Daniel Kraft: Az orvostudomány jövője? Van rá egy mobil alkalmazás

Pár évvel ezelőtt amikor részt vettem a TED konferencián Long Beach-en, találkoztam Harriet-el. Valójában már megismerkedtünk előtte online formában -- nem úgy, ahogy gondolják. Voltaképpen bemutattak egymásnak, mert mindketten ismertük Linda Avey-t, aki az egyik alapító tagja az első online személyes genomikus vállalatoknak. És mivel megosztottuk a genetikai információnkat Lindával, megnézhette, hogy Harriet és én egy nagyon ritka mitokondriális DNS típuson osztozunk -- a K1a1b1a haplotípuson -- ami azt jelentette, hogy távoli rokonságban voltunk egymással. Közös genealógián osztozunk Ötzivel, a jégemberrel. Tehát Ötzi, Harriet és én. És persze a napokban elindítottuk a saját Facebook csoportunkat. Szívesen látjuk mindannyiukat a csoportban. És amikor a következő évben személyesen találkoztam Harriet-el a TED konferencián, az interneten online megrendelte a személyes Haplotípus pólónkat. (Nevetés)

Miért is mondtam el ezt a történetet, és hogy kapcsolódik ez az egészségügy jövőjéhez? Nos, ahogyan találkoztam Harriet-el tulajdonképpen egy példa arra, hogy hogyan lehet hasznosítani a diszciplínákon átívelő exponenciálisan növekvő technológiákat, melyek hatással vannak az egészségünk és jólétünk jövőjére -- az alacsony költségű génanalízistől addig a képességig, hogy erőteljes bioinformatikai rendszereket hozzunk létre, az internetkapcsolaton át a közösségi hálózatépítésig. Amiről ma beszélni szeretnék az ezeknek az exponenciális technológiáknak a megértése. Gyakran lineárisan gondolkozunk. De ha arra gondolnak, hogy ha lenne egy tavirózsájuk és ha minden egyes napon megkétszereződne -- kettő, négy, nyolc, 16 -- 15 napon belül 32,000 lenne. Mit gondolnak, mennyi lesz egy hónap múlva? Egymilliárd. Vagyis, ha elkezdünk exponenciálisan gondolkozni, láthatjuk, hogyan befolyásolja ez az egész az összes körülöttünk lévő technológiákat.

És ezek közül a legtöbb technológiát -- mint orvos és újító mondom -- ténylegesen elkezdhetjük hasznosítani arra, hogy befolyásoljuk saját egészségünk és az egészségügy jövőjét, és hogy válaszoljunk számos jelentős feladatra, ami az egészségüggyel kapcsolatos napjainkban, kiindulva a ténylegesen exponenciálisan növekvő költségektől az öregedő társadalomig, aztán hogy igazából nem használjuk valami jól manapság az információkat, a gondozás szétszórtsága miatt és azért, mert gyakran nagyon nehéz folyamat az újítások alkalmazása. A jelentős dolgok közül, amelyekről eddig beszéltünk ma itt egy keveset, egyet tehetünk, hogy elmozdíthatjuk a görbét balra. Pénzünk legnagyobb részét az életünk utolsó 20%-ra költjük el. Mi lett volna, ha elkölthettük volna arra, hogy ösztönözzünk helyzeteket az egészséggondozás rendszerében és persze saját magunkat is, hogy elmozdítsuk a görbét balra, így javítva egészségünket a legjobb technológiák hasznosításával? Jelenlegi kedvencem az exponenciális technológia egy olyan példája, ami ott van mindannyiunk zsebében. Tehát, ha elgondolkoznak, ezek tényleg drámai fejlődések. Akarom mondani az iPhone 4. Képzeljék el mire lesz képes az iPhone 8.

Nos, sikerült betekintenem ebbe a lehetőségbe. Felelőse lettem az orvostudományi osztálynak egy új intézményben, a Szilikon Völgyben megalapított Singularity Egyetemen. És minden nyáron összehozunk körülbelül 100 nagyon tehetséges diákot a világ minden részéről. És megnézzük ezeket az exponenciális technológiákat az orvostudomány, biotechnika, mesterséges intelligencia, robottechnológia, nanotechnológia, világűr esetében és megválaszoljuk, hogyan lehet keresztezni és felhasználni ezeket a technológiákat, hogy hatással legyenek a még el nem ért célokra. Van egy hét napos vezetői programunk is. És a következő hónapban a Future Med lesz az, egy program ami segít keresztezni és hasznosítani a technológiákat az orvostudományban.

Már említettem a telefont. Ezek a mobiltelefonok több mint 20,000 különböző alkalmazással rendelkeznek -- és van egy Nagy Britanniában, ahol az iPhone-ra csatlakoztatott chipre vizelhetnek és saját maguknak elvégezhetik az STD szűrést. Nem tudom kipróbálnám-e, de létezik. Vannak másfajta applikációk is arra, hogy összevonják telefonjukat és a vizsgálatokat, például -- megmérhetik a vércukor szintjüket az iPhone-on és arra is van lehetőség, hogy elküldjék az eredményt orvosuknak tehát ők is és önök is jobban megérthetik cukorbetegként a vércukor szintjüket. Tehát nézzük meg, hogy az exponenciális technológiák, hogyan gondoskodnak az egészségről. Kezdjük a gyorsasággal. Nos nem titok, hogy a számítógépek, ahogy Moore törvénye is mondja, gyorsabbnál gyorsabbak lesznek.

Megvan a lehetőségünk, hogy erőteljesebb dolgokat tegyünk a számítógépekkel. Igazán megközelítik és számos esetben felülmúlják az emberi agy képességét. Azonban, a számítógép gyorsasága a legalkalmasabb a diagnosztikai képalkotásban. A képesség, hogy valós időben belepillantsunk a testbe egy nagyon magas képfelbontással, hihetetlenné válik. Összetett technológiákat dolgozunk ki -- PET, CT vizsgálatokat és molekuláris diagnosztikákat -- hogy megtaláljunk és megkeressünk dolgokat különböző szinteken. Itt láthatják a jelenleg legfejlettebb megoldást az MRI vizsgálatra, Marc Hodosh által rekonstruálva, aki a TEDMED kurátora. És most belenézhetünk az agyba olyan felbontással ami ezelőtt sohasem volt elérhető, és lényegében megtanuljuk hogyan rekonstruáljuk, és talán még újra is építjük, vagy újraprogramozzuk az agyat, vagyis jobban megérthetjük a patológiát, betegséget és terápiát. Belenézhetünk az agyba valós idejű fMRI-vel. És azáltal, hogy megértjük ezeket a folyamatokat és kapcsolatokat, meg fogjuk érteni az orvosi kezelés vagy meditáció hatásait és személyesebbé és hatásosabbá tehetjük például, a pszichoaktív gyógyszereket.

Ezen szkennerek kisebbek lettek, kevésbé drágák és hordozhatóbbak. És ez a robbanásszerű adatmennyiség, ami ezekből az esközökből származik most már ténylegesen kihívássá válik. Napjaink szkennere körülbelül 800 könyvnyi adatot állít elő, azaz 20 gigabájtot. Pár éven belül egy terrabájt lesz, vagy 800,000 könyvnek megfelelő adat. Hogyan hasznosíthatják ezt az információt? Tegyük személyessé. Nem fogom megkérdezni kinek volt vastagbéltükrözése, de ha elmúltak 50 évesek, itt az ideje a kolonoszkópiának. Mennyire szeretnék elkerülni a kellemetlen részét a vizsgálatnak? Nos lényegében itt van egy virtuális kolonoszkópia. Hasonlítsák össze azt a két képet, és mint egy radiológus, gyakorlatilag átjárhatják a páciens vastagbelét és mesterséges intelligenciával nagyíthatják a nézetet, és beazonosíthatják, ahogy itt látják, a sérülést. Oh, ez lehet, hogy kimaradt, de a mesterséges intelligenciát használva, a radiológia mellett, megtalálhatjuk azokat a sérüléseket, amelyeket korábban nem. És talán ez bátorítani fogja az embereket, hogy rászánják magukat a vastagbéltükrözésre, amit egyébként kihagytak volna.

És ez a paradigmaváltásnak csak egy példája. Lépéseket teszünk a biomedicina, információ-technológia, vezetéknélküli, akarom mondani mobiltelefónia integrációja felé -- ez a digitális orvostudomány korszaka. Tehát még a sztetoszkópom is digitális. És természetesen van erre is egy alkalmazás. Magától érthető, hogy haladunk a tricorder korszaka felé. Nos, a kézi ultrahang alapvetően felülmúlja és helyettesíti a sztetoszkópot. Ezek most alacsonyabb árfekvésen vannak -- ami 100,000 euróba vagy pár százezer dollárba került -- körülbelül 5,000 dollárért a kezemben lehet egy nagyon hathatós diagnosztikai eszköz. Összekapcsolva ezt most az orvosi kartotékok elektronikussá tételével -- az Egyesült Államokban, kevesebb mint 20% elektronikus. Itt Hollandiában, azt hiszem több mint 80 %.

Most áttérünk az orvosi adatok összekapcsolására, elektronikusan elérhetővé tételére, tömegesen összegyűjthetjük az információt, és most orvosként, hozzáférhetek a betegeim adataihoz akárhonnan a mobil eszközöm segítségével. És természetesen, most az iPad korszakában vagyunk, még inkább az iPad 2-ben. Épp a múlt hónapban fogadták el az első FDA (élelmiszerek és gyógyszerek szabályozását végző hivatal) által jóváhagyott applikációt, megengedve a radiológusoknak a valódi képolvasást ezeken az eszközökön. Természetesen napjaink orvosai, magamat is beleértve, magabiztosak vagyunk ezeken az eszközökön. És ahogy látták éppen csak egy hónappal ezelőtt Watson az IBM-től legyőzte a Jeopardy két győztesét. Képzeljék el mi fog történni, egy pár éven belül, amikor elkezdtük használni ezeket a felhőbe feltöltött információkat, amikor ténylegesen mesterséges intelligenciával rendelkező orvos lesz és az agyunkkal tudunk majd kapcsolódni, hogy döntéseket hozzunk és diagnosztizáljunk amilyen szinten még sohasem tettük. Számos esetben már ma sem kell orvoshoz menniük. Az esetek kb. 20 %-ban kell ténylegesen rátenni kezünket a betegre. Most a virtuális vizit korában vagyunk -- a Skype vizittől, amelyet az American Well-el lehet megtenni, a Cisco-ig, amely egy nagyon komplex egészségügyi jelenlét rendszert fejlesztett ki.

A képesség, hogy kapcsolatba lépjenek az egészségügyi ellátójukkal különbözik. Sőt ezek a lehetőségek növekednek napjainkban a készülékeink által. Itt, a barátom Jessica küldött nekem egy képet a fejsérüléséről szóval megspórolhatok neki egy utat a sürgősségi váróterembe -- ilyen formában is felállíthatok néhány diagnózist. Vagy használhatjuk napjaink videojáték technológiáját mint a Microsoft Kinect, és módosítjuk úgy, hogy lehetővé váljon a diagnózis, például, agyvérzés diagnosztizálásnál, egyszerű mozgásérzékelő használatával, ami egy százdolláros szerkezet. A betegeinket meglátogathatjuk robot módon -- ez az RP7; ha egy hematológus vagyok, meglátogathatok egy másik klinikát, kórházat. Ezeket kiegészítik majd az otthon már meglévő eszközökeink alkalmazásaival. Képzeljék el, már rendelkezünk vezeték nélküli mérleggel. Ráléphetnek a mérlegre. Twittelhetik súlyukat a barátaiknak, és ők segíthetnek megőrizni a vonalaikat.

Vezetéknélküli vérnyomásmérőink is vannak. Ezen technológiák egész skálája kezd megjelenni. Tehát ahelyett, hogy hordjuk ezeket a tákolmányokat, feltehetünk egy egyszerű tapaszt. Ezt a Stanford-i kollégák fejlesztették ki, iRhythm-nek nevezték el -- teljes egészében pótolja az előző technológiát, sokkal alacsonyabb árkategóriában, sokall nagyobb eredményességgel. Napjainkban a számszerűsítés korszakában is vagyunk. A fogyasztók vásárolhatnak százdolláros eszközöket, mint ez a kis FitBit. Megmérhetem hány lépést teszek, kalóriafogyasztásomat. Naponta bepillantást kaphatok ezekbe. Megoszthatom azokat a barátaimmal vagy az orvosommal. Vannak órák, melyek megmérik a szívverést, a Zeo alvási megfigyelő, egy teljes eszközkészlet, ami lehetővé teszi, hogy befolyásolják és betekintést nyerjenek a saját egészségükbe.

Ahogyan elkezdtük ezeket az információkat integrálni jobban megismertük, hogy mit tegyünk velük, és hogyan lássuk át jobban a saját kórtanunkat, egészségünket és jólétünket. Még olyan tükrök is vannak, amelyek mérni tudják a pulzusszámukat. És azt hiszem, a jövőben lesznek hordozható eszközök a ruháinkban, folyamatosan megfigyelve saját magunkat. Ez olyan, mint az OnStar rendszer az autóinkban, bekapcsolhat a piros lámpájuk -- noha nem azt fogja jelenteni "ellenőrizze a motort". Az "ellenőrizd a tested" lámpa fog világítani, és menj és vigyázz rá. Valószínűleg néhány éven belül, amikor belenéznek a tükörbe az diagnosztizálni fogja önöket. (Nevetés) Önök közül azok, akiknek van otthon gyermekük, mennyire szeretnék, hogy legyen hálózat nélküli pelenkájuk, mely segíti az önök... túl sok információ, azt gondolom több, mint amennyire szükségük van. De itt lesz.

Nos sokat hallottunk ma az új technológiákról és kapcsolatokról. És azt hiszem ezen technológiák közül néhány lehetővé teszik, hogy jobban kapcsolatba kerüljünk a betegeinkkel, hogy több időt töltsünk el velük és ténylegesen foglalkozzunk a gyógyászat emberi részével, amit elősegít ezen technológiák beépítése. Az adatokkal kibővített betegekről beszéltünk eddig. Mit gondolnak az orvosokhoz rendelt adatokról? A szuper-képességű sebész korában vagyunk, aki be tud menni a testbe és végzi a dolgát a már létező robotsebészettel, egy olyan szinten, ami ténylegesen nem volt lehetséges még öt évvel ezelőtt sem. Most ezt növelik további technológiaszintekkel mint az adatokkal kiegészített valóság. Tehát a sebész belenézhet a betegbe, a lencséjén keresztül, hogy hol van a daganat, hol vannak a véredények. Ezt integrálni lehet döntéstámogatással. Egy New York-i sebész segíthet egy amszterdamin például. Belépünk egy valóságosan, ténylegesen sebmentes sebészeti korszakba, aminek NOTES a neve, ahol a robotendoszkóp kijöhet a gyomorból és kiveszi az epehólyagot, mindezt sebmentesen és roboteljárással. Ennek az eljárásnak NOTES a neve, ami közeleg -- alapvetően sebmentes sebészet, közvetett robotsebészettel.

Mit gondolnak más elemek vezérléséről? Azoknak akiknek mozgássérülése van -- a paraplégiások -- ez az agy-számítógép interfész korszaka, más néven BCI, ahol a chipeket tettek az egészen lebénult betegek agyának motoros kérgére, és így irányíthatnak egy kerekesszéket vagy végül egy robotkart. Ezek az eszközök egyre kisebbek lesznek és egyre több beteg fogja használni őket. Még a klinikai kísérleteknél tartunk, de képzeljék el amikor ezeket összekapcsolhatjuk, például, a bámulatos bionikus végtagokkal, mint a DEKA Kar, amit Dean Kamen és kollégái építettek meg, amelynek 17 szabadsági foka van és lehetővé teszi az embernek aki elvesztette egy végtagját a sokkal magasabb szintű ügyességet vagy irányítást ami a múltban valaha is volt.

Tehát valóban belépünk a hordozható robottechnika korszakába. Amennyiben nem vesztették el végtagjukat -- például lehet egy agyvérzésük -- használhatják ezeket a javított végtagokat. Vagy ha paraplégiás -- meglátogattam a Berkley Bionics embereit -- ők fejlesztették ki az eLEGS-t (eLÁBAK). Múlt héten készítettem ezt a videót. Itt egy paraplégiás páciens aki éppen sétál, mert oda van szíjazva ehhez az külső csontvázhoz. Egyébként ő teljes mértékben tolószékhez van kötve. Ez a hordozható robottechnika korai szakasza. Azáltal, hogy ezeket a technológiafajtákat fejlesztjük, megfogjuk változtatni a rokkantság fogalmát sok esetben szuper képességűre vagy szuper-lehetőségűre. Ő Aimee Mullins, aki fiatal gyermekként elvesztette az alsóvégtagjait és Hugh Herr, aki az MIT professzora és elvesztette a végtagjait hegymászás közben. Most pedig mindketten jobban tudnak mászni, gyorsabban mozogni, másképpen úszni a protéziseikkel mint mi normális képességű emberek.

Nézzünk meg más exponenciálisan növekvő dolgokat? Világosan látható, hogy az elhízás trendje exponenciálisan rossz irányba halad, beleértve az óriási költségeket is. Az orvostudomány tulajdonképpen az exponenciálisan kicsire törekszik. Néhány példa erre: a "Fantasztikus Utazás" és az iPill (iTabletta). Lenyelhetik ezt a teljes mértékben integrált eszközt. Képet tud készíteni az emésztési rendszerükről, segíti a diagnózist és kezelést ahogyan áthalad az emésztési csatornán. Elérkezünk a még kisebb mikrorobotokhoz, amelyek végül autonóm módon fogják átjárni a testüket és olyan dolgokra is képesek lesznek amit a sebészek nem tudnak megtenni, sokkal kisebb behatolási traumával. Néha ezek összerakják saját magukat az emésztési rendszerünkben és ott helyben fejleszthetők.

A kardiológiában a szívritmus-szabályzók kisebbek és sokkal könnyeben elhelyezhetőek lesznek, vagyis nem kell kiképezni egy sebészkardiológust, ahhoz hogy elhelyezzék a készüléket. És vezeték nélküli távmérőjük lesz a mobiltelefonjukhoz kapcsolva újfent, vagyis utazhat és megfigyelhető lesz távolról. Ezek egyre kisebbek lesznek. Itt egy Medtronic prototípus, amely kisebb mint egy fillér. Mesterséges retinák, a lehetőség, hogy ezeket a szemgolyó mögé helyezzük és a vak láthat. Szintén egy korai kísérlet, de halad a jövő felé. Ezek döntő hatásúak lesznek. Vagy mi akik látunk, mit szólnánk az élő kapcsolattal rendelkező kontaktlencsékről? Van BlueTooth, WiFi -- visszasugározzák a képeket a szemükhöz. Nos, ha önök diétával kínlódnak, segíthet, ha van néhány extra képanyag, hogy emlékeztesse önöket mennyi kalóriát visznek be.

Mi lenne ha a patológusok használhatnák a mobiltelefonjaikat arra, hogy mikroszkopikus szinten lássanak és felhalmozott adatokból jobb diagnózist állítsanak fel? Valójában az egész laboratóriumi orvostudomány teljesen átalakul. Hasznosíthatjuk a mikrofluidikát, mint ezt a chipet, amelyet Steve Quake készített a Stanfordon. A mikrofluidika képes pótolni egy teljes labort. Helyezzék egy chipbe, tesztek ezreit végezhetik el az ellátás helyén, bárhol a világon. Ez tényleg elérhetővé teszi a technológiát vidékieknek és az alulellátottaknak, és lehetőség lesz arra fillérekért, amit csak egy ezerdolláros teszt tudna elvégezni, méghozzá a betegellátás helyszínén. Ha egy kicsit tovább megyünk a miniatürizálásban, a nanomedicina korszakába lépünk, lehetőség arra, hogy szuper kisméretű eszközök készüljenek addig a pontig, hogy megtervezhetjük a vörösvérsejteket vagy a mikrorobotokat amelyek megfigyelik a vér- és immunrendszerünket, vagy azokat melyek kitisztítják az artériánkból a rögöket.

Mit gondolnak az exponenciálisan olcsóbb dolgokról? Nem egy olyan dolog, amiről általában gondolkodunk az orvostudomány korában, de a 10 megabájtos merevlemezek 3,400 dollárba kerültek -- ma exponenciálisan olcsóbb. Nos a genomika, a genom körülbelül egymilliárd dollárba került 10 évvel ezelőtt amikor megjelent az első. Ma megközelítőleg ezer dollár a genom -- talán a következő két évben 100 dollár lesz. Mit fogunk csinálni a százdolláros genomokkal? Hamarosan tesztek milliói lesznek elérhetőek. És akkor lesznek igazán érdekesek, mikor mindezeket az információkat egybegyűjtjük. Belépünk az igazi személyre szabott orvostudomány korszakába -- a megfelelő gyógyszer a megfelelő embernek megfelelő időben -- ahelyett amit ma teszünk, mindenkinek ugyanolyan gyógyszert adunk -- sláger gyógyszerek különböző fajtáit, gyógyszereket melyek nem használnak önöknek, egyénileg. És sok, sok különféle vállalat dolgozik azon, hogy ezt az irányt kövesse.

Be is mutatok önöknek egy egyszerű példát, ismét a 23andMe. Az adatom azt mutatja, hogy átlagos rizikóval rendelkezem, hogy makuláris degenerációm legyen, ez egy vakságfajta. De ha fogom ugyanazt az adatot, és feltöltöm a deCODEme-re, megnézhetem a rizikómat például a kettes típusú diabéteszre. Majdnem kétszeresen hajlamos vagyok kettes típusú diabéteszre. Például, lehet jobban figyelem mennyi desszertet eszem ebédszünetben. Ez megváltoztathatja a viselkedésem. Használva a saját farmakogenomikai ismeretemet -- hogyan változnak a génjeim, hogyan hatnak a gyógyszereim és mekkora adagra van szükségem, ezek egyre inkább fontossá válnak, és ha egyszer ez személyre szabott lesz, jobb lesz a gyógyszeradagolás és választás lehetősége.

Szóval még egyszer, nem csak a géneken múlik, hanem több részleten -- a szokásaink, a környezetünk hatásai. Mikor kérdezte meg az orvosuk, hogy hol laktak? Geomedicina: hol éltek, minek voltak kitéve, drámaian befolyásolhatja az egészségüket. Begyűjthetjük ezeket az információkat. Szóval a genomika, proteomika, a környezet, mindezek az adatok egyénileg özönlenek felénk, és mi szegény orvosok hogyan boldogulunk velük? Nos belépünk a rendszerek orvostudományának vagy biológiájának korszakába, ahol elkezdhetjük mindezeket az információkat egységbe rendezni. És ha például megnézzük a mintákat a vérünkben, amiket a 10,000 biomarker ad ki egy tesztben, megvizsgálhatjuk ezeket a halvány mintákat és kimutathatjuk a betegséget jóval korábbi stádiumában. Lee Hood, aki ezen terület atyja, ezt nevezte P4-es orvostudománynak. (Predictive, Preventative, Personalized, Participatory) Előrelátókká válunk; tudni fogjuk, hogy milyen betegségeik lehetnek. Megelőzőek lehetünk; személyes lehet a megelőzés; és sokkal fontosabb, egyre inkább résztvevőkké válunk. Weboldalakon keresztül mint a Patients Like Me vagy az adataikat kezelhetik a Microsoft HealthVault-on vagy Google Health-en (közben már megszűnt), ezek összességének a hasznosítása, egyre inkább fontosabbá válik.

Az exponenciálisan jobbal fogom befejezni. Szeretnénk a terápiákat jobbá és sokkal eredményesebbé tenni. Napjainkban a magas vérnyomást gyógyszerrel kezeljük. Mi lenne ha új eszközt vetnénk be és kiütnénk azokat az idegpályákat melyek a vérnyomást szabályozzák és egy egyszeri kezeléssel gyógyítanánk a magas vérnyomást? Ez egy új eszköz amelyik lényegében alkalmas erre. Egy-két éven belül a boltokban is lesz. Mit gondolnak a célzottabb rákkezelésről? Igen, én egy onkológus vagyok és el kell mondanom: amit a kezeléskor adunk, az legtöbbször méreg. Azt tudtuk meg a Stanford-on és más helyeken, hogy feltárhatjuk a rák őssejtjeit, azokat, amelyek úgy tűnik, hogy valóban felelősek a betegség visszatéréséért. Tehát ha gyomként tekintünk a rákra, sok esetben kitéphetjük a gazt. Úgy tűnik visszahúzódott, de gyakran visszatér. Vagyis rossz célpontot támadunk meg. A rák őssejtek megmaradnak, és a daganat hónapok vagy évek múlva is visszatérhet. Most tanuljuk, hogy hogyan ismerhetjük fel a rák őssejteket és azonosítsuk azokat mint célpont, és elérjük a hosszútávú gyógyulást. Belépünk a személyre szabott onkológia korszakába: a képesség az összes adat együttes hasznosítására, analizáljuk a daganatot és előállítunk egy igazi, személyre szabott koktélt minden egyes betegnek.

A helyreállító orvostudománnyal fogok zárni. Sokat tanultam az őssejtekről -- az embrionális őssejtek különösen erőteljesek. Felnőtt őssejtek is vannak szerte a testünkben. Azokat használjuk a csontvelő átültetésnél. Geron épp tavaly kezdte el az első teszteket emberi embrionális őssejteket használva a gerincvelő sérülések kezeléséhez. Ez még csak az első kísérleti fázis, de fejlődik. Éppenséggel felnőtt őssejteket használtunk a klinikai kísérletekben körülbelül 15 éve, hogy megközelítsünk egy csomó témakört, különösen a kardiovaszkuláris betegséget. Fogjuk a csontvelő sejtjeinket és kezelünk egy szívinfarktuson átesett beteget, sokkal jobb szívműködés láthatunk és ténylegesen jobb túlélést, csontvelősejtjeinket felhasználva szívinfarktus után.

Feltaláltam egy eszközt, MarrowMiner a neve, kevésbé invazív eljárás a csontvelő kinyeréséhez. Most már az FDA által jóváhagyott eszköz, és remélhetőleg a következő évben vagy azután piacra kerül. Remélhetőleg láthatják amint az eszköz végigkanyarodik a beteg testében, eltávolítva a csontvelőt, 200 szúrás helyett csak eggyel a helyi érzéstelenítés során.

De merre tart lényegében az őssejt terápia? Ha elgondolkoznak ezen, minden sejtnek ugyanaz a DNS-e, ahogyan embrióként volt. Most újraprogramozhatjuk a bőrsejtjeiket pluripotens embrionális őssejtté és felhasználhatjuk azokat, hogy kezeljünk több szervet ugyanannál a betegnél -- elkészítve a saját személyes őssejt vonalakat. És azt hiszem a saját őssejtjük felhalmozásának kora lesz ez, hogy ott lesz a mélyhűtőben a saját szívsejtjük, izomsejtjeik és idegsejtjeik, hogy használhassák azokat a jövőben, amikor szükség lesz rájuk. És mindezeket integráljuk sejttechnikai eljárásokkal, és exponenciális technológiákkal, hogy három dimenziós szerveket nyomtassunk -- sejtekkel helyettesítve a tintát és valóságban felépíteni és rekonstruálni egy 3D-s szervet.

Ebbe az irányba tartanak a dolgok -- ez még egy kezdeti időszak. De azt gondolom ez a példa az exponenciális technológiák integrálására. Végül, ahogyan a technológiai trendekről gondolkodnak és a hatásukról az egészségre és orvostudományra, belépünk a miniatürizálás, decentralizálás és személyre szabás korszakába. Azáltal, hogy ezeket összehozzuk és elkezdünk gondolkodni azon, hogy lehet hasznosítani őket, több lehetőséget adunk a betegnek és az orvosnak, növeljük a jólétet és megkezdődik a gyógyításuk még mielőtt megbetegednének. Orvosként tudom, ha valaki hozzám jön kezdő stádiumban lévő betegséggel, felvillanyozva érzem magam -- gyakran meg tudjuk gyógyítani. De gyakran nagyon késő, például 3-as vagy 4-es stádiumban lévő rákbetegségnél. Tehát ezen technológiák együttes használatával, úgy gondolom egy új korszakba lépünk, amit úgy szeretek hívni, hogy NULL Stádiumban lévő orvostudomány. És onkológusként, alig várom, hogy munka nélkül legyek.

Nagyon köszönöm

Házigazda: Köszönöm. Köszönöm.

(Taps)

Meghajlás. Meghajlás.