Juan Enriquez észbontóan új tudományról gondolkodik.

Egy jó nagy elefánt van itt velünk. A gazdaság. Beszélgessünk róla. Szeretném megmutatni Önöknek a gazdaság mai állapotát. Ime, itt van mögöttem.

(Nevetés)

Persze, amit ebből tudnunk érdemes, az ez: Ha tűzben táncolunk, akkor érdemes végiggondolni hogy mi következik ezután? A következő 17 és fél percben tehát először a lángokról beszélek, arról, hogyan áll most a gazdaság, majd 3 olyan trendről lesz szó, amelyekről a TED-en az elmúlt 25 évben beszéltünk már, és amelyek a mostani konferenciának is témái lesznek. Megpróbálom felvázolni a gazdaság és e trendek közti összefüggéseket. Azt is megpróbálom érzékeltetni Önökkel, hogyan tudjuk a gazdaságot újra beindítani. A három trend a következő: hol tartunk a sejtek átalakításában, a szövetek átalakításában, és a robotokról. És mindezekből majd egy kép rajzolódik ki.

Nos, kezdjük a gazdasággal. Több, igazán nagy problémával küzdünk már egy ideje. Az egyik a tőkeáttétel. A tőkeáttétellel az a gond, hogy ettől az USA pénzügyi szektora így fest.

(Nevetés)

Egy átlagos kereskedelmi bankban a tőkeáttétel kilenc- tízszeres. Ez azt jelenti, hogy minden egyes betétként elhelyezett dollárra 9-10 dollárt hitelez a bank. Egy átlagos befektetési bank nem takarékszövetkezet, az bizony befektetési bank, ahol a tőkeáttétel 15 - 20-szoros. Kiderült, hogy a Bank of America tőkeáttételi mutatója szeptemberben 32-szeres volt. és a barátságos Citibanknak 47-szeres. Hoppá. Ez azt jelenti, hogy a rossz hitelek 47-szeresét veszti el a bank a betétekből. Ez az oka annak, amiért Önök mindannyian oly igen nagyvonalúan támogatják ezeket a kedves fickókat. És ha tovább gondoljuk mindezt fölmerülhet bennünk, vajon mit tartogatnak számunkra a bankok? (Nevetés) Hát, ez nem túl szép.

A kormány eközben Mikulást játszik. Mindnyájan szeretjük a Mikulást, ugye? Csak gond van ezzel a Mikulással, mert látjuk, hogy mit is tettek a kötelező kiadásokkal, és mit igértek. Kiderül, hogy 1967-ben a kötelező kiadások a költségvetés 38%-át jelentették ezek az úgynevezett "kötelezettségek". Ez az arány 2007-ben 68% volt. És úgy terveztük, hogy majd csak 2030-ban érjük el a 100%-ot. Ehelyett nagy igyekezetünkben ígértünk ide is oda is egy-egy 1 trilliót, így ezt az időpontot előrehoztuk körülbelül 2017-re. Azt gondoltuk, hogy majd ráhagyhatjuk az adósságot a gyermekeinkre. de mi történik? Elkezdjük visszafizetni. És ezzel az a gond, hogy most, hogy megjött a számla kiderült, hogy a Mikulás nem is olyan aranyos nyáron. Igaz?

(Nevetés)

Íme néhány jótanács az egyik legnagyobb amerikai befektetőtől. Ez az úr a Kínai Befektetési Társaság vezetője. Ő veszi a legtöbb amerikai államkötvényt. Decemberben készítettek vele egy interjút. Íme az első tanácsa. [Legyenek kedvesek azokkkal az országokkal, amelyek a kötvényeiket veszik.] És íme a második. [Szívesen finanszírozzuk a gazdasági fejlődésüket. Egészen addig, amíg ez fenntartható fejlődést jelent.] Egyébként, múlt vasárnap a kínai miniszterelnök Davosban megismételte mindezt. Ez a téma kezd annyira komollyá válni, hogy ha nem figyelünk oda az államháztartási hiányra az lesz a vége, hogy elveszítjük a dollárt. És akkor bizony nincs több lehetőség.

Hadd mutassam meg, hogy mit is jelent ez. Bizton állíthatom, hogy én vagyok az egyetlen trilliomos a teremben. Ez itt egy váltó. 10 trillió dollárról. Az vele az egyelen gond, hogy nem sokat ér. Múlt héten 8, ezen a héten 4 dollárt ért. Jövő héten pedig már csak egyet fog. Ez történik egy devizával, ha nincs mögötte fedezet. Tehát, ha legközelebb egy kedves kéregető kopogtat az ajtójukon, amit néha Chryslernek, néha Fordnak, vagy bármi másnak hívnak, mondjanak neki nemet. És száműzzék a szótárukból a "kötelezettség" szót. És ezt egyszerűen azért kell megtennünk, mert kifogytunk a készpénzből.

Ha benézünk az államkincstárba, ezt találjuk. A narancssárga szelettel rendelkezhetünk szabadon, A fennmaradó részt már előre kijelölt célokra költjük. Alepvetően nincs semmi jelentősége, hogy lemondunk-e az Alaszkába vezető hídról. Tehát azon érdemes gondolkodnunk például, hogy korlátozzuk az egészségügyi kiadásainkat, mert ez a tétel egy olyan szörnyeteg, amely felemésztheti akár az egész költségvetésünket is. El kell kezdenünk azon is gondolkozni, hogy arra kérjük honfitársainkat, hogy egy kicsit később menjenek csak nyugdíjba. Ha Ön 60-65 év között van, akkor elmehet nyugdíjba. ????????????? Az 50 és 60 közöttiektől azt várjuk, hogy dolgozzanak 2 évvel tovább. Aki még nincs 50, attól azt várjuk, hogy dolgozzon 4 évvel tovább. Mindezt azzal magyarázhatjuk, hogy amikor nagyapáink beléptek az társadalombiztosítás rendszerébe, azzal számoltunk, hogy 65 évesen mennek nyugdíjba, és 68 évesen már el is hagyják a rendszert. Viszont ma a 68 évesek fiatanak számítanak. A hadikiadásokat is csökkentenünk kell, évi 3%-kal.

A többi kötelező elemet is korlátoznunk kell. Kevesebb kölcsönt vehetünk fel, mert a kamatok felemésztik az egész keretet. És csökkentenünk kell az államapparátust. És ha nem változtatjuk meg az eddigi trendet, elveszthetjük a dollárt, és úgy fogunk járni, mint Izland. Tudom, mit gondolnak. Ez akkor történhet meg, majd ha fagyni fog a pokolban. De had emlékeztessem Önöket, idén havazott Vegasban.

(Nevetés)

Íme, ez lesz abból, ha nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Japánban a '80-as évek végén ingatlanpiaci válság következett be. A 225 legnagyobb japán vállalat értéke ma a 18 évvel ezelőtti értékük egynegyede. Ha ma nem oldjuk meg a problémáinkat, akkor mit fognak szólni egy 3500-on álló DOW-hoz 2026-ban? Mert ez lenne a következménye, ha most nem lépünk. És, hacsak nem akarják ezt az úriembert Floridán kívül még az Egyesült Államok első számú pénzügyi vezetőjének is, akkor jobb, ha foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Ennyit a rövid távról. A tűzoltásról. Ez a kérdésnek a pénzügyi válságra vonatkozó része.

Nos, a pénzügyi válságot követi egy második, nagyobb hullám, amiről ügyszintén szót kell ejtenünk. Ez a hullám sokkal hatalmasabb és erőteljesebb, ez természetesen a tudományos-technikai fejlődés. És ezzel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy a korlátozással egyidejűleg növekednünk is kell. Többek között azért, mert a kezdő vállalkozások az USA GDP-jének 0,02%-ával gazdálkodhatnak, viszont ők adják a termelés 17,8%-át. Ők az USA jövője. Hasonlóak hozzánk, akik ebben a teremben összejöttünk. Ez az, amit továbbra is ösztönöznünk kell. Nincs szükségünk a semmibe vezető hidakra. És most kapcsoljunk be egy romantikus írót a történetünkbe. Ez az a pont, ahol a három trend összeér. Ezen a ponton találkozik az egysejtűek módosítása, a szövetek módosítása és a robotok fejlesztése. Ez vezet majd az újrakezdéshez. Had idézzek fel néhány dolgot, mit már láthattak itt.

Tavaly Craig Venter bemutatta Önöknek az első programozható sejtet, ami hardverként viselkedik. Beillesztünk egy DNS-t, és egy másik fajt kapunk. Ezzel egyidőben, a srácok az MIT-n összeállították a biológiai alkotóelemek egységes adatbázisát. Szóval képzeljenek el egy biológiai raktárat, ahol fehérjét, az RNS-t, és DNS-t vásárolhatnak. Bármit. És elkezdenek barkácsolni. 2006-ban összehoztak főiskolásokat és egyetemistákat, és furcsa lényeket kezdtek el létrehozni. Csak ezek éppen nem áramkörök voltak, hanem élőlények.

Ez volt az egyik első ilyen élőlény. A sejteknek ez az élet-görbéje. Először nem nővekednek. Azután gyors növekedésbe kezdenek. Aztán megáll a növekedés. Az egyetemisták azt akarták, hogy mindig tudják, hogy éppen melyik fázisban vannak a sejtek. Tehát olyan sejteket fejlesztettek ki, amelyeknek örökzöld illata van akkor, ha a gyors növekedés fázisában vannak. És amikor megáll a növekedés, akkor banánillatuk van. Így nagyon egyszerűen meg lehetett állapítani, hogy működik-e a kísérlet, és, hogy éppen melyik fázisban tartanak.

2 évre rá jelentősen kinőtte magát ez a munka. 21 országból több tucat csapat jött össze. És elkezdődött a verseny. A Rice egyetem csapata azon kezdett el dolgozni, hogy miként lehet a vörösbor jótékony hatású összetevőit átvinni a sörbe. Vesszük hát a rezveratrolt, és átvisszük a sörbe. Persze, amikor az egyik versenybíró ezt meglátta, felkiáltott: Ez igen! Rákellenes sör! Van Isten!

(Nevetés)

A taiwani csapat ennél némileg komolyabb célt tűzött ki magának. Olyan baktériumokat próbáltak létrehozni, amelyek a vese szerepét töltik be. Négy éve mutattam Önöknek ezt a képet. És az emberek teljesen odavoltak, mert Cliff Tabin képes volt a csirkének harmadik szárnyat növeszteni. Ez akkor még nagyon vagány dolog volt. Most azonban a baktériumok átalakításáról áttérünk a szövetek módosítására Hadd mutassam be Önöknek, hogy hová jutottunk ez idő alatt.

2 évvel ezelőtt ezt a lényt látták. Ez az állat, az axolotl már majdnem kihalt a mexikói Xochimolcóban. Képes arra, hogy elvesztett végtagjai helyén újakat növesszen. Lefagyaszthatjuk a fél szívét. És újranő. Lefagyaszthatjuk a fél agyát. És újranő. Nagyon emlékeztet a Kongresszusra. (Nevetés) De már arra sincs szükségünk, hogy az állat maga regenerálódjon, mert egy petricsészében létre tudunk hozni klónozott egérzápfogakat. És, ha létre tudunk hozni egérzápfogakat petricsészében, akkor létre tudunk hozni emberi zápfogakat is a petricsészében. Ezen már meg sem kellene lepődnünk, ugye? Arról beszélek, hogy fogak nélkül születünk. Később minden fogunkat a fogtündérnek adjuk. Majd új fogakat növesztünk. De ha ezek közül a fogak közül elvesztünk egyet, akkor az már nem nő újra, hacsak nem vagyunk ügyvédek.

(Nevetés)

De természetesen a legtöbbünk tudja hogyan kell fogat növeszteni. Csak fogjuk az őssejteket behelyezzük őket egy biológiailag lebomló öntőformába, újranövesztjük, majd simán beültetjük. És sok minden mással is megtehetjük ugyanezt. Amikor egy haldokló, TBC-fetőzött spanyol hölgy donortól kapott légcsövet, eltávolították a légcsőről az összes sejtet, majd a porcot befújták a hölgy őssejtjeivel. Így a hölgy maga növesztett új légcsövet, amit 72 óra múlva már be is ültettek a testébe. Ma pedig már a gyermekeivel szaladgál. Ez a Wake Forestben található Tony Atala laboratórium, ahol sebesült katonák fülét növesztik újra, és ha kell, akár húgyhólyagokat is. Így ma már kilenc nő él ilyen úton növesztett hugyhólyaggal, ami azért sokkal barátságosabb, mint egy nejlonzacskóval rohangálni egész hátralévő életükben.

Ez már kezd kicsit unalmas lenni, igaz? Úgy értem, tudják merre tart ez az egész. De ez ugyanakkor egyre érdekesebb is. Tavaly ez a csapat képes volt minden sejtet lefejteni egy szívről, és csak a porcot hagyták meg. Azután egy egér őssejtjeit fújták erre a szívre. Az őssejtek összeszerveződtek, és a szív dobogni kezdett. Az élet él, és élni akar.

Ezek itt valószínűleg a legutóbbi tanulmányok e témában, melyek egyidejüleg számolnak be az Amerikában és Japánban született eredményekről melyek során tavaly bőrsejteket őssejtté alakítottak át. Ez azt jelenti, hogy egy innen kimetszett sejtből, a testünk szinte bármely szövetét vagy szervét pótolhatjuk. És ez kezd mindennapossá válni, a világ egyre több helyén.

A harnmadik trend: a robotok. Az én generációam azzal a jövőképpel nőtt fel, hogy mára minden háztartásban a Jetson családból ismert Rosie robot segíti majd a házimunkát. Ehelyett mindebből csak Rumba, az önjáró porszívó valósult meg. (Nevetés) Azt is gondoltuk, hogy a robotok majd figyelmeztetnek minden veszélyre. Hát, ez sem jött be. Ezek a robotok ráadásul egyenletes talajon működnek, igaz? Így Rosie csoszogva közlekedik, a másik pedig görgőkön. Nem sima talaj esetén ez nem működik, ezért a manapság tervezett robotok kicsit mások.

Ez a Boston Dynamics "BigDog" nevű robotja. Nagyon közel van ahhoz, hogy kiállja a Turing teszt próbáját. Csak, hogy emlékeztessem Önöket. A Turing tesztben adott egy fal, míg Önök beszélnek a fal túloldalán lévőhöz. Ha nem tudják eldönteni, hogy az a másik ember-e vagy sem akkor érte el a számítógép az emberi intelligencia szintjét. Amit látunk nem az intelligenciát vizsgáló Turing teszt, de igen közel áll egy mechanikai alapú Turing teszthez. És ez a szerkezet nagyon gyorsan mozog és mellesleg 170 kiló terhet képes szállítani. Más, érdekes robotok is vannak. Vannak légy-méretű robotok melyeket Robert Wood készített a Harvardon. Vannak pálcika-robotok Stanfordból. Ha mindezeket, azaz a sejtek és a a szövetek módosítását, valamint a mechanikai megoldásokat egybevetjük meglehetősen furcsa kérdés vetődik fel.

A legutóbbi olimpia alkalmával ez az úr, aki számos paraolimpiai világcsúcsot tart, nos ő megkísérelt indulni a rendes Olimpián. Az egyetlen hátránya Oscar Pistoriusnak az, hogy bokától lefelé csont nélkül született. A selejtezők során néhány tizedmásodperccel maradt le a döntőbe jutásról. Beperelték, hogy ne futhasson. De ő megnyerte a pert. viszont az időeredménye alapján még nem jutott be a döntőbe. Biztosra vehetjük, hogy a következő olimpiára Oscar, vagy egy sorstársa ki fog jutni. És két vagy három olimpia múlva verhetetlenek lesznek.

Ha összeillesztjük ezeket a trendeket, és megértjük, hogy mindez mit is jelent... azaz a teljesen süket emberek egyszer csak hallani fognak ... Gondoljanak csak a hallókészülék fejlődési lépcsőire! Tudják, nagyapáinknak még nagy tölcsér segítette a hallását majd a szüleink ezeket a fura dobozokat használták amelyek a legrosszabbkor gerjedtek be a vacsora alatt, és mára már olyan picivé váltak, hogy nem is láthatóak. És íme, itt van a belső fül - beültetés mely már a fej belsejében van, és a süketek hallani tudnak. Bár még nem hallanak olyan jól, mint az egészségesek, de 10 vagy 15 lépcsőfok múlva már nem lesz különbség. Ezek a gépek fejlődési lépcsői, és nem az emberéi. Rövid idő alatt ezekkel a hallókészülékekkel igen jól lehet majd hallani, sőt, lehetséges hogy meghallhatjuk a denevérek énekét és a bálnák beszédét és a kutyák eddig hallhatatlan beszédét. Képesek lesznek a hallás fókuszálására, az ingerköszöb emelésére, vagy csökkentésére és más dolgokra is, melyekre mi nem vagyunk képesek.

És ugyanez történik a szemünkkel is. Ez a német kutató-csoport a szem megváltoztatásán dolgozik, így az eddig vak emberek képesek érzékelni a fényt és a sötétséget. Ez még igen kezdetleges. Lesz idő, amikor majd formákat is érzékelnek. Később pedig színeket, és egyszer csak nagyobb felbontásban érzékelnek majd. Eljön a nap, amikor ugyanolyan jól látnak majd, mint mi. Majd elérkezik a pillanat, amikor érzékelni fogják az ultraibolya és az infravörös fényeket, majd pedig élesen fognak látni, sőt az igen apró tárgyakat és érzékelik majd. Olyan dolgokra lesznek képesek, amire mi nem. Mindezek a dolgok egymást erősítik majd. Fontos ennek a megértése főleg manapság, amikor a dolgok a körmünkre égnek. Ilyenkor kell a jövőbe néznünk.

Most, tekintsünk vissza 200 évvel mivel a jövő héten ünnepeljük Darwin születésnapját. Most lesz a 150-ik évfordulója annak, hogy a "Fajok eredete" megjelent. Darwin az evolúció természetes volta mellett érvelt. Természetes, hogy minden élőlénynek, így az emberfélékre is hat az evolúció. Mintegy 22 emberszabású faj létezett a Földön, fejlődött, módosult a különböző élőhelyeken, majd némelyek kihaltak. Mindennapi jelenség, hogy az emberszabásúak fejlődnek. Ez az oka annak - és ezt támasztják alá a kövületek is - hogy az erectus, a heidelbergensis, a floresiensis és a neandervölgyi, valamint a Homo sapiens egymással átfedésben, részben egymás mellett éltek. Ma úgy látjuk, hogy az emberfélék különféle változatai egyidőben éltek.

És ha ezt továbbgondoljuk, akkor eljutunk a világegyetem rövid történetéhez. A világegyetem 13.7 milliárd éve jött létre majd létrejöttek a csillagok, a bolygók és az összes galaxis, egyikük a mi Tejútunk. Majd 4.5 milliárd éve létrejött a Föld majd megjelent az élet úgy 4 milliárd éve, majd az emberfélék 0.006 milliárd éve, majd felbukkant a mi fajunk úgy 0.0015 milliárd éve. Ta-daam! Lehet, hogy a világegyetem, a galaxisok a bolygók kialakulásának, az energiák megjelenésének beleértve a sötét energiát is, minden egyebet, nos lehet, hogy ennek a végcélja az volt, ami ebben a teremben van. Lehet, hogy nem. Ez egy meglehetősen "nagyvonalú" (/elnagyolt???) megközelítés lenne. (nevetés) Nos, ha nem ez volt a végcél, akkor hogyan tovább? (nevetés)

Azt hiszem, hogy amit tapasztalni fogunk az egy új emberféle megjelenése lesz. (Szerintem egy új emberféle fog mejelenni.???) Azt hiszem, a Homo sapienstől a Homo evolutis irányába tartunk. Azt hiszem ehhez nem kell 1000 év. Azt hiszem a legtöbbünk még láthat ebből valamit, és az unokáink már részesei lesznek mindennek. És a Homo evolutisban mindhárom trend jelen lesz. Átveszi az irányítást önnön evolúciója felett, valamint más fajok evolúciója felett is. És ez lesz a rendszer végső újraindítása.

Köszönöm szépen. (taps)