Jay Walker az emberi képzelet könyvtáráról

Ilyen kövek hárommilliárd éve folyamatosan hullanak a Földre, és felelősek sok mindenért, ami a bolygónkon történik. Ez itt egy valódi meteorit, amin látható, hogyan olvadt meg a vas a sebességtől és a hőtől, amikor a meteorit elérte a Földet, és hogy mennyi maradt meg és olvadt meg belőle. Az égből pottyant meteorittól máris átértünk egy eredeti Szputnyikhoz. Ez itt egyike a hét Szputnyiknak, amelyeket nem lőttek ki az űrbe. Ez nem egy másolat. Az űrkorszak 50 évvel ezelőtt, októberben kezdődött, és ez itt pont olyan, amilyen egy Szputnyik volt annak idején.

Ám nem volna érdekes az űrkorszakról beszélni anélkül, hogy látnánk egy zászlót, ami megjárta a Holdat az Apollo 11-gyel. Az űrhajósok valamennyien magukkal vihettek tíz selyemzászlót a személyes poggyászukban. Aztán visszahozták és bekeretezték őket. Ez itt tehát valóban járt a Holdon és vissza is tért onnan. Igazán érdekes.

A könyvnyomtatás hajnala természetesen elég fontos dolog. Nem lenne azonban érdekes beszélni róla anélkül, hogy lenne egy példányunk a Gutenberg Bibliából. Láthatják, milyen praktikus és jól kezelhető dolog volt egy saját Guttenberg 1455-ben. De ami igazán érdekes a Guttenberg Bibliában és e technológia kezdeteiben, az nem a könyv. Nyilvánvalóan látszik, hogy a könyv nem olvasásra lett kitalálva. 1455-ben senki nem tudott olvasni. Miért lett hát a nyomtatóprés olyan sikeres? Ez egy eredeti oldal egy Guttenberg Bibliából. Itt láthatják tehát az egyik első nyomtatott könyvet, ami hordozható típusokkal készült, 550 évvel ezelőtt. Mi itt élünk a mai korban, a könyvkorszak végén, amikor a könyvet kétségkívül fel fogja váltani az elektronikus papír.

De miért olyan érdekes ez? Itt a gyors válasz. Az 1450-es években ugyanis a Katolikus Egyháznak pénzre volt szüksége, ezért elkezdtek bűnbocsánatot nyomtatni -- valójában kézzel írták ezeket az úgynevezett búcsúcédulákat, amelyek bűnbocsánatok voltak egy darab papíron. Ezeket aztán egész Európában terjesztették, és százezrével adták el őket. Aki megvette őket, általuk gyorsabban kikerült a purgatóriumból. Aztán a könyvnyomtatás feltalálása után rájöttek, hogy nyomtatni is lehet a búcsúcédulákat, ami egyenértékű volt a pénznyomtatással.

Így aztán 1455-ben egész Nyugat-Európa elkezdett sajtókat venni, hogy ezerszámra, aztán százezerszámra, végül pedig milliószámra nyomtasson kis papírdarabokat, hogy ez által embereket a pokol közepéből a mennyekbe juttasson. Ezért volt oly sikeres a sajtó, és ezért szögezett Luther Márton 90 darabot ezekből a kapura: mert felháborította a Katolikus Egyház ámokfutása, aminek során búcsúcédulákat nyomtatott és árult Nyugat-Európa minden falujában és városában.

A sajtóprés elterjedését tehát, hölgyeim és uraim, teljes egészében a bűnbocsánatok nyomtatása vezérelte, és a legkevésbé sem az olvasás. Holnap folytatom. Van néhány képem is a könyvtárról, azok számára, akik képeket kértek. Holnapra már lesz néhány. (Taps)

Ahelyett, hogy a színpadról mutatnék tárgyakat, most valami különlegeset fogok bemutatni, elsőként Önöknek. Megmutatjuk, hogy néz ki valójában a könyvtár, rendben? A feleségem a világ legcsodálatosabb asszonya. Egy perc múlva meglátják, hogy miért, mert amikor meglátogattam Eileen-t, ezt akartam megépíteni.

Ez az emberi képzelet könyvtára. A terem maga három emelet magas. Az üvegtáblákban benne van 5000 év emberi képzelete, számítógéppel vezérelve. A terem egy színház. Változtatja a színeit. És a könyvtárban mindenfelé különböző tárgyak, különböző terek láthatók. Egy Escher-nyomat mintájára terveztük Itt látható a könyvtár alsó szintjének egy része, ahol a kiállított tárgyak folyton változnak. Mindent körbe lehet járni, és meg lehet érinteni. Pontosan látható, hány férne ezekből a fajta tárgyakból egy szobába. Itt van az én saját Saturn V-öm. Mindenkinek kéne legyen egy ilyenje. Tehát itt, a könyvtár alsó szintjén láthatják a könyveket és a tárgyakat. Az üvegtárlókban végig, a képzelet egyfajta története látható. Van egy üveghíd, ami keresztül lehet sétálni fel van függesztve a térben. Ez tehát a képzelet egy nagy ugrása.

De hogyan is alkotunk? A kérdésre az a válaszom, hogy úgy alkotunk,hogy körülvesszük magunkat inspirációkkal, emberi teljesítményekkel, történelemmel, mindazon dolgokkal, amelyek emberré tesznek bennünket. A szenvedélyes felfedezések, a rég letűnt dinoszauruszok csontjai, az ősi csillagtérképek, és végül az agyunkat és képzeletünket serkentő folyosók.

Remélem, holnap meg tudok mutatni egy vagy két darabot a színpadról, de ma csak köszönetet akartam mondani mindenkinek, aki eljött és beszélt nekünk erről. Eileen és és izgatottan nyitjuk ki otthonunkat és osztjuk meg a TED-közösséggel. (Taps) A TED nem más, mint minták a felhők között. Itt minden a kapcsolatokról szól. Olyan dolgok látásáról, amiket mindenki látott már azelőtt, de amelyekről ilyen módon még nem gondolkodott senki. És pontosan ez az, amiről a felfedezés és a képzelet szól.

Nézhetjük például ezt a DNS molekulamodellt itt. Egyikünk sem látott még valójában ilyet, de tudjuk,hogy létezik, mert megtanították nekünk megérteni hogy ez a molekula így néz ki. De megnézhetünk egy Enigma gépet is, amit a nácik használtak a II.Világháborúban kódoló- és dekódoló-gépnek. Most azt kérdezhetnék, mi közük ezeknek egymáshoz. Nos hát, ez itt az élet kódja, ez pedig a halálé. Ez a két molekula kódol és dekódol. Pedig ha rájuk nézünk, egy gépet és egy molekulát látunk. De hogyha más szemszögből vizsgáljuk őket, észrevesszük, hogy a két dolog összefügg. Még pedig e miatt a dolog miatt itt.

Amint látják, ez itt az emberi agy modellje. És ez egy ritkaság, mert agyat nem igazán szoktunk látni. Koponyát igen. Ez viszont egy agy. Minden, amit képzelünk, amit gondolunk, érzünk, érzékelünk, az agy segítségével tesszük. És ha egyszer létrehoztunk egy új mintát ebben az agyban, ha egyszer újfajta módon alakítjuk az agyunkat, akkor soha nem tér vissza eredeti formájába.

Hadd mondjak egy rövid példát. Az Internetről gondolkodunk. Az Internetek keresztül áramló információról gondolkodunk. Nem gondolunk azonban a rejtett kapcsolatra. De én most idehoztam egy darab szenet -- éppen itt van, egy darabka szén. Milyen kapcsolat van egy darab szén és az Internet között? Nem más, mint a széndarabban lévő energia, ami egy megabyte információt mozgat a neten. Minden alkalommal, amikor letöltünk egy fájlt, minden megabyte egy darab szenet jelent. Ami azt jelenti, hogy egy 200 megabyte-os fájl valahogy így fest, hölgyeim és uraim. Legközelebb tehát, amikor letöltenek egy gigabyte-ot, vagy kettőt, jusson eszükbe, hogy az nem ingyen van, rendben? A kapcsolat az energia, ami mozgásban tartja a webet, és ami mindent, amit gondolunk, lehetségessé tesz, lehetségessé. Köszönöm, Chris. (Taps)