Nalini Nadkarni: Élettudomány a börtönben

A fák a mozdulatlanság állapotát testesítik meg. A fák gyökereikkel a föld egy pontjába kapaszkodnak sok-sok emberi generáción át. Azonban ha a figyelmünket a fa törzséről a kis ágaira fordítjuk, akkor a fák nagyon is dinamikus entitásokká válnak, amik mozognak és nőnek. Úgy döntöttem, hogy feltárom ezt a mozgást úgy, hogy a fákból művészeket csinálok. Egy ecset végét egyszerűen a faághoz kötöttem. Vártam, hogy felerősödjön a szél és feltartottam egy vásznat. Ez vált művészetté. A bal oldalon található műalkotást egy vörös cédrus festette, a jobb oldalon láthatót pedig egy duglászfenyő. És arra jöttem rá, hogy különböző növényfajtákra más és más aláírás jellemző, mintha Picassót hasonlítanánk Monet-hoz.

Azonban a fák mozgása is érdekelt, és az, hogy miképp lehetne ezt megragadni és számszerűsíteni a művészettel. Ahhoz, hogy lemérjem a távolságot, amit egy közönséges juharfa -- ami ezt a festményt produkálta -- mozog egyetlen év alatt, egyszerűen megmértem és összeadtam az összes ilyen sort. Megszoroztam ezt az ágankénti kis ágacskák számával, majd a fa összes ágának a számával, és elosztottam az eredményt az egy éven belüli percek számával. Ilyen módon ki tudtam számolni, hogy mennyit mozgott egy fa egyetlen év alatt. Nyugodtan tippelhetnek. A válasz valójában 300,143 km, vagyis hétszerese a Föld átmérőjének. És ugyanolyan egyszerűen, ahogy a figyelmünket a törzsről a sok-sok mozgó ágacskára irányítottuk, azt is láthatjuk, hogy a fák nem egyszerű mozdulatlan entitások, hanem szerfelett dinamikusak.

Aztán elkezdtem azon gondolkodni, hogy miképp lehetne felhasználni a fáktól tanultakat más entitások kapcsán, melyek szintén statikusak és merevek, de amelyek áhítják a változást, a dinamizmust. És az egyik ilyen entitás a börtöneink. A börtönök persze olyan helyek, ahol a törvényeinket megszegő emberek vannak mozdulatlanságra kárhoztatva, rácsok mögött. És maga a börtönrendszerünk is megrekedt. Az USA-ban több, mint 2,3 millió férfi és nő ül rácsok mögött. A szám folyamatosan emelkedik. 100 bebörtönzött emberből, akit kiengednek, 60 vissza fog kerülni a rácsok mögé. Az oktatásra, szakképzésre és a rehabilitációra használható források csökkennek. Így a bebörtönzés kétségbeejtő körforgása folytatódik. Úgy döntöttem, felteszem a kérdést, hogy a fáktól, mint művészektől tanultak alkalmazhatóak-e a merev intézményekre is, mint amilyenek a börtöneink. És úgy vélem, igen a válasz.

2007-ben együttműködésre léptem a Washington állambeli büntetés-végrehajtással, négy börtönt bevonva elkezdtük bevinni a tudományt, a tudósokat, a fenntarthatóságot és a természetvédelmi projekteket ebbe a négy állami börtönbe. Tudományos előadásokat tartottunk. És az itteni férfiak tévézés és súlyemelés helyett saját maguk döntöttek úgy, hogy az előadásainkra jönnek. Ez - úgy vélem - mozgás. Együttműködésre léptünk a Természetvédelemmel, hogy a Stafford Creek-i büntetés-végrehajtási intézet elítéltjei veszélyeztetett préri növényfajtákat gondozhassanak a Washington államban őshonos prérik helyreállításáért. Ez - úgy vélem - mozgás. Együtt dogoztunk a Washington állambeli hal- és vadgazdálkodással, hogy veszélyeztetett békákat gondozzunk, az oregoni pöttyös békát, amit aztán később visszaengedhetünk a védett lápvidékekre. Ez - úgy vélem - mozgás.

És a közelmúltban elkezdtünk dolgozni azokkal a férfiakkal is, akik a legmagasabb biztonsági fokozatú intézményekben vannak elkülönítve. Ők erőszakosságukkal vonták magukra a figyelmet, az őrökkel és más elítéltekkel voltak erőszakosak. Ilyen spártai egyszerűségű cellákban tartják őket a nap 23 órájában. Amikor az értékelő bizottsággal vagy a mentálhigiénés szakemberekkel találkoznak, akkor ilyen biztonsági fülkékbe rakják őket. Napi egy óra erejéig ezekre a rideg, kietlen udvarokra terelik őket. És bár nem hozhatunk fákat, préri növényeket és békákat ebbe a környezetbe, a természet képeit azért elhozzuk ezekre az udvarokra, a falakra tesszük őket, hogy legalább kialakuljon a kapcsolat a természet vizuális lenyomatával. Ő itt Mr. Lopez, aki 18 hónapja van magánzárkában. És tanácsokkal szolgál azt illetően, hogy melyek azok a képek, amikről úgy véli, hogy őt és elítélt társait higgadtabbá, nyugodtabbá tenné, kevésbé hajlamossá az erőszakra.

És amit látunk, arról úgy vélem, hogy a változás által előidézett kis, összeadódó mozgások talán kimozdíthatnak a holtpontról egy olyan entitást is, mint a börtönrendszerünk, mégpedig a remény irányába. Tudjuk, hogy a fák mozdulatlan entitások, amikor a törzsüket nézzünk. De ha a fák képesek művészetet létrehozni, ha hétszer körbe tudják érni a Földet egyetlen év alatt, ha az elítéltek képesek növényeket és békákat gondozni, akkor talán más mozdulatlan entitások is vannak, amelyeket mélyen a bensőnkben hordunk, mint a bánat, a szenvedélybetegségek, a fajgyűlölet, ez is változhat.

Nagyon köszönöm.

(Taps)