Nyitottság. E szó lehetőséget és választást jelent. Nyílt végű rendszerek, nyíltszívűség, nyílt forráskód, nyitott kapuk, nyitott bárpult. (Nevetés)
A világ egyre több területen nyílik meg, és ez jó.
Mi ennek az oka? A világot a technológiai forradalom nyitja meg.
Tegnap még az internet csupán a tartalom megjelenítésére szolgált. Ma az internet egy számítógép. Az internetből egyszer csak egy globális számítógép lett, és mindahányszor feltöltesz egy videót, vagy keresel valamit a Google-ön, remixelsz valamit, ezt a hatalmas, globális közös számítógépet programozod. Az emberiség közösen építi e gépet, és ezen keresztül megtanulunk új formákban együttműködni. Az együttműködés immár csillagászati léptékekben valósulhat meg.
Most még egy új generáció is felnyitja a világot. 15 évvel ezelőtt kezdtem gyerekekkel foglalkozni -- sőt, inkább 20 --, és arra lettem figyelmes, hogy a gyerekeim milyen könnyedén használják ezt a sok bonyolult technológiát. Először arra gondoltam, "Csodagyerekeim vannak!" (Nevetés) De aztán rájöttem, hogy az összes barátjuk is ilyen, úgyhogy rossz volt az elméletem. Elkezdtem dolgozni néhány száz gyerekkel, és arra jöttem rá, hogy ők az első olyan generáció, amelyik a digitális korban nő fel, akiket bitekben fürösztöttünk. Internet generációnak neveztem el őket. Ezek a gyerekek mások, gondoltam, mert nem félnek a technológiától, mert számukra az észrevétlen. Olyan, mint a levegő. Olyan, mint ahogyan én sem félek a hűtőgéptől. És... (Nevetés)
Nincs hatalmasabb erő, amely minden intézményünket megváltoztatja, mint a digitális bennszülöttek. Én digitális bevándorló vagyok. Felnőtt fejjel tanultam meg a nyelvet.
A globális gazdasági válság szintén megnyitja a világot. Az ipari kor átláthatatlan intézményei a régi nagyvállalatoktól a kormányzatokon, a médián át a Wall Streetig, megrekedtek, megdermedtek, sorvadnak, vagy kudarcot vallottak, és emiatt a szó szoros értelmében ég a lábunk alatt a talaj. Gondoljunk csak bele, mi történt a Wall Streeten. A Wall Street alapvető működési logikája majdnem elpusztította a globális kapitalizmust.
Az, hogy ég a lábunk alatt a talaj, azt jelenti, hogy többe kerül itt maradni, mint átlépni valami teljesen más, talán radikálisan más környezetbe. De meg kell változzunk, és fel kell nyitunk az intézményeink mindegyikét.
A technológiai nyomás, az új generáció adta lökés és a globális gazdasági környezet szívó hatása felnyitja a világot.
Én igazából azt hiszem, hogy az emberiség történelmének fordulópontjához érkeztünk, és végre újjáépíthetjük az ipari kor intézményeit, mégpedig az új elvek alapján.
De mi hát a nyitottság? Nos, a nyitottságnak a jelek szerint számos különböző jelentése van, és mindegyikhez tartozik a civilizáció átalakításának egy sajátos elve. Az első a kollaboráció, az együttműködés. Ez a nyitottságnak az az olvasata, amikor a szervezetek határai átjárhatóvá, folyékonnyá és nyitottá válnak.
A képen látható fickónak elmesélem a történetét. Rob McEwennek hívják. Jó lenne, ha azt mondhatnám, hogy "Van egy think-tankom, amiben csodálatos esettanulmányokat keresünk." De nem. Az ok, ami miatt ismerem az, hogy a szomszédom. (Nevetés) Odaköltözött az utcánkba, és meghívta a koktélpartijára a szomszédokat. Azt mondja nekem: "Hát te vagy a Don Tapscott! Olvastam a könyveid." Erre én: "Ez nagyszerű! És te mivel foglalkozol?" Mire ő: "Valaha bankár voltam, de mostanában aranyat bányászok." És elmondja nekem a következő elképesztő történetet. Főnöke lett egy aranybányának, de a geológusai nem tudták neki megmondani, hogy hol az arany a földben. Adott nekik geológiai kutatásra pénzt, de megint csak azzal jöttek vissza, hogy nem tudják megmondani hol érdemes a kitermelést megkezdeni. Néhány év alatt annyira frusztrált lett a helyzettől, hogy már majdnem feladta, de aztán látomása támadt. "Ha a geológusaim nem is tudják, hogy hol az arany, talán más még meg tudja nekem mondani." Így aztán valami "radikális" dologra szánta el magát. Fogta az összes geológiai adatot, publikálta, és meghirdetett egy internetes versenyt, Goldcorp Challenge néven. Félmillió dolláros díjat kap az, aki meg tudja nekem mondani, van-e aranyam, és ha igen, hol találom? (Nevetés)
A világ minden tájáról jöttek nevezések. Olyan technikákat használtak, amikről korábban nem is hallott, és végül a félmillió dolláros pénzdíj 3,4 milliárd dollárnyi aranyhoz juttatta. A vállalat piaci értéke 90 millióról 10 milliárdra szökött, és mivel a szomszédom, bizton állíthatom, hogy nálánál nem hordott még boldogabb embert hátán a föld. (Nevetés)
A szokásos bölcsesség szerint "tartsd házon belül a tehetséget." A vállalat legértékesebb erőforrása a liften távozik esténként. Ő másképp gondolt a tehetségre. Azon agyalt, hogy hol vannak a legjobbak. Ki kellett volna rúgnia a geológus csapatot, de nem tette. Merthogy a legjobb pályázatok jó részét nem is geológusok küldték be, hanem programozók, mérnökök. A díjat egy számítógépes grafikával foglalkozó vállalat nyerte, akik egy 3 dimenziós térképet készítettek a bányáról, és amit körberepülhettél, hogy megkeresd hol is van a földben az arany.
Ő segített megérteni, hogy a közösségi média valójában közösségi termeléssé alakul át. Nem egyszerűen arról van szó, hogy felmegyünk a netre, hanem arról, hogy a termelés új formái alakulnak ki. És az az ideagóra, amit létrehozott, ez a különleges elméknek szóló nyílt piac, agóra része a változásnak, annak a változásnak, ami a szervezeteink struktúráit, felépítését érinti, része annak, ahogy megszervezzük az innovációs kapacitásainkat, azt, ahogy árukat és szolgáltatásokat hozzunk létre, azt, ahogy a világgal kapcsolatba kerülünk, azt, ahogy a kormányzaton keresztül a közjót, a közösségi értékeket megteremtjük. A nyitottság kollaboráció.
A nyitottság, másodszor is, átláthatóság. Ez egy kicsit más, mint az eddigiek. Itt ugyanis arról van szó, hogy elmondjuk a különböző érintett szereplőknek: alkalmazottaknak, ügyfeleknek, partnereknek, részvényeseknek a rájuk tartozó információkat.
A szervezeteink egyre inkább lemeztelenednek. Az emberek értetlenül állnak a WikiLeaks előtt, de ez csak a jéghegy csúcsa. Merthogy az embereknek, mindenkinek, nem csak Julian Assange-nak a keze ügyében vannak azok az eszközök, amikkel felderíthetik, mi zajlik körülöttük, megfigyelhetnek, vizsgálódhatnak, informálhatják a többieket, sőt, közös választ is adhatnak. Az intézmények meztelenné válnak,
és ha meztelen vagy, annak vannak következményei. Például, a fittség nem választás kérdése többé. (Nevetés) Ugye? Vagy ha levetkőzöl, nem árt, ha kigyúrod magad.
És ez alatt azt értem, hogy nem árt, ha értéket tudsz felmutatni, mert ezt az értéket soha ennyi bizonyítékkal nem kellett még alátámasztani. Azt mondod, jók a termékeid? Hát nem árt, ha azok tényleg jók is. De emellett értékre is szükséged lesz. Az integritásnak a csontjaidban kell lennie, a szervezeted DNS-ében, mert ha nincs, akkor nem fogsz tudni bizalmat építeni, és a bizalom ennek az új, hálózati világnak a sine qua nonja.
De ez jó, ez nem rossz. A napfény a legjobb fertőtlenítő. És ebben a válságos világban sok napfényre van szükségünk.
A nyitottság harmadik jelentése és elve a megosztás. Ez egy kicsit különbözik az átláthatóságtól. A transzparencia az információ közléséről szól. A megosztás az erőforrásokról, a szellemi tulajdonról való lemondást jelenti.
Egy csomó híres történetet lehetne erről mesélni. Az IBM 400 millió dollárnyi szoftvert adományozott a Linux mozgalomnak, cserébe sok milliárd dolláros hasznot könyvelhetett el.
A hagyományos bölcsesség azt tanítja, "a szellemi tulajdon a mi tulajdonunk, és ha bárki megsérti, hívjuk az ügyvédeinket, akik majd jól beperelnek." Nos, ez nem működött túl jól a lemezipar esetében, nemigaz? Szembekerültek egy technológiai változással, és ahelyett, hogy elkezdték volna az üzleti modelleket fejleszteni, hogy azok szinkronba kerüljenek a technológiával, a jogi eszközökhöz fordultak, és mára az az iparág, melynek Elvist és a Beatlest köszönhetjük, gyerekeket rángat bíróságra, és az összeomlás szélén áll.
Másképp kell tehát a szellemi tulajdonra tekintenünk.
Mondok egy példát. Nagy bajban van a gyógyszeripar. Először is, nem sok felfedezés várható az elkövetkező években, és ez gondot okoz az emberiség egészsége szempontjából. De az iparágnak van egy másik, ennél komolyabb problémája, mégpedig az, hogy le fognak zuhanni valamibe, amit a szabadalmi szakadéknak hívnak. Tudtatok erről? El fogják veszíteni a bevételeik 20-35%-át, mégpedig az elkövetkező egy év során. És mit lehet tenni ilyen esetben? Kevesebbet költesz gémkapocsra? Nem.
Újra ki kell találnunk a tudományos kutatás modelljét. A gyógyszeriparnak át kell raknia az erőforrásait a közkincsbe. Meg kell osztaniuk a versenyfázis előtti szakasz kutatási eredményeit. Meg kell osszák a klinikai tesztek adatait, és így tovább, hogy létrejöhessen az a dagály, ami nem csak az iparág hajóit emeli le a zátonyról, de az egész emberiségét is.
A nyitottság negyedik jelentése és az ehhez tartozó elv a felhatalmazás. És itt nem az anyáskodásra gondolok. A tudás és az intelligencia hatalom, és azzal, ahogy ezek egyre inkább elosztottá válnak, egyre inkább elosztottá és decentralizáltabbá válik a hatalom. Ez zajlik most a világban. A nyitott világ szabadságot hoz.
Itt van rögtön az arab tavasz. Nyugvópontra juthat végre a közösségi média szerepéről és a társadalmi változásról szóló vita. Egy szót mondok csak: Tunézia. Amiből egy csomó más szó következett. De a tunéziai forradalom során nem az új média okozta a forradalmat, hanem az igazságtalanság. Nem a közösségi média szülte a forradalmat, hanem az a fiatal generáció, amelyik munkát és reményt szeretett volna, és akik nem szerettek volna alattvalók lenni többé.
Ahogy az internet leszállítja a tranzakciós és kommunikációs költségeket a kormányzatok és a vállalatok számára, úgy szállítja le a költségeket a tiltakozás, a lázadás, a felkelés előtt. És ez az, amit nem értettek meg az emberek korábban.
A tunéziai forradalom során a rezsimnek dolgozó orvlövészek fegyvertelen diákokat gyilkoltak az utcákon. Így aztán a diákok elővették az okostelefonjaikat, lefényképezték a helyet, ahonnan a lövések érkeztek, kiháromszögelték a pontos helyet, és elküldték a képeket a baráti katonai egységeknek, akik bejöttek és kiiktatták az orvlövészeket. Azt hitted, hogy a közösségi média csak csajozásra való? Ezek a gyerekek katonai fegyvert faragtak belőle, hogy megvédjék a fegyvertelen embereket a gyilkosoktól. Az önvédelem eszköze lett belőle.
Miközben mi itt ma beszélgetünk, fiatalokat ölnek Szíriában. Három hónappal ezelőttig, ha megsérültél az utcán, összeszedett a mentő, bevitt a kórházba, ahova mondjuk egy törött láb miatt kellett bemenned, és egy golyóval a fejedben engedtek haza.
Így ezek a 20-as éveikben levő fiatalok felépítettek egy alternatív egészségügyi rendszert. Fogták a Twittert és más alapvető, nyilvánosan hozzáférhető eszközt, és amikor valaki megsérült, megjelent egy autó, összeszedte a sérültet, és elvitte egy olyan ad-hoc ellátóhelyre, ahol meggyógyítanak, és nem kivégeznek. Nagy változásokat hozó időkben élünk.
És ennek természetesen megvannak a maga problémái. Két évvel ezelőttig a világtörténelem minden forradalmának megvoltak a maga vezetői, és amikor a régi rezsim megdőlt, a vezetők és a mögöttük álló szervezet foglalta el a hatalmat. Ezek a mai wiki-forradalmak olyan gyorsan történnek, hogy vákuumot hagynak maguk után, és mivel a politikai irtózik a vákuumtól, mindenféle kellemetlen erők töltik be ezt az ürességet, zömében a régi rezsim emberei, vagy szélsőségesek, vagy fundamentalisták. Ez az, aminek tanúi lehetünk Egyiptomban.
De ez mind nem számít, mert a haladás tagadhatatlan. Ez a vonat elment, a macska kiszabadult a zsákból, a ló kiszökött az istállóból, segítsetek kitalálni a jó hasonlatot... (Nevetés) A fogkrém kijött a tubusból. Amit mondani akarok, hogy ezt nem lehet már visszacsinálni. A nyitott világ szabadságot hoz, és hatalmat ad az emberek kezébe.
Azt remélem, hogy ennek a négy napnak a végére arra a következtetésre fogtok jutni, hogy a történelem pozitív irányba halad és a nyitottság felé tör.
Pár száz évvel ezelőtt a világban mindenütt zárt társadalmak voltak. Földművelő társadalmak, és a termelés módja és a politikai rendszer a feudalizmus volt, és a tudás az egyház és a nemesség kezében összpontosult. Az emberek nem tudtak semmit a dolgokról. Nem volt fogalmuk a haladásról. Születtél, leélted az életed és meghaltál.
De aztán jött Gutenberg az ő nagyszerű találmányával, és idővel a társadalmak megnyíltak. Az emberek elkezdtek tudni dolgokról, és amikor ez bekövetkezett a feudalizmus intézményei hirtelen maradinak, fagyottnak, romlottnak tűntek. Semmi értelme nem volt, hogy az egyház kezében legyen az orvoslás tudománya, amikor az emberek kezébe került a tudás.
Eljött a protestáns reformáció. Luther Márton a nyomdát "Isten legnagyobb kegyelmének" nevezte. Ez elvezetett a vállalat, a tudomány, az egyetem és végül az ipari forradalom megszületéséhez, és ez így volt helyénvaló.
Ennek a fejlődésnek azonban ára is volt.
Ma a technológia szelleme újra kikerült a palackból, de ezúttal a helyzet más. A nyomda hozzáférést adott az írott szóhoz. Az internet lehetővé teszi, hogy mindannyiunkból termelő váljék. A nyomda hozzáférést adott a rögzített tudáshoz. Az internet nemcsak az információhoz és tudáshoz ad hozzáférést, de a másik koponyájában található intelligenciához is. Mindezt ráadásul globális léptékben.
Számomra ez a kor nem az információ kora, hanem a hálózati intelligenciáé. Ez a kor hatalmas ígéretet hordoz, a kollaboráció kora, ahol a szervezeteink körvonalai megváltoznak, az átláthatóság kora, ahol a napfény fertőtleníti a civilizációt, a megosztás és megértés kora, a közkincs új hatalma, ez a kor, a hatalommal felruházott egyén kora és a szabadság kora.
Zárásképpen szeretném megosztani veletek a kutatásaim eredményét. Mindenféle szerveződést tanulmányoztam már, hogy megértsem, milyen jövő vár ránk, de csak mostanában kezdtem a természetet tanulmányozni.
Mint tudjátok, a méhek rajokban élnek, a halak is. Ezek a seregélyek, Edinburgh mellett, Anglia mocsaraiban, hatalmas rajokban élnek, amiket a szárnyaik csapkodása által kiadott hang miatt murmurációnak, vagy mormogásnak hívnak. Ezek a seregélyek napközben egy 20 mérföldes sugarú körben teszik a maguk seregély dolgait. De éjszakára összegyűlnek, és a természet egyik leglátványosabb jelenségét hozzák létre. Ez a mormogás. Az ezt a jelenséget tanulmányozó tudósok azt mondják, hogy soha egyetlen balesetet nem sikerült még megfigyelniük. A mormogásnak megvan a maga funkciója. Arra szolgál, hogy megvédje a madarakat. A jobb oldalon, egy ragadozót üldöz el éppen a kollektív hatalom. Ez a jelek szerint félelmetes, ha épp a seregélyek ragadozója vagy. Van vezetés, de nincs egyetlen vezető.
Nos, több-e ez, mint egy látványos analógia, vagy esetleg tudunk is belőle tanulni valamit? Nos, a mormogás egy csomó funkciót betölt, ugyanazokat a funkciókat, amikről ma beszéltem. Ez egy hatalmas kollaboráció, nyitottság, megosztás mindenféle információ, nemcsak a madarak helyéről és a röptük ívéről, a veszélyről, stb., de az élelem forrásáról is. Van itt valamiféle igazi kölcsönös függési viszony, ahol az egyes madarak valahogy megértik, hogy az egyéni érdekeik a közösség érdekeiben rejlenek.
Talán nekünk is meg kellene értenünk, hogy a vállalkozások nem lehetnek sikeresek egy kudarcot valló világban.
Amikor ránézek a seregélyek röptére, reménykedni kezdek. Gondoljatok az arab tavasz gyerekeire, és vegyétek észre, hogy valami ilyesmi történik ott is.
Képzeljétek el, csak egy pillanatra, ha kérhetem, mi lenne, ha képesek lennénk összekapcsolódni a világban a levegő és üveg hatalmas hálózatai segítségével? Túl tudunk-e lépni a tudás és az információ szimpla megosztásán? Meg tudjuk-e osztani egymással az intelligenciánkat? Létre tudunk-e hozni valamiféle kollektív intelligenciát ami túlmutat az egyénen és a csoporton és a csapaton, létre tudunk-e hozni valamiféle tudatosságot a globális szinten? Nos, ha sikerülne, neki tudnánk látni néhány igazán komoly probléma megoldásának.
Ahogy erre a dologra ránézek, reménykedni kezdek, hogy talán ez a kisebb, hálózatos, nyitott világ amit a gyerekeinkre hagyunk, lehet, hogy egy jobb világ lesz, és hogy a hálózati intelligencia új kora egy beteljesített ígéret, és a sikeresen elkerült veszélyek kora lesz.
You can share this video by copying this HTML to your clipboard and pasting into your blog or web page. This video will play with subtitles.
You either have JavaScript turned off or have an old version of the Adobe Flash Player. To view this rating widget you
need to get the latest Flash player.
If your browser allows only "trusted sites" to execute Javascript, you should add the "googleapis.com" domain to your whitelist to allow our Flash detection to work properly.
Got an idea, question, or debate inspired by this talk? Start a TED Conversation.
A legújabb nemzedékek születésüktől fogva kommunikációs technológiákban fürdőznek, és ennek köszönhetően a világ nyitottabbá és átláthatóbbá válik -- ez Don Tapscott futurológus megállapítása. Előadásában bemutatja a nyitott világ négy alapvető működési elvét, hogy rávilágítson, mitől lesz ez, a jelenleginél sokkal jobb hely.
Don Tapscott can see the future coming ... and works to identify the new concepts we need to understand in a world transformed by the Internet. Full bio »
Translated into Hungarian by Balázs Bodó
Reviewed by Krisztian Stancz
Comments? Please email the translators above.
25:23 Posted: Mar 2008
Views 459,040 | Comments 43
19:48 Posted: Apr 2012
Views 1,686,540 | Comments 428
14:32 Posted: May 2012
Views 257,357 | Comments 72
Just follow the guidelines outlined under our Creative Commons license.
This comment will be attributed to . Not ? Sign Out.