Mindjárt az elején annyit mondanék: Houston, baj van. A második generáció nő fel úgy, hogy nincs előrelépés az űrhajózásban. Valójában visszaesés van. Nagy az esély, hogy nem tudjuk többé inspirálni a fiatalokat, hogy tovább vigyék azt a létfontosságú ügyet, ami fajunkat mindig is jellemezte. Ez pedig az, hogy mindig is felfedezni vágytunk távoli, veszélyes és ellenséges vidékeket hogy később esetleg kiderüljön, ez biztosította a túlélésünket. Meggyőződésem, hogy nem elégedhetünk meg azzal, ha az új nemzedék a jövőtől csak új telefonokat várjon, jobb szolgáltatásokkal. A jövőtől felfedezéseket, terjeszkedést kell várniuk. áttöréseket kell várniuk. Muszáj. Nekünk kell inspirálni őket, mert aztán nekik kell biztosítaniuk a túlélésünket.
Különösen aggasztó, amit jelenleg a NASA csinál, ez az új Bush doktrína ami a következő tizenöt év ... a fenébe, ezt elszúrtam. A lelkünkre kötötték, hogy itt nem szabad politizálni.
Amit a közeljövőben várhatunk,
a közeljövőben várhatunk, nemcsak a jövő nemzedéknek kevés, de ezek a tervek még ahhoz is halványak, hogy a Boeing vagy a Lockhead kreatív mérnökei új dolgokkal kísérletezhessenek. Visszamegyünk a Holdra, 50 év után? Úgy, hogy kimondottan kerülünk minden újítási lehetőséget. Ez nagyon aggaszt. Ez az, amiről szeretnék ma beszélni Önöknek, hogy ma kell inspirálnunk azokat, akik a holnap vezetői lesznek. Erről fog szólni a következő 15 perc. Az inspiráció nagyon fiatal kortól lényeges. 3 éves kortól 12-14 évesig. Amit ők látnak, az meghatározó.
Vessünk egy pillantást a repülésre. Volt egy csodálatos négy év, amikor remek dolgok történtek. A Wright fivérekkel kezdődött 1908-ban, mikor Párizsban repültek. Mindenki azt mondta, "Ezt én is meg tudom csinálni." Akkoriban alig páran repültek. Négy évvel később 39 országban repülők százai, pilóták ezrei. A repülőgéptípusok gombamód szaporodtak. Ma mondhatjuk, hogy a gépeket értelmes tervezés hozza létre. De akkoriban nem volt értelmes tervezés. Legalább 30 000 különböző dolgot kipróbáltak, és ha lezuhant és megölte a pilótát ... ezt inkább ne. Akik repültek és biztonságban landoltak, azokat hívták jó pilótáknak. Mivel képzett pilóták nem voltak. Tehát ez a rengeteg, több ezer kísérlet vezett odáig, hogy ma tudjuk, hogyan kell biztonságos repülőgépet építeni. Mert mertünk próbálkozni. Ez nem történt meg az űrrepülés terén. Két koncepciót próbáltunk ki. Mi kettőt, az oroszok egyet.
Kiket inspirált ez az időszak? Az Aviation Week felkért, hogy írjak egy listát azokról, akik szerintem a repülés első századának előrevivői voltak. Összeszedtem pár nevet, és később ébredtem rá, hogy mindegyik azidőtájt volt gyerek, abban a négy évben. Amikor én voltam gyerek, az is izgalmas időszak volt. A sugárhajtás kezdete, a rakétakor kezdete. Von Braun a Marsra készült. És ott volt a Szputnyik. Abban az időben a Mars sokkal érdekesebb volt mint manapság. Azt gontoltuk, állatok élnek ott. Azt pedig tudtuk, hogy növények vannak, mivel láttuk a színváltozást. Csak aztán a NASA elrontotta az egészet, mert robotokat küldött, és azok pont a sivatagban értek földet.
Nézzük mi történt. A fekete vonal mutatja a legnagyobb elért sebességet, a piros a legjobb katonai repülők a kék a polgári repülőgépek. Egy nagy ugrás van itt. Az én gyerekkoromban. Azt hiszem, ez adta nekem a bátorságot hogy olyasmit csináljak, amit mások nem mertek. Mert mit csináltam gyerekként? Nem az autóverseny, a csajok és a tánc érdekelt. És akkoriban a drogok sem mentek. Én repülőmodellversenyekre jártam. Aztán a vietnámi háború alatt hét éven át repülőket teszteltünk a Légierőnél. Aztán olyan repülőgépeket kezdtem tervezni, amiket bárki megépíthetett volna. 3000 még ma is repül belőlük. Egy közülük a Voyager ami körülrepülte a Földet. 82-ben alapítottam a mostani cégemet. És 82 óta minden évben legalább egy új repülőgépet terveztünk. Sok nem is fért fel erre az ábrára.
Ez minden idők leglenyűgözőbb repülőgépe, alig egy evtizeddel az első sugárhajtású gép megjelenése után. Addig repült amíg a rozsda meg nem ette teljesen, s ki nem vonták a forgalomból. 98-ban vontak ki valamit, ami 56-ban készült? Hogy? Minden idők legjobb űrhajója a Grumman leszállóegység. Leszállt a Holdon, és felszállt onnan, mindezt karbantartás nélkül. Nem semmi. Ilyet ma nem tudunk csinálni. 72-ben lemondtunk róla. Három évvel Gagarin 1961-es repülése után tervezték. Három évvel! és ma nem tudjuk megismételni.
Őrület. Most röviden a fejlődési ciklusokról. Növekedés, aktív periódus, hanyatlás, aztán jön valami új. 25 évente egy új ciklusba lépünk. 40 éves ciklusok, de átfedéssel. Egy sor különböző technológiára igaz ez. Ami érdekes, a sebesség - mivel ez az ábra az elért maximális sebességet mutatja - de a vége hiányzik. A két vadiúj repülő sebessége ugyanaz, mint a DC8-é, 1958-ból. Ez a lényeg! Az, hogy nincs innováció, ha az állam fejleszt és az állam is használja azt fel. Egy kiváló példa, a DARPA hálózat. Először a tüzérség használta, aztán az IRS. Végül kikerült, és széles körben elterjedt, mindenki hasznára. A magánszektor kell a fejlődéshez. Emlékezzenek erre. Az űrkutatásban ilyen innovációs ciklusokat nem találni.
Az első évben, amikor Gagarin repült, majd pár hétre rá Alan Shepherd, öt ember járt az űrben ebben a legelső évben. 2003-ban minden ember, akit az USA fellőtt, meghalt. Csupán három vagy négy repülés volt 2003-ban. 2004-ben kettő: két orosz Szojuz, a Nemzetközi Űrállomáshoz. Nekem kellett a Mojave sivatagban pártucat emberemmel három repülést végezni hogy meglegyen az öt, hogy elérjük az 1961-es szintet. Nincs haladás, nincs cselekedet, nincs semmi.
Ez a kép a SpaceShipOne-ról készült. Ez pedig Föld körüli pályáról. Az cél az, hogy Önök is megnézhessék és átélhessék. Már meg tudjuk valósítani a szuborbitális repülést. Biztonságos, legalább annyira, mint a korai repülőgépek voltak. Szeretnék szólni arról, hogy miért merjük kis cégként megpróbálni ezt.
Mert mi fog történni ezután? Az iparág gyorsan fog indulni, sok szereplővel. A múlt héten jelentkezett be egy másik cég. Szuborbitális repülések lesznek. Azért, mert nem megoldott az orbitális repülések biztonságossága. A kormány, három kormány!, 45 éve végez repüléseket, és még mindig 4%-a az űrhajósoknak meghal. Ilyen mutatókra nem lehet üzletet alapozni. Úgy véljük, 100 000 ember fog repülni 2020-ig. Azt nem mondom meg, hogy mikortól mert nem akarom a konkurenciának kiadni a terveimet. De ahogy beindul, fejlődés lesz. És nagyon hamar fogunk keringő üdülőhoteleket látni. Aztán Hold körüli repüléseket ami nagyszerű látvány lesz. Tényleg nem semmi, mert a Holdon nincs légkör, meg lehet kerülni akár 3 méterre a felszíntől. Fantasztikus lesz.
A kritikusaim azt mondják, Rutan a milliomosok pénzéből milliomosokat szórakoztat. Mi a fene? Ez nem közlekedési szolgáltatás, csak szórakozás. Ez zavart egy időben, de aztán elgondolkodtam. 1978-ban vettem az első Apple számítógépemet. Hogy elmondhassam, "nekem van egy számítógépem". "És mire jó az?" "Van rajta Frogger, nem ugrasz át?"
Nem banki számítógép volt, nem a Lockheedé, hanem egy otthoni gép játszani. Egy évtizedig csak szórakozásra volt, nem tuduk, mire lenne hasznos. De aztán ahogy az iparág terjeszkedett, fejlődött, nőttek a lehetőségek, és mikor már elég sok háztartásban ott volt, megérett a helyzet új találmányokra. Itt ül a felelős közöttünk: Al Gore, az internet feltalálója. És amit egy éven át ... bocsánat, évtizeden át csak játékra használtunk, mára mindenütt ott van, üzletben, kutatásban, kommunikációban. Ha adunk a Google fejlesztőinek pár hetet, előállnak még egy tucat új ötlettel. Nemsoká nem tudjuk majd meggyőzni a gyerekeinket, hogy nem volt mindig számítógép otthonainkban. A játéknak megvan a haszna.
Mutatok egy kicsit zsúfolt ábrát. Ez a jóslatom a következő időszakra. Valamint azt is megmutatja, hogy van egy befektetői csoport, akikről nem biztos, hogy hallottak akik gyerekként, 3-15 éves korukban látták az első űrrepüléseket, a holdraszállást itt, ebben az időben. Paul Allen, Elan Musk, Richard Branson, Jeff Bezos, az Ansari család, akik most az orosz programot finanszírozzák, Bob Bigelow a saját űrállomásával, és Carmack. Ezek az emberek a pénzüket izgalmas célokra fordítják, ami szerintem sokkal jobb, mintha jobb telefonokba fektetnék. Ők inkább inspiráló dolgokba fektetik, amik képessé tesznek minket arra, hogy a következő nagy előrelépést megtegyük és felfedezzünk új dolgokat. És egyszer majd lehetővé teszi, hogy elvándoroljunk, és ne haljunk ki.
Őket az eredmények inspirálták. De nézzük, hogy mi történt ezután. Volt pár jó példa. A legjobb katonai repülő, az SR71. Addig repült, amig szét nem rozsdásodott, végül kivonták. A Concorde megduplázta a polgári repülés sebességét. A teljes életciklusa alatt nem volt konkurenciája, kivonták. És most ott tartunk, annyit tudunk felmutatni mind a katonai, mind a polgári repülésben, mint az 50-es években.
De azért van, ami inspirálhatja a gyerekeinket. Az újszülöttekről beszélek, és a tízévesekről. Hamarosan valami nagyon érdekes fog történni. Nemsokára vehetsz egy jegyet, és gyorsabban, magasabbra szállhatsz, mint a legjobb katonai repülőgép. Ilyen még nem volt. Ők leragadtak annál, ami most van, mivel így is meg tudnak nyerni egy háborút 12 perc alatt, minek kéne ennél jobb? De ahogy a szuborbitális űrturizmus beindul, észbekapnak. "Várjunk csak!" "mi történik itt?" és rögtön lesznek szuborbitális katonai repülők is. Nagyon hamar. De ami az érdekes, hogy a polgári repülés fogja előbb megcsinálni. Alig várom ezt az új "piaci űrversenyt", mondjuk így.
A 60-as évekbeli űrversenyt a nemzeti büszkeség motiválta, mivel az első két menetet elvesztettük. Nem műszaki vereség volt ez. Megvolt az eszközünk, hogy a Föld körüli pályát elérjük, Von Braunnak hála. Mondhatjuk, hogy nem volt műszaki vereség. A Szputnyik a büszkeségünket sértette. A világ azt látta, hogy nem Amerika a vezető technológiailag. Ez súlyos dolog volt. Aztán Alan Shepherd hetekkel Gagarin után repült. Nem hónapokkal vagy évtizeddel, tehát mi is képesek voltunk rá. De akkor is vesztettünk. Ezért nagyott kellett lépnünk, hogy helyrehozzuk.
És most ismét vesztettünk az oroszokkal szemben egy menetet. Amerikában nem tudsz jegyet venni az űrbe. Oroszországban tudsz. Orosz eszközzel tudsz az űrbe menni. Ennek oka a pénzhiány, jól jön nekik 20 millió cserébe egy helyért. De ez üzlet. Ez felfogható űrturizmusként. Ezentúl kínálnak Hold körüli utakat is, mint az Apollo 8 volt. 100 milló és már mehetsz is a Holdra. Gondolta volna bárki a 60-as években, amikor az űrverseny zajlott, hogy az első piaci alapú űrrepülés orosz űrhajóval fog történni? És gondolták volna az oroszok, hogy az űrhajójuk az első Hold körüli útján nem oroszt fog vinni? Hanem talán egy japán, vagy amerikai milliárdost? Ez bizarr! Így vagy úgy, de ismét le kell győznünk őket.
Amit mi csinálunk az egy nagyon sikeres üzleti, polgári űrrepülés lesz. Mindegy, hogy nem mi kezdtük. A Concorde előtt is volt már orosz szuperszonikus szállítórepülő. Néhány repülés után kivonták. Most valami hasonló történik az űrturizmus terén is.
Nézzük milyen fejlődés várható a polgári űrrepülésben. Az ötszöröse annak, amit a NASA csinál 2020-ig. Már most 4,5 - 4,7 milliárd dolláros befektetés van a polgári űrrepülésben, állami pénz nélkül. Ha az interneten utánanéznek, ennek a felét találják meg, de kétszer annyi van már lekötve, csak még nincs elköltve. A következő években lesz. Ez igen nagy összeg! Az jósolom, hogy amilyen jövedelmező lesz ez az iparág, és az lesz, ha 200 000-ért adunk egy utat, aminek a költsége a tizedébe kerül, azon lehet keresni. Tehát azt jósolom, hogy ez a pénz, ami bejön, nagyjából a fele lesz annak, amit a NASA az amerikai adófizetők pénzéből az űrrepülésekre fordít. És ez a pénz sokkal hatékonyabban lesz elköltve, 10-15-ször hatékonyabban. Ebből az következik, hogy a fejlődés, állami pénz nélkül, legalább ötször akkora lesz, mint a jelenlegi NASA ráfordítás. Azért, mert ezt mi csináljuk, a magánszektor. Soha nem bízhatsz ilyesmit a kormányokra, túl régóta tesszük. A NACA, a NASA előtt, soha nem tervezett és működtetett repülőgép-társaságot. A NASA fejleszti az űrrepülést, tartja fenn az egyetlen járatot. És azt is abbahagyjuk, mert félünk tőle. De 2004-ben, amikor egy kis csapattal megmutattam, hogy meg tudjuk csinálni, minden megvátozott.
You can share this video by copying this HTML to your clipboard and pasting into your blog or web page. This video will play with subtitles.
You either have JavaScript turned off or have an old version of the Adobe Flash Player. To view this rating widget you
need to get the latest Flash player.
If your browser allows only "trusted sites" to execute Javascript, you should add the "googleapis.com" domain to your whitelist to allow our Flash detection to work properly.
Got an idea, question, or debate inspired by this talk? Start a TED Conversation.
Szenvedélyes beszédében a legendás tervező, Burt Rutan, alaposan leveszi a keresztvizet az amerikai űrprogramról, és a vállalkozókat kéri fel, hogy folytassák ott, ahol a NASA abbahagyta.
In 2004, legendary spacecraft designer Burt Rutan won the $10M Ansari X-Prize for SpaceShipOne, the first privately funded craft to enter space twice in a two-week period. He's now collaborating with Virgin Galactic to build the first rocketship for space tourism. Full bio »
Translated into Hungarian by Krisztián Pintér
Reviewed by Emese Mandzák
Comments? Please email the translators above.
17:43 Posted: Jun 2007
Views 701,032 | Comments 201
18:19 Posted: May 2008
Views 466,211 | Comments 96
20:22 Posted: Jun 2008
Views 406,466 | Comments 78
Just follow the guidelines outlined under our Creative Commons license.
This comment will be attributed to . Not ? Sign Out.