Mark Forsyth: Mi az a "snollygoster"? Rövid lecke politikai retorikából

Az egyik kedvenc szavam az Oxford angol szótárban a "snollygoster". Tök jól hangzik. Azt jelenti, hogy "becstelen politikus". Bár volt egy XIX. századi újságíró, aki ennél jobban körülírta: "Olyan ember, aki párttól, nézettől, vagy elvektől függetlenül tör pozícióra, és aki, ha nyer, a szónofikus asszumnánció puszta erejével jut sikerre."

(Nevetés)

Fogalmam sincs, mit jelent a "szónofikus". Valami szavakkal kapcsolatos dolog lehet, gondolom. Viszont nagyon fontos az, hogy a politika szavakra épül, és mindegyik politikus tudja, hogy meg kell próbálnia uralni a nyelvet.

Például a brit parlamentben csak 1171 óta engedélyezik, hogy az újságírók a vitateremben elhangzottakat szóról szóra közvetítsék. Ezt a különleges nevű Brass [réz] Crosby bátorságának köszönhetjük, aki szembeszállt a parlamenttel. A Towerbe vetették, bebörtönözték, de megvolt a bátorsága ahhoz, elég bátor volt ahhoz, hogy szembeszálljon velük, s végül annyira népszerű lett Londonban, hogy nyert is. Alig pár évvel később már megjelenik az első írott nyoma a "bátor, mint Brass [réz]" kifejezésnek. A legtöbben azt hiszik, a fémről van szó. De nem. Egy forradalmárról van szó, aki a sajtószabadságért harcolt.

De hogy igazán lássuk a szavak és a politika kölcsönhatását, menjünk vissza Amerikába, a függetlenség kivívása utáni időszakba. Egy kihívás előtt álltak: hogyan hívják a vezetőjüket, George Washingtont? Nem tudták eldönteni. Minek nevezzék egy köztársaság vezetőjét?

A Kongresszus iszonyú sokáig tárgyalta ezt a kérdést. Számtalan esélyes javaslat került az asztalra. Némelyek azt szerették volna, ha Washington Elöljáró lesz, mások az Őfelsége Washingtont javasolták, megint mások pedig azt, hogy Washington, az Amerikai Egyesült Államok Szabadságának Védelmezője. Nem annyira frappáns. Némelyek egyszerűen Királynak szerették volna hívni. Gondolták, az már egy jól bejáratott cím. És nem voltak monarchia pártiak, egy adott időszakra szerettek volna Királyt választani. És tudják mit? Akár még működhetett is volna.

Végül mindenki borzalmasan ráunt erre, mert három hétig ment a vita. Olvastam az egyik szerencsétlen szenátor naplóját, aki újra és újra azt írja: "Még mindig ezt a téma". A késlekedés és az unalom oka az volt, hogy a Képviselőház szemben állt a Szenátussal. A Képviselőház nem szerette volna, ha Washingtonnak fejébe száll a hatalom. Nem akarták Királynak nevezni, nehogy elbízza magát ő, vagy az utódai.

Így hát a legszerényebb, legalacsonyabb, legszánalmasabb titulust adták neki. Ez a cím az Elnök volt. Elnök. Nem ők találták ki a címet, létezett korábban is, de csupán egy tárgyalást vezető személyre utalt. Mint az esküdtszék vezetője. Egyáltalán nem volt magasztosabb, mint a "vezető", vagy "felügyelő". Kisebb gyarmati tanácsoknak voltak elnökei, illetve parlamenti egységeknek, de ez tényleg egy jelentéktelen cím volt.

Épp ezért ellenezte a Szenátus. Azt mondták, ez nevetséges, nem hívhatják Elnöknek. Külföldi méltóságokkal kell találkoznia, egyezményeket aláírni. Ki fogja komolyan venni, ha egy ilyen nevetséges kis titulusa van, mint az Egyesült Államok Elnöke?

Három hét vita után a Szenátus végül nem adta be a derekát. Helyette abban egyeztek meg, hogy ideiglenesen jó lesz az "Elnök" cím, de azt is hangsúlyozták, hogy nem értettek egyet vele a civilizált nemzetek közvéleménye és hagyományai iránti tiszteletből, legyenek azok monarchikus vagy köztársasági kormányok, akiknek a szokása, a Főelöljáró hivatalán keresztül, tiszteletteljes titulusokat adományozni - -- nem nyavalyás Elnököt -- és azért, hogy a más nemzetekkel való kapcsolattartás során az Egyesült Államok népének méltósága ne sérüljön a rendkívüliség látszata által -- magyarul marhára nem szeretnénk csodabogárnak tűnni.

Három érdekes dolog derül ki ebből. Az egyik -- ez a kedvencem -- hogy tudomásom szerint a mai napig sem fogadta el hivatalosan a szenátus az Elnök címet. Barack Obama, Obama Elnök Úr a bizonytalanban van, a Szenátus bármikor akcióba léphet. A másik dolog, ami ebből kiderül, hogy amikor egy kormány valamit ideiglenes intézkedésnek kiált ki (Nevetés) 223 évvel később lehet, hogy még mindig érvényben van.

De a harmadik dolog, és itt a lényeg, amit szeretném, hogy megjegyeznének, hogy az Egyesült Államok Elnöke cím egyáltalán nem hangzik olyan szerényen manapság, igaz? Ennek az 5000-nél is több nukleáris fegyverhez lehet köze, amivel rendelkezik, illetve a világ legnagyobb gazdaságának, drónhadseregnek, és hasonlóknak. A valóság és a történelem tiszteletet parancsolóvá tette a nevet. Így hát végül a Szenátus nyert. Megkapták a tekintélyt parancsoló címet. Illetve a rendkívüliséggel kapcsolatos aggodalmuk is elszállt, mert ez igazán egyedülálló volt akkoriban. De manapság tudják hány országnak van elnöke? 147-nek. Mert mind úgy szeretne hangzani, mint a fickó az ötezer nukleáris fegyverrel, stb.

Tehát végül a Szenátus nyert, és a Képviselőház vesztett, mert senki nem fogja szerénynek érezni magát, ha úgy szólítják, hogy az Egyesült Államok Elnöke. Ez itt a lényeg, és ezt szeretném ha magukkal vinnék ma. A politikusok igyekeznek megválogatni a szavakat, és formálni, irányítani a valóságot, de igazából a valóságnak sokkal nagyobb ereje van megváltoztatni a szavak jelentését, mint fordítva.

Nagyon szépen köszönöm.