Dan Buettner: Hogyan éljünk 100 évig

Az úgynevezett Dán Iker Tanulmány szerint a gének csupán mintegy 10 százalékkal befolyásolják, hogy egy átlagember meddig él bizonyos biológiai határokon belül. A többi 90 százalék az életmódunktól függ. Elöljáróban a Kék zónákról: ha megtaláljuk a hosszú élet optimális életmódját, megalkothatjuk a hosszú élet receptjét.

De ha megkérdezik az átlag amerikait a hosszú élet titkáról, valószínűleg nem tudnak receptet mondani. Valószínűleg hallottak a South Beach Diet-ről vagy az Atkins Diet-ről. Ott van nekünk az USDA ételpiramis. Vagy amit Oprah mond el nekünk a műsorában. Vagy éppen Doctor Oz műsora.

Az egyetlen tény, hogy hatalmas a zűrzavar azon a téren, hogy mi segít igazán sokáig élnünk. Fussunk maratont vagy inkább jógázzunk? Együnk biohúst vagy inkább tofut? Szedjünk-e táplálékkiegészítőket? Hormonokat, resveratrolt? Számít-e, ha az embernek van célja? És a spiritualitás? Mi a helyzet a társasági élettel?

Mi úgy próbáltuk a hosszú élet titkát megtalálni, hogy összefogtunk a National Geographic-kal és a Nemzeti Öregedéstani Intézettel, hogy megtaláljuk a négy népesség-földrajzilag igazolható területet, melyek földrajzilag is behatárolhatóak. Aztán odavigyünk egy szakértő csoportot, hogy módszeresen tanulmányozzák, hogy mit is tesznek ezek az emberek, hogy leszűrjük a kultúrák közötti közös nevezőt.

A végén el fogom mondani, hogy mi is ez a közös nevező. De előbb szertnék pár, a hosszú életről szóló tévhitet megcáfolni. Az első tévhit az, ha keményen dolgozik az ember rajta elérheti a 100 éves kort. Hamis. A gond az, hogy 5000 emberből egyetlen éli meg a 100 éves kort Amerikában. Az esélyek nagyon soványak. Annak ellenére, hogy ennek a korcsoportnak a létszáma növekszik a leggyorsabban Amerikában, nehéz elérni a 100 éves kort. A gond az, hogy nem a hosszú életre vagyunk programozva. Arra vagyunk programozva, amit úgy hívunk, nemző siker. Imádom ezt a szót. A főiskolán töltött éveimre emlékeztet.

A biológusok nemző siker kifejezése azt jelenti, hogy az ember eléri azt a kort, hogy gyermekei legyenek, és a következő generáció azt a kort, amikor nekik lesznek gyerekei. Ezután az evolúció hatása teljesen eltűnik. Az emlősök, a patkányok vagy az elefántok vagy az emberek, mindannyiójukra ugyanez jellemző. Tehát ahhoz, hogy valaki 100 évig éljen, nem csak nagyon jó életmódot kell követnie, de meg is kell nyernie a genetikai lottót.

A második tévhit az, hogy vannak kezelések, amelyekkel lassítható, megfordítható vagy éppen megállítható az öregedés. Hamis. Ha jobban belegondolunk, 99 dolog van, ami öregíteni tud. Megvonjuk az agytól az oxigént, és pár perc alatt az agysejtek meghalnak, és nem jönnek többet vissza. Ha az ember túlságosan megerőlteti a térdét, és tönkreteszi a porcot, a porc nem nő vissza. Az artériáink eltömődhetnek. Az agyunk elmeszesedhet, és Alzheimer kórt kaphatunk. Túl sok dolog mehet tönkre.

A testünk 35 ezer milliárd sejtből áll. Ezer milliárd. Államadóssági méretekről beszélünk. (Nevetés) Ezen sejtek anyaga 8 évente kicserélődik. És minden alkalommal, amikor ez megtörténik, némi kár keletkezik. És a kár halmozódik. Exponenciálisan halmozódik. Kicsit úgy, mint a régi időkben, amikor voltak Beatles és Eagles albumaink, és kazettára másoltuk őket, aztán a barátaink kazettáról kazettára másolták, és elég hamar, néhány generáció után, a hang minősége már pocsék. Ugyanez történik a sejtjeinkkel. Ezért van az, hogy egy 65 éves ember 125-ször gyorsabban öregszik, mint egy 12 éves.

De ha semmit sem tehetünk, hogy lelassítsuk, vagy megállítsuk az öregedést, akkor mit keresek én itt? A lényeg az, hogy a tudomány szerint az emberi test, az én testem, az ön teste, körülbelül 90 évig képes élni. A nők egy picivel tovább. De a várható élettartam ebben az országban csak 78. Tehát valahol 12 évet elveszítünk. Ezek azok az évek, amiket megszerezhetünk. És a kutatásaink alapján azok az évek javarészt krónikus betegségek, szívbetegségek, rák és cukorbetegség nélkül telhetnek el.

Úgy gondoljuk, hogy a legjobb módja ezen évek visszaszerzésének, ha megvizsgáljuk azokat a kultúrákat, akik megélik ezeket az éveket, ahol a 100 évig élő emberek aránya tízszer nagyobb, mint nálunk, és ahol a várható élettartam egy tucat évvel több, és a középkorú halálozási arány töredéke az itteninek.

Az első kék zónánkat kb. 125 mérföldre találtuk Olaszország partjaitól, Szardínia szigetén. Nem az egész sziget, a szigeten mintegy 1.4 millió ember él, csak a hegyekben, Nuoro tartományban. Ezen a helyen élnek az emberek a legtovább, mintegy tízszer több 100 éves van, mint Amerikában. És itt az emberek nem csak elérik a 100 éves kort, hanem életerővel telve teszik. Helyek, ahol 102 évesek még mindig biciklivel járnak dolgozni, fát hasogatnak, és lekörözik a náluk 60 évvel fiatalabbakat. (Nevetés)

A történelmük Krisztus koráig nyúlik vissza. Valójában egy bronzkori kultúra, ami elszakadt a külvilágtól. Mert a föld annyira terméketlen, javarészt pásztorkodnak, ami rendszeres, nem megterhelő fizikai aktivitást jelent. Étrendjük leginkább növényi eredetű, főként olyan ételek, amiket magukkal tudnak vinni a mezőre. Saját, élesztő nélküli teljes kiörlésű búzakenyerük van, notamusica-nak hívják és durumlisztből készül, a sajtjuk a legelő állatok tejéből készül, tehát gazdag az Omega-3 zsírsavakban az Omega-6 zsírsavak helyett, amik a kukoricával etetett állatoktól származnak. És a bor, amely háromszor több polifenolt tartalmaz, mint bármely bor a világon. Cannonaunak hívják.

De az igazi titok szerintem inkább a társasági életükben keresendő. És az egyik legszembetűnőbb elem a szardíniai társadalomban az, ahogyan az öregekkel bánnak. Megfigyelték, hogy Amerikában a társadalmi érték 24 éves korban tetőzik? Csak nézzék meg a hirdetéseket! Szardínián minél öregebb az ember, annál értékesebb, annál bölcsebbnek tartják és tisztelik. Ha egy szardíniai kocsmába bemegy az ember, fürdőruhás naptár helyett, a hónap százévesét láthatja a naptáron.

Ez végsősoron nem csak az öregedő szülőknek jó, hogy a család közelében maradjanak; de 4-6 plusz várható életévet is jelent, a kutatások szerint ez ezen családok gyermekeinek is jó, akik között kevesebb a halálozás és a megbetegedés. Ezt a nagymama-hatásnak nevezik.

A második Kék zónánkat a bolygó másik oldalán találtuk, 800 mérföldre Tokiótól délre, Okinawa szigetvilágában. Okinawa 161 kis szigetből áll, és a fő sziget északi részén, ez a hosszú élet központja. Ezen a helyen található meg a legöregebb, élő női népcsoport. Ez az a hely, ahol a legmagasabb a várható rokkantságmentes életkor a világon. Nekik megadatott, amit mi szeretnénk. Hosszú életet élnek, és legtöbbjük álmában hal meg, nagyon gyorsan, és, bizony, gyakran szex után.

Átlag 7 jó évvel tovább élnek az átlag amerikainál. Ötször több a száz év feletti, mint Amerikában. Ötöde az itteninek a bél- és a mellrák aránya, Amerika gyilkos betegségeié. És egyhatoda a szív és érrendszeri megbetegedés gyakorisága. És az, hogy ez a kultúra elérte ezeket az értékeket, valószínűsíti, hogy sokmindent tudnának tanítani nekünk. Mit tesznek? Még egyszer, növényi eredetű étrend, sok-sok zöldség, sok-sok színben. Körülbelül nyolcszor annyi tofut esznek, mint az amerikaiak.

Ennél csak az fontosabb, hogyan esznek. Rengeteg bevált gyakorlatuk van, hogy ne egyenek túl sokat, ami, mint tudják, nagy probléma itt Amerikában. Néhány stratégia, amit megfigyeltünk: kisebb tányérokról esznek, ezért kevesebb kalóriát fogyasztanak el minden leüléssel. A családias tálalás helyett, ahol ehet az ember ész nélkül miközben beszél, a pultnál veszik át az ételt, elteszik, és az asztalhoz viszik.

Van ezen kívül egy 3000 éves szállóigéjük, ami szerintem a legjobb diétás tanács, amit valaha kitaláltak. Konfucius találta ki. Ezt a diétát Hara, Hatchi, Bu diétának hívják. Ez egy egyszerű mondás, amit az emberek az étkezés előtt mondanak, hogy emlékeztessék magukat, hogy álljanak meg, amikor a gyomruk 80% tele lesz. Körülbelül fél óráig tart, mire a teltségérzés elér a hastól az agyig. De észben tartva, hogy megállj 80-%nál, segít megelőzni, hogy ez megtörténjen.

De Szardíniához hasonlóan Okinawának is van néhány szokása, ami hozzájárulhat a hosszú életükhöz. Tudjuk, hogy az elszigeteltség öl. 15 éve az átlag amerikainak 3 jó barátja volt. Ez ma már csak másfél. Akik olyan szerencsések, hogy Okinawában születnek, egy olyan rendszerbe születnek, ahol automatikusan van egy fél tucat barátjuk, akikkel együtt élitek le az életüket. Úgy hívják Moai. A Moaiban ha valakit szerencse ér, meg kell osztania a zsákmányt, és ha a dolgok rosszul alakulnak, a gyerek megbetegszik, a szülő meghal, mindig van valaki, aki támogatást nyújtson. Ebben a moaiban ez az 5 hölgy 97 éve együtt van. Az átlagéletkoruk 102 év.

Amerikában általában a felnőtt életünket két részre osztottuk. Ott van az aktív dolgozó élet, amikor eredményesek vagyunk. Aztán egy nap, bumm, nyugdíjba vonulunk. És ez többnyire azt jelentette, hogy egy fotelban üldögélünk, vagy elmegyünk Arizónába golfozni. Az okinawaiak nyelvében még csak szó sincs a nyugdíjra. Ellenben van egy szó, ami jelen van az egész életben, és ez a szó "ikigai." Ami nagyjából azt jelenti: "az ok, amiért felkelsz minden reggel."

Ennek a 102 éves karatemesternek az az ikigai, hogy továbbadja ezt a harcművészetet. Ennek a 100 éves halásznak az, hogy háromszor egy héten halat fogjon a családjának. És ez egy kérdés. A Nemzeti Öregedéstani Intézet adott egy kérdőívet, amit ezeknek a százéveseknek szántak. Az egyik kérdés - kulturálisan ügyesen megoldották, akik írták a kérdőívet - Az egyik kérdés az volt "Mi az ön ikigai-a?" Azonnal tudták, miért keltek fel reggel. Ennek a 102 éves hölgynek az ikigai-a egész egyszerűen a szépunokája. Két lány 101 és fél év korkülönbséggel. Megkérdeztem, hogy milyen a szépunokáját tartani. Hátrahajtotta a fejét és azt mondta: "Mintha a mennybe ugranék." Úgy gondoltam ez egy csodálatos gondolat.

A szerkesztőm a Geographic-nál azt akarta, találjam meg Amerika Kék zónáját. És Minnesota prérijein kutakodva találtunk egy helyet, ahol magas volt a százévesek aránya. De csak azért, mert a fiatalok elköltöztek. (Nevetés) Tehát újra elkezdtük az adatainkat vizsgálni, és megtaláltuk Amerika leghosszabb éltű népcsoportját, a Hetednapi Adventisták között a kaliforniai Loma Lindában. Az adventisták konzervatív metodisták. A szombatot péntek napnyugtától szombat napnyugtáig tartják. Úgy hívják: egy "24 órás szentély az időben." És 5 apró szokást követnek, ami segítségével kiemelkedő kort élnek meg összehasonlításban.

Itt Amerikában a várható életkor egy átlagos nő számára 80 év. De egy adventista nő számára a várható életkor 89 év. És a különbség még kiemelkedőbb a férfiak között, akik itt várhatóan 11 évvel tovább élnek, mint más amerikai társaik. Nos, ez a tanulmány 70 000 ember életét követte 30 éven át. Sterling tanulmány. És azt hiszem egyértelműen illusztrálja a Kék zóna projekt célját.

Ez egy heterogén közösség. Vannak itt fehérek, feketék, spanyolok, ázsiaiak. A pár dolog, ami közös bennük pár életmódbeli szokás, amit rituálisan követnek életük nagy részében. Az étrendjüket közvetlenül a Bibliából állítják össze. Teremtés: első fejezet, 26-os vers, ahol Isten a hüvelyes növényekről és magokról beszél, egy másik szakaszban pedig zöld növényekről, látszólag a húst kihagyva. Van egy időben kialakított szentélyük, amit nagyon komolyan vesznek.

24 órán keresztül minden héten, függetlenül attól, hogy milyen elfoglaltak, mennyire stresszesek a munkától, vagy hogy hová kell vinni a gyerekeket, megállnak és az Istenükre koncentrálnak, a barátaikra és a családjukra, és aztán, a vallásuk egyik alapeleme a természetjárás. Ennek az ereje nem abban rejlik, hogy néha megteszik, hanem hogy egy életen át minden héten megteszik. Egyik sem nehéz. Egyik sem kerül pénzbe. Az adventisták gyakran összegyűlnek más adventistákkal. De ha egy adventista partira látogatunk, nem látunk embereket Jim Beamet nyakalni, vagy füves cigarettátt sodorni. Ehelyett inkább a következő természetjárásukról beszélgetnek, recepteket osztanak meg egymással, és igen, imádkoznak is. De mély és mérhető hatással vannak egymásra.

Ezen kultúra gyermeke Ellsworth Wheram. Ellsworth Wheram 97 éves. Multimilliomos, de amikor egy vállalkozó 6000 dollárt kért egy kerítés megépítéséért, azt mondta: "Annyi pénzért megcsinálom magam." Ezért a következő három napban cementet lapátolt, és póznákat hurcolt. És talán nem meglepő módon a negyedik napon a műtőben kötött ki. De nem az asztalon feküdt; nyílt szívműtétet hajtott végre. 97 éves és még mindig 20 nyílt szívműtétet hajt végre havonta.

Ed Rawlings, 103 éves, aktív cowboy, minden reggel úszik. Hétvégente vizisíre pattan, és felszántja a vizet.

Aztán ott van Marge Deton. 104 éves. Az unokája itt lakik az Ikervárosokban. Minden reggel súlyt emel. Biciklizik. Aztán beül a barna 1994-es Cadillac Seville-jébe, és végigszáguld a San Bernardino autópályán, ahol még mindig 7 különböző szervezetnek végez önkéntes munkát. 19 kőkemény expedíción voltam. Valószínűleg engem ismernek majd egyetlenként, aki átvágott biciklivel a Szaharán naptej nélkül. De én mondom, nincs annál félelmetesebb sport, mint az anyósülésen utazni Marge Detonnal. "Az idegen egy barát akivel még nem találkoztam" - mondja nekem.

Tehát, mik a közös vonások ebben a három kultúrában? Mi az, amit mindannyiuk megtesz? Sikerült 9 dolgot leszűrni. Igazából ezen kívül még 2 másik Kék zónát is megvizsgáltunk de ezek az elemek továbbra is megvoltak. Az első, és itt azt hiszem egy eretnekséget fogok mondani, egyikük sem sportol, legalábbis nem úgy, ahogy mi gondolunk a sportra. Ehelyett úgy alakítják az életüket, hogy folyamatosan mindenféle fizikai tevékenységre legyen szükségük. Ezek a 100 éves okinawai nők leülnek, felállnak, földön ülnek, napi 30-40-szer.

A szardíniaiak függőleges házakban élnek, fel-le járkálnak a lépcsőkön. Minden út a boltba, a templomba vagy barátokhoz egy-egy alkalom a gyaloglásra. Nem élnek komfortosan. Nincs egy gomb, ami elvégzi a munkát az udvaron vagy a házban. Ha tortát akarnak kikeverni, kézzel teszik. Ez olyan fizikai tevékenység, amely annyi kalóriát éget el, mint a futópad. Amikor szándékos fizikai tevéknységet folytatnak, olyasmit tesznek, amit élveznek. Főleg gyalogolnak, ami az egyetlen bizonyított módja a tiszta elme megőrzésének, és mindannyiójuknak van kertje. Tudják, hogyan alakítsák megfelelően az életüket, hogy megfelelő életszemlélet alakuljon ki.

Mindegyik kultúra kikapcsol egy időre. A szardíniaiak imádkoznak. Az adventisták imádkoznak. Az okinawaiak az őseiket tisztelik. De amikor az ember rohan és stresszes, egy gyulladásos válasznak nevezett dolog alakul ki, amit az Alzheimer kórtól kezdve a szív és érrendszeri megbetegedésekkel hoztak összefüggésbe. Amikor negyed órára minden nap lelassítunk, ezt a gyulladásos állapotot egy gyulladásmentes állapotba hozzuk.

Szavuk van az életcélra, az ikigaira, az okinawaiaknál. Tudják, hogy a két legveszélyesebb év az életben, az év, amelyben megszületünk, a csecsemőhalandóság miatt, és a nyugdíjba vonulás éve. Ezek az emberek tudják, mi a céljuk, és ezért élnek, ez kb. plusz 7 évet jelent a várható életkorban.

Nincs diéta, ami a hosszú élethez vezet. Ehelyett ezek az emberek minden nap isznak egy keveset, amit nem nehéz az amerikaiaknak eladni. (Nevetés) Növény alapú az étrendjük. Ez nem azt jelenti, hogy nem esznek húst, hanem nagyon sok babot és magvakat esznek. És vannak módszereik a túlzott fogyasztásra, apró dolgok, amik miatt fel kell állniuk az asztaltól a megfelelő időben.

Mindennek az alapja pedig, ahogyan érintkeznek egymással. Nekik a család az első, a gyermekeikről és a szüleikről gondoskodnak. Mindannyian vallásos közösség tagjai, ami 4-14 plusz évet jelent a várható életkorukban ha havonta négyszer foglalkozik vele az ember. És a legfontosabb, hogy a megfelelő törzsbe tartoznak. Vagy beleszületnek vagy szándékosan a megfelelő emberekkel veszik körül magukat.

Tudjuk a Framingham tanulmányokból, ha az ember 3 legjobb barátja túlsúlyos, 50%-kal nagyobb az esély, hogy ő is az lesz. Tehát ha egészségtelen emberek vesznek körül minket akkor annak mérhető hatása lesz idővel. Ha viszont a barátunk a pihenés alatt fizikai tevékenységet ért, mint pl. bowling, vagy jégkorong, biciklizés vagy kerti munka, ha a barátaink isznak egy kicsit, de nem túl sokat, helyesen táplálkoznak, céltudatosak, bíznak bennünk és megbízhatóak, akkor ennek nagy hatása lesz idővel.

A diéták nem működnek. A történelem során egyetlen diéta sem működött a népesség 2%-ánál több emberen. Az edzésprogramok általában januárban kezdődnek, és októberig tartanak. Amikor a hosszú életről van szó, nincs azonnali gyógymód egy tablettában vagy bármi másban. Ha belegondolunk a barátaink hosszútávú kalandok, és ezért talán az egyik legfontosabb dolog, amit megtehetünk, hogy éveket adunk az életünkhöz, és életet az éveinkhez. Köszönöm szépen. (Taps)