Chris Anderson a WIRED magazintól a technológia "Hosszú farok" jelenségéről beszél

A technológiai trendekről szeretnék beszélni, ami olyasvalami, amit sokan Önök közül is követnek de hasonló okoknál fogva mi, a WIRED-nél is követünk. Nyilvánvaló, hogy technológiai magazin lévén a technológiai trendek olyan dolgok, amelyekről tudnunk és írnunk kell.

De természetesen így van ez minden havi magazinnal – a jövőben élünk. Nálunk hosszú az átfutási idő a cikk kiválasztása és megjelenése között. Több hónappal előre kell terveznünk a kiadványainkat, ki kell találnunk, hogy mi fogja érdekelni a nyilvánosságot hat, vagy kilenc hónap múlva. Így tehát az előrejelzési üzlet részei vagyunk.

Más vállalkozásokhoz hasonlóan, mi is olyan terméket alkotunk, amely a technológiai trendeken alapul. A mi esetünkben ez az ötletekről és az információról, és ha szerencsénk van egy kicsit a szórakoztató iparról is szól. De a megközelítés ugyanaz. És ezért nemcsak azt kell megértenünk, hogy miért fontos a technológia, és hogy merre halad, hanem azt is - és ez nagyon fontos - hogy mikor. Az időzítés a kulcsa mindennek.

Érdekes megnézni az 1990-es évek gazdasági fellendülésének csúcsán az e-kereskedelemre, az internetes forgalomra, a szélessáv terjedésére és az internetes hirdetésekre vonatkozó előrejelzéseket. Mindegyik talált – csak az időzítésben tévedtek. Majdnem mindegyik beteljesedett – néhány évvel később. Ami azonban a tőzsdei értékeléseket illeti, néhány év eltérés nyilvánvalóan extrém hatással bír. Ezért az időzítés kulcsfontosságú.

Valószínűleg láttak már ilyesfélét. Ez a klasszikus Gartner-féle hype görbe. amely egy adott technológia élettartamát ábrázolja. Az érdekesség kedvéért betettünk néhány más technológiát is, hogy megmutassuk: még az első csúcspont felé tartó emelkedőn vannak-e, vagy éppen becsapódni készülnek-e a kiábrándulás völgyébe, vagy az újra felkapottság lejtőjén kúsznak-e fel megint ... és így tovább. Ez a technológiai előrejelzés egyik módja: meg kell értsük, hogy hol tart a technológia, majd megérezni a következő felívelést.

Minden olyan technológiáról írunk, amelyet kellően fontosnak tartunk, és jellemzően kétszer írunk róla. Az első alkalommal az elsők szeretnénk lenni. Az elsők akarunk lenni, akik írnak róla, azon rajongóknak, akik ezt értékelik. A legelején kapjuk el, rögtön az indulásnál. Látják: 1997-ben a Linuxot tettük a címlapra. Később újra hoztuk. A kellően nagy horderejű technológiák bekerülnek a fősodorba, és kirobbannak. És akkor eljön az ideje, hogy újra elővegyük. Ez történt a múlt évben. Ez az egyik módja annak, ahogyan megpróbáljuk bemérni a technológiai trendek időzítését.

Szeretnék most egy bizonyos, a technológiai trendekre vonatkozó gondolkodásmódról beszélni, amit én a jövő előrejelzésére vonatkozó nagy, egyesített elméletemnek hívok – pedig valójában közelebb áll a jövő előrejelzésére vonatkozó kicsiny egyesített elmélethez. Ez arra a feltételezésre, sőt megfigyelésre alapul, hogy minden fontos technológia négy szakaszon megy keresztül pályája során – néha csak egy szakaszon, néha mind a négyen. És mind a négy szakaszt egy-egy ütközésnek lehet tekinteni – egy valami mással való ütközésnek, mint például egy kritikus árszinttel, amely megváltoztatja mind a technológiát, mind pedig a világra kifejtett hatását. Ez egy inflexiós pont. És ezek azok az inflexiós pontok, amelyekből kiderül számunkra, hogy mi a következő fejezet a technológia életében, és hogy potenciálisan mit tudunk tenni ezzel kapcsolatban.

Az első a kritikus ár. Egy technológia életének első szakasza az, amikor egy kritikus ár alá esik. Miután a kritikus ár alá esett, és amennyiben sikeres, egy kritikus tömeg, a piaci elterjedés irányába mozdul el. Ezen a ponton számos technológia felvált egy másik technológiát, és ez a következő fontos pillanat. És végül sok technológia tömegcikké válik. Életük vége felé majdnem ingyenesek lesznek.

Ezen pontok mindegyike lehetőséget jelent, hogy kezdjenek vele valamit. Egy lehetőség arra, hogy a technológia megváltozzon. És még akkor is, ha el is mulasztották a Wi-Fi első fellendülését – tudják, a Wi-Fi elérte a kritikus árat, elérte a kritikus tömeget, de még nem váltotta fel az alternatív technológiát, és még nem ingyenes – még mindig van benne lehetőség.

Mondanivalóm lényegét a DVD történetének ismertetésével szeretném illusztrálni. Ez a technológia minden fenti lépésen keresztülment. Ahogy bizonyára tudják, a DVD-t a kilencvenes évek közepén vezették be és meglehetősen drága volt. De mint látják, 1998-ra visszaesett 400 dollárra, és a 400 dollár egy lélektani határ volt. Innentől fogva beindult. És látják: az eladott egységek száma felfelé mozdult el, elérte az inflexiós pontot, majd elkezdett beindulni.

A következő pont, amelyet egy évvel később elért, a kritikus tömeg volt. Ez esetben a háztartások 20%- ában való megjelenés a kritikus tömeg jó becslésének bizonyul. És ami itt még érdekesebb, az az, hogy vele párhuzamosan valami más is beindult – a házi mozi készülékek. Hirtelen van DVD lejátszónk, van kiváló digitális videónk, és így már van értelme nagyméretű képernyőt venni, van értelme Dolby 5.1 surround hangrendszert venni. És talán van értelme annak, hogy összekössük őket és elkezdjük a szórakoztató technológiánk további részeit is hozzákapcsolni. Szintén érdekes megjegyezni, hogy az online DVD kölcsönző, a Netflix 1999-ben jött létre. Itt jelent meg Reed Hasting, a Netflix alapítója. Ő pontosan látta, hogy itt a pillanat, elérkezett az inflexiós pont, amivel most tud valamit kezdeni.

A következő fázis az előző technológia kiváltása volt. Látják, hogy 2001 környékére már többet adtak el belőle, mint a videó lejátszóból. Ennek kapcsán is láthatjuk a távolabbi következményeket. A Netflixnek igaza volt – a Netflix modell oly módon profitált a DVD-ből, ahogyan arra a videó kölcsönzők nem voltak képesek. A DVD egyik nagy előnye, hogy nagyon kicsi. Be lehet tenni a postázóba és olcsón lehet elküldeni. Ebből előny származott. Ez az új technológia felemelkedésének olyan velejárója volt, ami nem volt nyilvánvaló mindenki számára.

És végezetül: a DVD közelíti az ingyenességet. Van egy Apex nevezetű cég, egy ismeretlen kínai vállalat, amely az elmúlt évben többször is a legtöbb DVD lejátszót adta el Amerikában. Az elmúlt évben az átlagos áruk 48 dollár volt. Bizonyára hallottak a történetről, miszerint a Wal-Martot állítólag tömegesen lerohanták a 30 dolláros DVD lejátszó miatt. De a lényeg az, hogy nagyon is olcsóvá váltak, és nézzék meg ennek érdekes következményeit. Ahogy ezek olcsóbbak lesznek, a márkás termékek, mint a Sony és mások, veszítenek piaci részesedésükből, míg az ismeretlenek, az Apex-félék, átveszik a helyüket. Tömegtermékekké válnak. Ez történik, ha a dolgok az ingyenesség felé tartanak. Ez kemény piac. (Nevetés)

Nos, ezen a példán keresztül láthattuk a négy lépést, a technológia életének négy szakaszát. Szeretnék beszélni még néhány más technológiáról, amelyek már a láthatáron vannak – és a négy szakasz segítségével fogjuk megvizsgálni, hogy a fejlődésük mely szakaszában járnak. Ezek nem feltétlenül tartoznak a vezető 10 technológia közé inkább olyan technológiákra példák, amelyek a négy szakasz valamelyikében járnak. Amin véleményem szerint érdemes elgondolkodni az, hogy mi a következménye, ha ezek megközelítik az átmeneti és a metszőpontokat.

Kezdjük a génszekvenálással. Minden bizonnyal tudják, hogy a génszekvenálás ára – főleg azért, mert számítógépekre épül – Moore törvényének megfelelően szintén esik. Most lehetséges, illetve lehetséges lesz – és ha tényleg itt lesz Craig Venter ma, akkor mondja is majd hogy ez év végére már 40 millió dollárért képesek lesznek szekvenálni egy emberi genomot. Ezzel szemben ez még néhány évvel ezelőtt is milliárdokba került. Tudják, egyre inkább kéznyújtásnyira kerül azon képességünk, hogy megértsük a teremtés eszköztárát.

Ami érdekes, hogy ezzel egyidejűleg a felfedezett gének száma nagyon gyorsan növekszik. Ezen gének mindegyike egy potenciális diagnosztikus teszt. Eljön majd az a nap, amikor több százezer tesztet lehet végeztetni nagyon olcsón, ha ez ember kíváncsi rá. Meg lehet ismerni az önmagunkat összetevő mozaikot.

Itt egy másik technológia, amely közelít a kritikus ár felé. Ez egy lenyűgöző kutatás a WHO-tól a generikus gyógyszereknek a retrovírus-elleni vegyületekre és koktélokra gyakorolt árára vonatkozóan. 2000 januárjában az ár még 10.000 dollár volt, vagyis napi 27 dollár. Megjelentek a generikus gyógyszerek, először Brazíliában, majd másutt, és az árakra kifejtett hatásuk drámai volt. Most az ár kevesebb, mint 50 cent naponta. És ami érdekes, hogy ha a kereslet árérzékenységét nézzük, a kettő közötti összefüggést, akkor - ahogy a retrovírus-elleni szerek ára megy le - úgy a kezelt emberek száma radikális mértékben növekszik. A Clinton Alapítvány és a WHO úgy vélik, hogy 2005-ig hárommillió embert tudnak világszerte kezelni ... ezek közül kétmillió a szubszaharai Afrikában él. És a gyógyszerek csökkenő árának sok köze van ehhez.

A Linux egy másik jó példa. Most áttértünk a kritikus tömegre. Ezek most olyan technológiák, amelyek elérik a kritikus tömeget. Ha megnézik, itt van a Linux pirossal jelölve, és elérte a 20%-ot. Érdekes módon már korábban elért egy átmenetet, de nem azon átmeneteket, amelyek számítanak. Azt az átmenetet, amelyik számítani fog, kékkel jelöltük. De meg lehet nézni, hogy merre tartanak a vonalak. Láthatják, hogy 20%-nál már komolyan vehető. Ez már nem csak a technológiai szakiknak szól. Úgy vélem, hogy a redmondi Microsoft központban erre gondolnak a dolgozók, amikor éjszaka felriadnak álmukból. (Nevetés)

Egy másik technológia, amelyet mindenütt látunk magunk körül, a hibrid autó. Nem tudom, hogy van-e valakinek Prius 2004-es autója? Csodálatosak. És ha nézzük a trendet, körülbelül 2008-ig – és nem hinném, hogy ez egy őrült előrejelzés lenne – az eladott autók két százalékát fogják kitenni. A két százalék nem 20 százalék, de az autó üzletágban, amely lassan alakult át, ez nagyon nagy dolog; ez azt jelenti, hogy helyet talált magának. Ha elér két százalékot, akkor mindenütt észre fogják venni az utakon.

És ami érdekes a hibrid autók elterjedésében az az, hogy ezáltal bekerültek az elektromos motorok a gépjármű iparba. Ez száz éve az első radikális változás a gépjármű technológiában. És ha egyszer van elektromos motor, mindent meg lehet csinálni: tetszőlegesen meg lehet változtatni az autó struktúráját. Lehet energia visszatöltő fékrendszerünk, lehet tisztán elektronikusan irányított rendszerünk, lehetnek cserélhető autó formák– kis dolgok ezek, melyek a hibriddel kezdődnek, de egy teljesen új korszakhoz vezethet az autó történelmében.

A Voice Over IP, azaz VOIP-ról talán már hallottak. Ez is olyan, mintha a semmiből jönne és egyelőre még egy picit nehézkes használni. Van egy Skype nevezetű cég, amelyet a Kazaa alapítói hoztak létre. Nézzék ezeket a számokat. Múlt év augusztusában indultak; már közel négymillió regisztrált felhasználójuk van – ez a kritikus tömeg. És ugyanez történik a szolgáltatói oldalon. Azt látjuk hogyan veszi át az IP némely hagyományos távközlési szabvány szerepét. Ez a fordulópont – ha Malcolm itt van, kérem bocsásson meg – és ez meg fogja változtatni a gazdaságot, az ipar dinamikáját és szereplőit is; valahogy ehhez hasonlóan néz majd ki.

És végül az ingyenesség. Az ingyenesség rendkívül érdekes. Az ingyenesség a digitalizálással jár együtt, mert a sokszorosítási költségek gyakorlatilag ingyenesek. Együtt jár az IP-vel, mivel az nagyon hatékony protokoll. Együtt jár a száloptikával, mivel az igen nagy sávszélességet kínál. Tudják, az ingyenesség a Szilícium völgy ajándéka a világnak. Ez gazdasági erő, ez műszaki erő. Egy deflációs erő, ha nem kezelik megfelelően. Ez a bőség, szemben a hiánnyal. Az ingyenesség valószínűleg a legérdekesebb dolog.

És ami itt látszik, az a dalok száma, amit egy merevlemezen tárolni lehet. Példaként vehetnénk akár filmeket is, de a lényeg az, hogy 2008-ban gyakorlatilag minden dalt, amit valaha csináltak, egy 400 dolláros merevlemezen tárolni lehet majd 2008-ban. Ez a dalok hagyományos tárolási módját lesöpri az asztalról. És látták a számokat. Úgy értem, amint tudják, a zeneipar a szemünk láttára omlik össze, és Hollywoodban is idegesek. Olyan erővel állnak szemben, amellyel még nem találkoztak. A reakcióik drákóiak, de nem biztos, hogy ez lesz az, ami megmenti őket az adott helyzetben.

És végül mondok egy utolsó példát az ingyenességre – talán a leghatásosabbat az összes közül. Említettem a száloptikát: ennek a bősége általában ingyenessé szokta tenni a dolgokat. Ime az Indiába történő telefonhívás percdíja. És ami érdekes, az az, hogy ez nemrég, 1990-ben még több mint két dollárba került percenként. Indiának még mindig szabályozással védett telefonrendszere van, éppúgy mint nekünk. Meglepően innovációmentes volt, lassan haladt, de hirtelen annyi üvegszál lett, hogy mindent elözönlött. Nézzék, hogy milyen gyorsan estek az árak. Sok esetben hét cent percenként.

És az Indiával történő olcsó vagy akár ingyenes telefonbeszélgetés következménye a dühös programozó, illetve a munkakiszervezés. Ez valószínűleg a globalizáció egyik legdrámaibb eltolódása, és az egyik leghatásosabb gazdasági eszköz, melyet ma a világban látni. Csak most kezdjük el érezni India és Kína erejét, és bármely más országét, amely kapcsolatba léphet a piacainkkal és együttműködik a cégeinkkel – azért, mert ingyenes a kommunikáció. És úgy vélem, ez az egyik legfontosabb technológiai trend, amelyet ma megfigyelhetünk. Köszönöm szépen.