát egy organikus robotot. A Sanjiv Talwar laborjában dolgozó végzős hallgatók feltették a kérdést: "Etikus-e amit csinálunk?" "Elvettük ennek az állatnak az autonómiáját." Erre egy perc múlva még visszatérek.

Majmokkal is végeztek hasonló kisérleteket. Ez itt Miguel Nicolelis a Duke Egyetemről. Éji majmokat drótozott be és egy számítógép figyelte az agytevékenységüket mozgás közben, különös tekintettel a jobb kar mozgására. A számítógép elraktározta a majom agytevékenységét amely a karmozdulatokkal volt kapcsolatos. Aztán összekötötték egy műkarral amelyet a képen is láthattok és a kart egy másik szobában helyezték el. Nemsokára a számítógép a majom agyhullámainak elemzésével képes volt a robotkarral bármit megcsinálni amit a majom karja csinált. Azán egy képernyőt helyezett el a majom ketrecében és a képernyőn a robotkar volt látható, és a majom érdeklődni kezdett. A majom hamar rájött, hogy bármit amit a karjával csinált a robotkar leutánozza. Sokat foglalkozott ezzel, mozgatta a saját karját és ezzel a robotkart irányította, majd végül abbahagyta jobb karjának mozgatását és, miközben a képernyőre bámult, képes volt a másik szobában lévő robotkart mozgatni a számítógép által felfogott agyhullámai segítségével -- ami azt is jelenti egyúttal, hogy ez a majom lett az első főemlős a világtörténelemben amelynek 3 függetlenül működő karja van.

És nem csak arról van szó, hogy technológiát ültetünk be állatokba. Ez itt Thomas DeMarse a Floridai Egyetemről. Fogott 20.000 majd 60.000 szétválasztott patkány neuront -- tehát patkányokból származó egyes neuronokat -- és egy chipen helyezte el őket. A neuronok maguktól összecsoportosultak egy hálózattá és integrált chipet alkottak. Aztán ezt a chipet IT megoldásként használta fel egy repülőszimulátort működtető szerkezetben. Így tehát elmondhatjuk, hogy ma már organikus számítógép chipek is vannak melyeket élő, ön-aggregálódó neuronokból hoznak létre. Végül pedig itt van Mussa-Ivaldi a Northwestern-ről, vett egy teljesen ép és független orsóhal agyat. Ez az orsóhal agya. Ez egy élő, teljesen ép agy, megfelelő tápláló közegben tartva, ezek az oldalt lefutó elektródák fényérzékeny szenzorokat kapcsolnak az agyhoz, amelyet erre a kis kocsira helyeztek -- itt a kocsi, az agy a közepén található -- és ezt az agyat használva a kocsi mozgásának irányítására, ha fényt irányítunk a kocsira, a kocsi a fény irányába mozdul el, a fényforrás kikapcsolásakor pedig eltávolodik attól. Fénykedvelő. Itt van tehát egy teljes, élő orsóhal agy. Vajon orsóhalként gondolkodik-e a tápoldatban úszva? Nem tudom, de ez valóban egy teljesen élő agy amelyet sikerült életben tartani hogy végrehajtsa amit szeretnénk.

Tehát elértük azt a szintet amikor élőlényeket hozhatunk létre saját céljainkra. Itt egy egér melyet Charles Vacanti alkotott a Massachusetts Egyetemről. Megváltoztatta az egeret persze, mégpedig genetikai manipulációval hogy olyan bőre legyen amely kevésbé immunreaktív az emberi bőrrel szemben, egy fülhöz tartozó polimer állványzatot ültetett alá és létrehozott egy fület, amely levehető az egérről és transzplantálható egy emberi lényre. Géntechnológia, polimer fiziotechnológiával és xenotranszplantációval párosítva. Itt tartunk jelenleg ebben a folyamatban.

És végül, nemrég Craig Venter létrehozta az első mesterséges sejtet, egy sejt és egy DNS szintetizátor segítségével, ami egy gép, mesterséges genomot alkotott amit beültetett egy másik sejtbe -- a genom nem abból a sejtből származott amiben elhelyezte -- és a sejt szaporodni kezdett de már mint a másik sejt. Más szóval ez volt az első élőlény a világtörténelemben amelynek egy számítógép volt a szülője -- tehát nem volt organikus eredetű szülője. Aztán az Economist felteszi a kérdést: "Az első mesterséges organizmus és következményei."

Azt gondolhattátok volna hogy a mesterséges élet majd valahogy így fog történni. (Nevetés) De a valóságban nem így néz ki Frankenstein laboratóriuma. Inkább így. Ez egy DNS szintetizátor, itt alul vannak a palackok bennük A, T, C és G -- az a 4 vegyi anyag amely felépíti DNS-ünket.

És hát fel kell tennünk magunknak pár kérdést. Először e bolygó történelmében képesek vagyunk közvetlenül organizmusokat tervezni. Manipulálni tudjuk az életet alkotó plazmákat minden eddiginél nagyobb teljesítménnyel. És ez felelőséggel ruház fel bennünket. Rendben van-e így mindez? Manipulálhatunk és létrehozhatunk-e bármilyen élőlényt amelyet csak akarunk? Szabad kezet kaptunk-e állatok tervezésére? Vajon egy nap majd csak besétálunk egy géntechnológiai kisállatkereskedésbe és azt mondjuk az eladónak: "Nézze, szeretnék egy kutyát. Legyen tacskófeje, vizslateste és a szőre legyen rózsaszín, ja és világítson a sötétben." Az ipar vajon fog-e hasznosítani olyan élőlényeket amelyek tejükben, vérükben, nyálukban és más testnedveikben, gyógyszereket és számunkra szükséges ipari felhasználású molekulákat fognak termelni és mi pedig úgy kezeljük őket mint afféle szerves gyártósort? Lesznek-e organikus robotok amelyekből mindenféle autonóm viselkedést eltávolítottunk és csupán játékszereinkké változtattuk őket?

S e folyamat végső lépéseként, ha egyszer ezeket a technológiákat tökéletesítettük az állatokon s elkezdjük az emberi felhasználást, melyek lesznek azok az etikai irányelvek amelyeket figyelembe fogunk venni? Mert ez már most is történik, nem sci-fi. Nemcsak hogy használjuk ezeket a technológiákat az állatokon, de egyes dolgokat saját testünkben is elkezdtünk használni.

Saját kezünkbe vettük evolúciónkat. Közvetlen módon tervezzük meg a bolygót jövőben benépesítő fajokat. Óriási felelősség hárul ránk és ez nem csupán a tudósok és az erkölcsöt kutatók felelőssége akik jelenleg is gondolkodnak és írnak róla. Ez mindannyiunk felelőssége mert ez a folyamat határozza meg, hogy milyen bolygónk és testünk lesz a jövőben.

Köszönöm a figyelmet.

(Taps)