Misha Glenny a világméretű bűnözői hálózatok nyomában

Nehéz gazdasági időket élünk, TED-es barátaim, nehéz gazdasági időket. Szeretném ezért felvidítani önöket az elmúlt 20 év egyik legnagyobb, bár jobbára ismeretlen gazdasági sikertörténetével, amely a maga igen sajátos módján, a Microsoft és a Google teljesítményéhez mérhető. Olyan iparágról van szó, amely a mostani recessziót teljes nyugalomban vészelte át. A szervezett bűnözésre gondolok.

Szinte hallom a a kétkedőket, mondván, a szervezett bűnözés létezik, mióta világ a világ. Valóban, így is van. Az elmúlt két évtizedben azonban példa nélküli fellendülést tapasztalhattunk e téren. Ma, a szervezett bűnözés a világ GDP-jének megközelítőleg 15%-át teszi ki. Találónak tartom a Világméretű Árnyékgazdaság, vagy röviden a McMaffia elnevezést.

Mi indíthatta be hát a határon átnyúló bűnözés ilyen rendkívüli fellendülését? Hát, itt van ugye a globalizáció, a technológia, a kommunikáció, meg minden ilyesmi, amikről később majd még beszélünk. Mindenek előtt azonban, gondoljunk vissza e jeles eseményre. A kommunizmus összeomlására egész Kelet-Európában, a világháború utáni történelmünk legemlékezetesebb eseményére.

Elérkezett az őszinteség pillanata. Nekem személy szerint igen jelentős esemény volt ez. Tizenéves koromban elkezdtem könyveket csempészni a vasfüggöny mögé a kelet-európai demokratikus ellenzéki csoportok, például a lengyel Szolidaritás számára. Aztán elkezdtem könyveket írni Kelet-Európáról, majd a BBC regionális főtudósítója lettem, és voltam is még 1989-ben. Így, mikor 425 millió ember végre elnyerte a jogot hogy maguk válasszák a kormányukat, ujjongtam. Némi aggodalommal tekintettem azonban a fal mögött megbúvó visszásságokra.

Nem telt sok időbe például, hogy az etnikai alapú nacionalizmus felüsse véres fejét Jugoszláviában. A káosz közepén és az eufória közepette időbe telt, amíg megértettem, hogy a Kelet-Európában 1989 előtt hatalmon lévő emberek hogyan maradhattak helyükön még az akkori forradalmak után is. Itt van például ez a figura. Vannak azonban egészen meglepő személyek is, akik kulcsszerepet töltöttek be a kelet-európai események sodrában.

Ez az ember például. Emlékeznek ezekre az arcokra? Egykor minden negyedik évben ők nyerték az olimpiai aranyérmet súlyemelésben, birkózásban és ők voltak a kommunizmus celebjei, az ezzel járó tündöklő életmóddal. Ők kaptak csodás lakásokat a városközpontban. Megfejelve egy kis alkalmi szexszel. Ráadásul szabadon utazhattak a nyugati világban, ami akkoriban a kiváltságosok osztályrésze volt. Meglepően hangozhat, de ezek az emberek kulcsszerepet töltöttek be a piacgazdaság kelet-európai kialakulásában. Ők voltak, ahogy mondani szoktam, a kapitalizmus bábái. Lássuk ugyanazokat a súlyemelőket az 1989-es átállásuk után.

Bulgáriában, ez a fénykép Bulgáriában készült, a kommunizmus egész kelet-európai összeomlásakor nem csak a kommunizmus, hanem maga az állam omlott össze, vagyis a rendőrség nem dolgozott, a bírósági rendszer nem müködött megfelelően. Mit tehetettek tehát a kelet-európai kapitalizmus szép, új világának üzletemberei annak érdekében, hogy partnereik a megállapodásaikat betartsák? Fordulhattak például a szociológusok által prózaian magánkézben lévő rendfenntartó szerveknek nevezett csoportokhoz. Közismertebb néven a maffiához. Bulgáriában pedig csatlakozott a maffiához 14 ezer ember, akiket 1989 és 1991 között rúgtak ki a biztonsági szerveknél betöltött munkahelyükről.

Mikor pedig egy állam összeomlik, a gazdaság pedig viharos gyorsasággal zuhan, az utolsó emberek, akiket a munkaerőpiacon akarunk látni, az 14 ezer olyan férfi és nő, akik legfontosabb tudománya a felderítés, a csempészés, földalatti szervezetek kiépítése, és a gyilkolás. Pontosan ezt történt egész Kelet-Európában. Az 1990-es években végzett munkám során a legtöbb időmet a borzalmas jugoszláv konfliktusról szóló tudósításokkal töltöttem,

nem lehetett nem észrevenni, hogy az ottani borzalmakat elkövető emberek, a félkatonai szervezetek ugyanazok voltak, akik a szervezett bűnözői csoportokat irányították. És arra jutottam, hogy az erőszak mögött egy borzalmas bűnözői vállalat állt. Elhatároztam hát, hogy bejárom a világot és adatokat gyűjtök a világméretű bűnözői alvilágról, beszélek rendőrőkkel, áldozatokkal, a törvénytelen termékek és szolgáltatások fogyasztóival. Mindenek előtt azonban, beszélek magukkal a gengszterekkel.

A Balkán pedig kitűnő kiindulási pontnak bizonyult. Hogy miért? Hát, kedveztek a kutatásnak a törvényes rend összeomlásakor fennálló viszonyok. Továbbá, ahogyan a kiskereskedelemben is mondják, minden a helyszín, a helyszín, a helyszín. Kutatásom kezdetén pedig azt tapasztaltam, hogy a balkáni térség a világ minden tájáról érkező törvénytelen termékek és szolgáltatások kiemelt tranzit térségévé vált. Heroin, kokain, prostitúciós célú emberkereskedelem, és értékes ásványok.

Hogy hová szállították vajon mindezeket? Az Európai Unióba, amely addigra már kezdte élvezni a globalizáció előnyeit és a történelem legnagyobb mintegy 500 millió embert tömörítő fogyasztói piacává vált. Az 500 millió ember jelentős hányada ugyanakkor előszeretettel tölti szabad idejét és megspórolt pénzét prostituáltak szolgáltatásaira, 50 eurós bankjegyek orrba dugdosásával, és illegális bevándorlók foglalkoztatásával.

A szervezett bűnözés a globalizálódó világban ugyanúgy működik, mint bármilyen más vállalkozás. Vannak termelési övezetek, például Afganisztán és Kolumbia, vannak disztribúciós övezetek, például Mexikó és a Balkán, és vannak természetesen fogyasztói övezetek is, például az Európai Unió, Japán és természetesen az Egyesült Államok. A termelési és disztribúciós övezetek rendszerint a fejlődő világban helyezkednek el, gyakran a rettenetes erőszak és vérontás árnyékában.

Vegyük például Mexikót. A kokain kereskedelem egyenes következményeként hatezer embert gyilkoltak meg az elmúlt 18 hónapban. És mi a helyzet a Kongói Demokratikus Köztársasággal? 1998 óta ötmillió ember halt meg Kongóban. Bár erről a konfliktusról nem cikkeznek sokat az újságok, valójában azonban ez a világ legnagyobb konfliktusa a második világháború óta. És miért az? Mert a világszerte működő maffiák együttműködnek a helyi félkatonai szervezetekkel, hogy rátehessék a kezüket a térség ásványi anyagokban gazdag területeire.

2000-ben a világ koltán készletének 80%-át a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén található vérmezőkön termelték ki. A koltán ma megtalálható majdnem minden mobiltelefonban, laptopban és játék konzolban. A kongói fegyeveres vezetők pedig, fegyverekért cserébe, eladták a cuccot a maffiának, a maffia pedig tovább szállította a nyugati piacokra. A nyugati világ fogyasztói készsége a nemzetközi szervezett bűnözés elsőszámú ösztönző tényezője.

Tekintsük meg a fiúkat munka közben az olasz rendőrség által szerencsés módon készített filmfelvételen, amint vámkezeletlen cigarettát csempésznek. A cigaretták előállítási költsége meglehetősen alacsony. Az Európai Unió ugyanakkor a világon létező legmagasabb adókulcsokat alkalmazza rájuk. Amennyiben tehát sikerül cigarettát csempészni az EU-ba, igen magas profitot lehet realizálni. Szemléltetésként szeretném bemutatni az ilyen csoportok rendelkezésére álló erőforrásokat.

Ez a csónak újonnan egymillió euróba kerül, és ez a csónak a leggyorsabb, európai vizeken közlekedő jármű. 1994 óta, hét éven keresztül 20 ilyen csónak jött át az Adrián Montenegróból Olaszországba, minden egyes napon. Az ilyen jellegű kereskedelem következében csak az Egyesült Királyság 8 milliárd dollárnyi bevételtől esettel el. Amely összeget ugyanakkor a jugoszláv háborúk finanszírozására és gátlástalan emberek gazdagodására fordítottak.

Mikor ez a kereskedelem beindult, az olasz rendőrség csak két, ilyen sebességre képes csónakkal rendelkezett. A sebesség fontos, hiszen ezeket a fickókat csak úgy lehet elfogni, ha elfogy az üzemanyaguk. A bűnözők időnként prostitúciós célú emberkereskedelem áldozataivá váló nőket is magukkal vittek, és rendészeti beavatkozás esetén a nőket egyszerűen a tengerbe dobták, hogy a rendőrök az üldözés helyett inkább a nők megmentésével legyenek elfoglalva.

Azért mondtam el mindezt, hogy érzékeltessem, hány csónakra, hány hajóra van szükség, hogy legalább egy ilyen csónakot elfoghassunk. A válasz pedig 6 hajó. Hangsúlyozom, hogy 20 ilyen nagy sebességű csónak kelt át az Adrián minden este. És vajon mire fordították a bűnözők a csempészetből származó temérdek pénzt?

Itt lép színre a globalizáció, melynek során nem csak a globális kereskedelm deregulációja következett be, hanem a nemzetközi pénzpiacok liberalizációja is. Hát apám, így aztán igen könnyű lett a pénzmosók dolga. Az elmúlt két évtized a jogtalan gazdagodás aranykora volt.

Az 1990-es években a világ pénzügyi központjai versengtek az ilyen üzletekért, és egyszerűen nem volt hatékony megoldás a pénzmosás megelőzésére. A jogszerűen működő bankok jó része szó és kérdés nélkül, örömmel fogadta a kétes forrásokból érkező betéteket.

A legfontosabb azonban az offshore banki tevékenység volt. Mindenezek a tényezők alapvető jelentőséggel bírnak a pénzmosási tevékenységek során. Mindezektől meg kell szabadulnunk, ha tenni akarunk valamit az adócsalás, nemzetközi szervezett bűnözés és pénzmosás ellen. Bíztató jel, hogy a Fehér Házban végre egy olyan elnök ül, aki következetesen az ilyen bomlasztó szervezetekkel szemben foglal állást.

És ha bárkinek fenntartásai vannak az új jogszabályok és szabályozás, hatékony szabályozás szükségességével kapcsolatban, javaslom, vessünk egy pillantást Bernie Madoffra, aki élete hátralévő részét már börtönben fogja tölteni. Bernie Madoff 65 milliárd dollárt sikkasztott el, és ezzel felkerült a gengszterek Olimposzának csúcsára, a kolumbiai kartellek, és a nagyobb orosz bűnszervezetek mellé. Tevékenységét évtizedekig folytatta, a Wall Street kellős közepén! Egyetlen szabályozó sem sejtett semmit. Vajon most hány másik Madoff dolgozik a Wall Streeten, vagy Londonban, lenyúlva az átlagembereket és bűnözők pénzét mosva? Higgyék el nekem, jópár.

Beszéljünk most egy kicsit a nemzetközi szervezett bűnözés alapkövéről. A kábítószerekről. Íme a második marihuána farmról készült fotó ma reggel. Ez a kép pedig Brit Kolumbia közepén készült, én magam készítettem. Ez a Brit Kolumbiában található több tízezer háztáji termelő farm egyike. Ezek biztosítják, hogy a tartomány GDP-jének mintegy 5%-a ebből az üzletágból származzon.

Brian Cantera, a Kanadai Rendőrség tisztje vitt el engem egy Vancouver keleti oldalán található, hatalmas raktárépületbe. Ott megmutatott párat a rendőrök által elkobzott termékekből. A csempészek ezeket természetesen szállítanák tovább az Egyesült Államokba, ahol a B.C. Bud, mert ez a termék neve, iránti piaci igény kielégíthetetlen. Részben azért, mert organikus termékként hirdetik, ami igen jól megy Kaliforniában. (nevetés) (taps)

A rendőrség is elismeri azonban, hogy mindez nem igazán csökkenti a nagyobb exportőrök bevételét. A globalizáció kezdete óta a globális kábítószer-piac elképesztő mértékben növekedik, a rendfenntartó erők számára elérhető erőforrások azonban nem növekedtek ennek megfelelő ütemben.

Várhatóan azonban a teljes struktúra meg fog változni, egy jelenleg is tartó, igen különös trend következtében. Az ENSZ korábban, pontosabban a múlt hónapban, felismerte, hogy Kanada az ecstasy és más szintetikus kábítószerek kiemelt disztribúciós és termelői területévé vált.

Érdekes módon, a herion és a kokain piaci részesedése csökkenni kezdett, mivel a tabletták hatásfoka ma egyre inkább megközelíti a herionét és kokainét. Ez pedig gyökeresen megváltoztatja a helyzetet, hiszen a termelés a fejlődő országokból áthelyeződik a nyugati világba. És ha ez bekövetkezik, az a nyugati világ rendfenntartó szerveinek képességein messze túlmutató trendhez vezet majd. Véleményem szerint elérkezett az idő, hogy az immár 40 éve kidolgozott kábítószer elleni politikánkat alaposan újragondoljuk.

Térjünk át a recesszióra. A szervezett bűnözés tulajdonképpen már igen jól alkalmazkodott a recesszióhoz. Ez nem is túl meglepő, hiszen a világ legopportunistább iparáról van szó, amelyben nincsenek szabályok, szabályozási rendszer. Eltekintve természetesen két kockázati tényezőtől, a rendőrségi letartóztatástól, amely, lássuk be, a bűnözők legkisebb gondja, illetve a más csoportok által képviselt konkurencia, vagyis egy diszkrét tarkólövés.

A recesszió következtében módosult a bűnözők tevékenységi köre. Recesszió idején az emberek nem nyomnak annyi kábítószert, és prostituáltakhoz is ritkábban mennek. Mindezek helyett tehát a bűnözők meghódították a pénzügyi és vállalati bűnözés világát, és kiemelten két szektort, a termékhamisítást és a kiberbűnözést. A portfólióváltás rendkívül sikeres volt. Engedjék meg, hogy bemutassam önöknek Mr. Prinle-t, vagy, pontosabban Señor Pringle-t.

Ezt az eszközt egy brazil számítógépes bűnöző mutatta nekem. Együtt ültünk egy autóban az Avenue Paulista-n São Pauloban, ő bedugta a laptopomba és mintegy öt percen belül sikeresen áthatolt az egyik legnagyobb brazil bank számítógépes biztonsági rendszerén. Higyjék el, nem volt nehéz. Vagyis kifejezetten egyszerű volt, mivel a számítógépes bűnözés egyik igazán hihetetlen része, hogy nem kell hozzá komoly technológia.

A számítógépes bűnözés kulcsa az ún. "social engineering". Vagy, hogy a szakkifejezést használjam, a lehetséges áldozatok száma percről percre nő. El sem tudják képzelni, milyen könnyű embereket rávenni, hogy olyan dolgokat csináljanak a számítógépükön, amik igazán nem a legjobb érdekeiket szolgálják. A kiberbűnözők pedig hamar rájöttek, hogy a szükséges adatok megszerzéséhez, az emberek pénztárcájához vezető legrövidebb út a szerelem és szex ígéretén át vezet.

Gondolom, jónéhányan önök közül hallottak az ILOVEYOU vírusról, amely egyike volt a világ legveszélyesebb vírusainak. Nekem szerencsém volt, mikor megjelent az ILOVEYOU vírus, mert egy volt barátnőm volt az első személy, akitől megkaptam. Abban az időben igen intenzív érzelmeket táplált irányomban, a szerelem azonban nem volt köztük. (nevetés) Amint megkaptam tehát az e-mailt, habozás nélkül töröltem, megkímélve magam egy kellemetlen fertőzéstől.

Óvakodjanak a számítógépes bűnözőktől! Egy dolog, amit az internet egész biztosan csinál, megkönnyíti ezeknek a jószágoknak az életét. Ezek itt a malária parazitáját hordozó szúnyogok, amely paraziták megfertőzik a vérünket, miután a szúnyog belénk mártotta parányi szívókáját.

Az Artesunate egy igen hatékony gyógyszer, amely a fertőzés kezdeti szakaszában képes elpusztítani a parazitát. Az elmúlt években azonban kambodzsai kutatók felfedezték, hogy a parazita orvossággal szembeni ellenállóképessége növekedésnek indult. A kialakuló immunitás hátterében pedig vélhetően az áll, hogy a kambodzsaiak az árak miatt nem tudják a gyógyszert a piacon beszerezni, inkább az interneten keresztül vásárolják meg. Ezek a tabletták azonban csak kis dózisban tartalmazzák a hatóanyagot, a paraziták pedig emiatt rezisztenciát alakítanak ki.

Azért mondom el mindezt, mert tudnunk kell, hogy a szervezett bűnözés az életünk valamennyi területén megjelenhet. Nem kell prostituáltakkal lefeküdnünk, vagy kábítószereket használnunk ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljünk a szervezett bűnözéssel. Veszélyeztetik a bankszámláinkat. Veszélyeztetik a kommunikációnkat, a nyugdíjalapjainkjat. Sőt, veszélyeztetik az ételt, amit eszünk, és a kormányainkat is.

Ilyenkor pedig ne a palermói vagy new york-i olasz maffiára gondoljanak. Valójában semmi romantika nincsen a XXI. század gengsztereiben. Egy hihetetlen méretű iparágról van szó, amely instabilitást és erőszakot terjeszt mindenhol, ahová beszüremkedik. Jelentős gazdasági erőről van szó, amelyet nagyon-nagyon komolyan kell vennünk. Megtiszteltetés volt önök előtt beszélnem, és nagyon köszönöm a figyelmüket. (taps)