Dee Boersma: Vigyázzunk a pingvinekre

A pingvinekről szeretnék beszélni a mai napon, de először azzal szeretném kezdeni, hogy szükségünk van egy új irányító rendszerre, az óceánokért és a Földért. Amikor 40 évvel ezelőtt Galápagosra jöttem, 3000 ember élt a Galápagos-szigeteken. Most 30,000 fölötti a létszámuk. Két dzsip volt Santa Cruz-on. Most körülbelül ezer teherautó, busz és kocsi van. Szóval az alapvető problémák, amikkel szembenézünk az a túlzott fogyasztás és a túl sok ember. Ugyanezek a problémák vannak Galápagoson, kivéve, hogy itt nyilvánvalóan rosszabb a helyzet bizonyos értelemben, mint más helyeken. Mert a Földön megduplázódott a népesség az 1960-as évek óta - kicsit több, mint dupla annyian vagyunk. 6,7 milliárd ember van a világon. És mindannyian fogyasztani szeretnénk. Az egyik fő problémánk, hogy az irányító rendszerünk nem ad számunkra megfelelő visszajelzést. Nem fizetjük meg a valódi környezeti árakat a tetteinkért.

És mikor 22 évesen idejöttem Fernandinára élni, hadd mondjam el, hogy soha nem kempingeztem azelőtt. Azelőtt soha nem éltem egyedül egy kis időre sem. És soha nem aludtam oroszlánfókákkal, akik mellettem horkolnak egész éjszaka. Ráadásul, soha nem éltem lakatlan szigeten. Punta Espinosán éltem egy évig. Lakatlannak hívjuk, mert nincsenek ott emberek. De tele van élettel. Nem igazán lakatlan. Szóval, sok minden történt az elmúlt 40 évben.

És amit megtanultam, amikor idejöttem Galápagosra, az a vad helyek, vad dolgok, mindenekelőtt a vadvilág fontossága, és a lenyűgöző tulajdonságok, melyekkel a pingvinek rendelkeznek. A pingvinek igazi atléták. 173 km-t tudnak úszni egy nap alatt. Ugyanakkora sebességgel úsznak éjjel-nappal. Ez gyorsabb tempó, mint bármely olimpikon úszóé. Úgy értem, 7 km/órával képesek úszni és tartják is azt. De ami igazán lenyűgöző, az itt a mélység, a császárpingvinek képesek lemenni több, mint 500 méteres mélységbe. És 23 percig képesek visszatartani a lélegzetüket. A Magellán-pingvinek, egyike azon fajoknak, melyekkel dolgozom, körülbelül 90 méterig képesek alámerülni. És lenn maradnak körülbelül 4,6 percig. Az emberek uszony nélkül 90 méterig képesek lemenni 3,5 percig és kétlem, hogy bárki ebben a teremben tényleg képes lenne 3,5 percig visszatartani a lélegzetét. Edzeniük kell ahhoz, hogy képesek legyenek erre. Szóval a pingvinek csodálatos atléták.

A másik dolog, hogy még nem találkoztam olyannal, aki azt mondta volna, hogy nem igazán kedveli a pingvineket. A pingvinek mulatságosak, felegyenesedve járnak, és természetesen szorgalmasak. De legfőképp jól öltözöttek. Szóval minden jellegzetességük megvan ahhoz, hogy az emberek szeressék őket. De tudományosan azért lenyűgözőek, mert ők az őrszemek. Sokféle módon mesélnek nekünk a világunkról, különösen az óceánról.

Ez egy kép egy galápagosi pingvinről mely az állatöv elején van itt Galápagoson. Ezt jöttem ide tanulmányozni. Arra számítottam, hogy majd a galápagosi pingvinek társas viselkedését tanulmányozom, de Önök már tudják, hogy a pingvinek ritkák. Ezek a legritkább pingvinek a világon. Miért gondoltam azt, hogy képes leszek erre? Nem tudom. De a populáció nagymértékben megváltozott, mióta először itt voltam. Mikor először megszámoltam a pingvineket és népszámlálást próbáltam végezni, csak azokat a csőröket számoltuk, amiket tudtunk körbe ezeken a szigeteken. Körülbelül 2000-et számoltunk, szóval nem tudtam, valójában hány pingvin van, annyit tudtam, hogy 2,000-ig számoltam. Ha ma végeznék el ugyanezt a nemzeti parkokban, körülbelül 500-at számolnának. Tehát negyedannyi pingvin van mint 40 évvel ezelőtt. És ez igaz a legtöbb élő rendszerre. Kevesebb van belőlük mint azelőtt, és a legtöbbjük száma meredeken csökken. Kicsit meg szeretném mutatni Önöknek, hogy miért.

(Harsogás)

Ez egy pingvin harsogása, hogy elmondja Önöknek milyen fontos, hogy odafigyeljenek a pingvinekre. Mind közül a legfontosabb, nem tudtam, mi ez, mikor először hallottam. El tudják képzelni, hogy az első Fernandán töltött éjszakájukon hallják ezt a magányos, panaszos hívást. Beleszerettem a pingvinekbe, és ez természetesen megváltoztatta a hátralévő életemet. Amire rájöttem, valójában azt tanulmányoztam hogy Galápagos különbözőképpen változik a legszélsőségesebb módon. Hallottak már az El Nino jelenségekről, de van egy szélsőség, melyhez a pingvineknek szerte a világon alkalmazkodniuk kell. Ez egy hidegvízű áramlat, amit La Ninának hívnak. Ahol kéket és zöldet látnak, az azt jelenti, hogy a víz igazán hideg. Ahogy láthatják, ez az áramlat felfelé jön -- ebben az esetben a Humboldt-áramlat -- ami egyenesen a Galápagos-szigetekre jön és ez a mélytengeri áramlat a Cromwell-áramlat, ami a Galapagos köré, felfelé áramlik. Ez hozza az összes táplálékot. Amikor ez hideg Galápagosnál, akkor mindenki számára jut bőségesen táplálék.

Amikor az El Nino jelenség szélsőségessé válik, ahogy látják, az összes piros és nem látnak zöldet Galápagos körül. Ez azt jelenti, hogy nincs felfelé áramlás, így alapvetően táplálék sincs. Tehát ez egy igazi sivatag nemcsak a pingvinek, de az oroszlánfókák és a tengeri iguánák számára is. Elpusztulnak, amikor nincs élelem. De arról sem tudtunk, hogy ez hatással van Galápagosra, amikor idejöttem tanulmányozni a pingvineket. És el tudják képzelni, hogy egy szigeten vannak, reménykednek abban, hogy pingvineket látnak, és az El Nino jelenség kellős közepén találják magukat, és nincsenek pingvinek. Nem szaporodnak, és nincsenek körülöttünk. Ekkor a tengeri iguánákat vizsgáltam. De ez egy globális jelenség, mint tudjuk.

Ha körülnéznek Argentína partjánál, ahol most dolgozom, Punta Tombo-nál, a legnagyobb Magellán-pingvin kolónia a világon itt található lenn körülbelül a 44. déli szélességi körön, és láthatják, hogy elég nagy a sokszínűség itt. Néhány évben a hideg víz egészen Brazíliáig felmegy, más években, ezekben a La Nina években pedig nem. Tehát az óceánok nem mindig működnek együtt, különbözőképp mozognak, de ez amolyan állandó változás amivel a pingvineknek együtt kell élniük, és ez nem könnyű. Szóval, amikor elmentem tanulmányozni a Magellán-pingvineket, nem volt semmilyen problémám. Sok volt belőlük.

Ez egy kép Punta Tomboról februárban, mutatja az összes pingvint a part mentén. Azért mentem oda, mert a japánok le akarták mészárolni őket és márkás golfkesztyűket akartak készíteni belőlük, illetve fehérjét és olajat. Szerencsére senki sem mészárolt le egy pingvint se, és 100,000 turista látogatja őket évente. De a populáció hanyatlófélben van, és lényegesen csökkent, körülbelül 21%-kal 1987 óta, mikor elkezdtem ezeket a vizsgálatokat, számokban megadva az aktív fészkeket. Itt láthatják, hol van Punta Tombo. És hihetetlenül sűrűn lakott kolóniákban szaporodnak. Tudjuk, mert hosszútávú tudomány, mert hosszútávú vizsgálataink vannak ott. És a tudomány fontos abban, hogy tájékoztassa a döntéshozókat, és megváltoztassa, hogyan cselekedjünk, és tudjunk az éppen zajló változás irányáról..

Szóval, van ez a pingvin projektünk, a Nemzetközi Vadvilág-Megőrző Társaság támogatott anyagilag, másokkal együtt az elmúlt 27 évben, hogy ilyen fajta térképeket létrehozhassunk. És szintén tudjuk hogy nem egyedül a galápagosi pingvinek vannak bajban, de a Magellán és még számos más pingvinfajta is. Tehát tető alá hoztunk egy globális pingvin társaságot, hogy megpróbáljunk koncentrálni a pingvinek helyzetére. És az egyik dolog, ami felelős a pingvinek állapotáért, az olajszennyezés. A pingvinek nem szeretik az olajat, és nem szeretnek az olajon keresztül úszni. A jó dolog az, hogyha lenéznek ide Argentínára, nincs felszíni olajszennyeződés ez alapján az összetett térkép alapján. De valójában, amikor Argentínába mentünk, gyakran találtunk pingvineket, melyek tetőtől talpig olajosak voltak. Szóval egyszerűen élték a mindennapi életüket. Végül úgy jártak, hogy olajat tartalmazó ballasztvizen úsztak keresztül. Mert amikor a tartályhajó olajat szállít, stabilizálniuk kell néhány pontnál, úgyhogy amikor üresek, vízzel ellensúlyoznak. Mikor visszatérnek, tulajdonképp kiengedik ezt az olajos ballasztvizet az óceánba. Miért teszik ezt? Mert ez olcsóbb. Mert nem akarják megfizetni a valódi környezeti árakat. Általában nem akarjuk, és el szeretnénk kezdeni egy igazságos elszámoltatási rendszert, hogy meg tudjuk fizetni a valódi árat.

Először az argentín kormány azt mondta: "Nem. Lehetetlen. Nem találhatnak olajos pingvineket Argentínában. Nekünk törvényeink vannak. És nem lehet illegális szemétlerakás; ez törvényellenes." Szóval kilenc évet töltöttünk azzal, hogy meggyőzzük a kormányt, hogy sok olajos pingvin van. Néhány évben, mint ebben az évben is 80% felett találtunk olyan elpusztult felnőtt pingvineket a parton, amik olajosak voltak. Ezek a kék pontok a fiatal madarak -- akiken ezt a vizsgálatot végezzük minden márciusban, ami azt jelenti, hogy ebben a környezetben kizárólag januártól márciusig fordulnak elő, tehát legfeljebb ebben a három hónapban tudnak olajosak lenni. És láthatják, néhány évben 60% fölötti az aránya a fiatal madaraknak, akik olajosak lettek.

Végül a kormány meghallgatott, és meglepő módon, megváltoztatta a törvényeit. A tartályhajók hajózási útvonalát 40 km-rel távolabb helyezték a parttól, és az emberek nem végeznek annyi illegális szemétlerakást. Tehát, most jóval kevesebb olajos pingvint látunk. De miért van még mindig olajos pingvin? Mert megoldottuk a problémát Chubut tartományban, ami amolyan államféle Argentínában, ahol Punta Tombo van -- tehát ez körülbelül 1000 km-es partszakasz -- de még nem oldottuk meg a problémát Argentína északi részén, Uruguayban és Brazíliában. Szóval meg szeretném mutatni Önöknek milyen hatással van a pingvinekre.

Két dolgot fogok megemlíteni. Egyik a klímaváltozás. Ez egy igen mulatságos vizsgálat, mert műholdas jeladókat helyeztem ezeknek a Magellán-pingvineknek a hátára. Próbáljanak csak meggyőzni adományozókat, hogy arra adjanak pár ezer dollárt, hogy műholdas jeladókat ragaszthassanak pingvinek hátára. De már több mint egy évtizede csináljuk ezt, hogy megtudjuk merre is mennek. Gondoltuk, hogy szükségünk lesz egy körülbelül 30 km-es védett tengeri övezetre, és akkor rátesszük a jeladókat a pingvinek hátára. És amit a pingvinek mutatnak nekünk -- azok ezek a kis pontok ahol a pingvinek voltak, ahol keltettek 2003-ban. Amit látnak, az az hogy néhányuk a fészkétől 800 km-re ment. Tehát ez azt jelenti, hogy amíg a párjuk ül a fészken, hogy kikeltse a fiókákat, addig a másik élelemért kutat. És minél több időre mennek el, annál rosszabb kondícióban van a párjuk, mire visszatérnek. És természetesen ez egy ördögi körhöz vezet, és nem tudnak sok kis fiókát felnevelni.

Itt látják, hogy 2003-ban -- ezek itt a pontok, ahol a pingvinek voltak -- kicsit több, mint a fiókák felét nevelték fel. Itt láthatják, hogy 2006-ban fészkenként a fiókák körülbelül háromnegyedét nevelték fel. És láthatják, hogy közelebb vannak Punta Tombohoz, nem mennek el olyan messze. Az elmúlt évben, 2009-ben, láthatják, hogy a fiókák negyedét nevelték fel. És néhány táplálékot kereső pingvin több, mint 900 km-t tett meg a fészkétől számítva. Szóval ez olyasmi, mintha Chicagóban lenne a munkahelyük, aztán áthelyeznék Önöket St. Louis-ba, és a házastársuk nem igazán örül ennek, mert fizetniük kell a repülőért, és mert tovább vannak távol. Ugyanez igaz a pingvinekre is. És most átlagosan 40 km-rel tovább mennek, mint egy évtizede.

Szükségünk van arra, hogy az emberek tudomást szerezzenek erről. Úgyhogy útjára engedtünk egy kiadványt a Társaság a Megőrzésért gondozásában, ami - úgy véljük - élvonalba tartozó tudományt ismertet új, regényszerű módon, mert olyan riportereink vannak, akik jó írók, akik le tudják szűrni az információt és érthetővé tudják azt tenni a közvélemény számára. Szóval ha érdekeli Önöket a legújabb tudomány és az okosabb megőrzés, akkor csatlakozniuk kellene 11 partnerünkhöz, néhányuk ebben a teremben van, mint a Természet Felügyelete, és olvassák ezt a magazint, mert szükségünk van arra, hogy informáljunk erről a megőrzésről a szélesebb közönséget.

Rendben, végül azt szeretném mondani, hogy talán mindannyiójuknak volt az élete során kapcsolata kutyával, macskával vagy valamilyen fajta háziállattal, és rájöttek arra, hogy ők igazi egyéniségek. És Önök közül néhányan a családtagjuknak tekintették őket. Ha egy pingvinnel lenne kapcsolatuk, meglátnák, hogy hasonló a helyzet. Lenyűgöző teremtmények, akik igazán meg tudják változtatni a világról alkotott elképzelésüket, mert nem sokban különböznek tőlünk. Megpróbálnak megélni. Megpróbálják felnevelni az utódaikat. Megpróbálnak boldogulni és túlélni a világban.

És ez Turbo, a pingvin. Turbót soha nem etettük. Találkozott velünk és azért kapta ezt a nevet, mert a dízel teherautóm alatt kezdett álldogálni, ami egy turbo gépjármű volt, úgyhogy elneveztük Turbo-nak. Turbo elkezdett kopogtatni az ajtón a csőrével. Beengedtük és bejött ide. És csak meg szeretném mutatni Önöknek, hogy mi történt egy nap amikor Turbo elhozta egy barátját. Szóval ez itt Turbo felbukkan és egy régebbi tanítványomhoz csapkodja a szárnyait, amit egy nőstény pingvinnel tenne. És láthatják, hogy nem próbál megcsípni. Ez a fickó még sosem volt benn azelőtt, és megpróbálja kitalálni, "Nos, mi folyik itt?" Mit csinál ez a srác? Ez egy kicsit furcsa" És nemsokára látják, hogy az a tanítványom -- és látni fogják, hogy Turbo fürkészi a szárnycsapkodást. És most a másik srácot nézi, mondván: "Te igazán furcsa vagy". És nézzék ezt, nem barátságos. Szóval a pingvinek igazán különbözőek a személyiségüket tekintve, ugyanúgy, mint a kutyáink és a macskáink.

Szintén próbálunk információt gyűjteni és technológiailag műveltebbé válni. Úgyhogy megpróbálunk számítógépeket elhelyezni a mezőkön. És a pingvinek mindig részt vesznek hogy segítsenek nekünk vagy sem, egy vagy többféle módon. Ez egy rádiófrekvenciás azonosítórendszer. Egy kis rizsszemet helyeztünk el a pingvinek lábán amin vonalkód van, így elárulja nekünk kik ők. Végigsétál az ösvényen, és tudjuk hogy kicsoda.

Oké, itt van pár pingvin akik bejönnek. Lássuk csak, ez a példány a fészkéhez tér vissza. Az összes egy időben jön, végigsétálnak ott, mintha ez valamiféle élvezettel teli bejövetel lenne. Itt egy sietős nőstény. Igazán siet vissza, mert forróság van, és megpróbálja megetetni a fiókáit. És ott egy másik barát, aki örömmel jön. Nézzenek oda, milyen kövér. Visszamegy megetetni a fiókáit. Aztán ráeszmélek, hogy egy egyfajta "Kié a doboz?" játékot játszanak. Ez az én dobozom ott fenn, ez maga a működő rendszer. Láthatják ezt a pingvint, megvizsgálja, megnézi azokat a kábeleket, és nem tetszik neki a kábel. Kihúzza azt, és nincs többé adatunk.

(Nevetés)

Szóval, ők igazán bájos, lenyűgöző élőlények. Rendben. A legfontosabb dolog, hogy csak Önök tudják megváltoztatni önmagukat. Csak Önök tudják megváltoztatni a világot és jobbá tenni azt mind az emberek, mind a pingvinek számára.

Nagyon szépen köszönöm!