Bandi Mbubi: Kérjünk egy tisztességes mobiltelefont

Ma egy súlyos témáról szeretnék beszélni, amely közel áll hozzám, és közelebb, mint gondolnák, Önökhöz.

21 évvel ezelőtt érkeztem az Egyesült Királyságba, mint menedékkérő. 21 éves voltam. Kénytelen voltam elhagyni a Kongói Demokratikus Köztársaságot, a hazámat, ahol diákaktivista voltam. Szeretném, ha gyermekeim találkozhatnának a kongói családommal.

De szeretném elmondani Önöknek, mi közük Kongóhoz. De először is, megtennének egy szívességet? Kérem, nyúljon mindenki a zsebébe, és vegye elő a mobiltelefonját! Érezzék azt a megszokott súlyt, milyen természetes mozdulattal csúsznak az ujjaik a gombok felé! (Nevetés) El tudják képzelni a világot nélküle? Összeköt minket szeretteinkkel, családunkkal, barátainkkal és kollégáinkkal, itthon és külföldön. Az összekapcsolt világ jelképe.

De amit a kezükben tartanak, véres nyomot hagy, és mindezt egy ásvány miatt: tantál, amit Kongóban koltánként bányásznak. Ez egy korrózióálló hővezető. Ez tárolja az energiát a mobiltelefonokban, a PlayStationökben és a laptopokban. Alkalmazzák az űrtechnikában és az orvosi berendezésekben ötvözőként. Annyira erős, hogy csak kis mennyiségben van rá szükség. Jó lenne, ha a történet itt véget is érne.

Sajnos ami a kezükben van, nemcsak hihetetlen technológiai fejlődést és ipari terjeszkedést idézett elő, hanem elképzelhetetlen emberi szenvedéshez is hozzájárult.

1996-óta több mint ötmillió ember halt meg a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Számtalan nő, férfi és gyermek lett megerőszakolva, megkínozva vagy leigázva. A nemi erőszak fegyverként lett használva, félelmet generálva, nagy területeket elnéptelenítve. A hajsza az ásvány bányászatáért nemcsak elősegítette, de táplálta is a folyamatos háborút Kongóban.

De még ne dobják el a telefonjukat.

Harmincezer gyermeket soroztak be, és kényszerítettek fegyveres harcra. Kongó következetesen rettenetes helyet foglal el az összegészégügyi és a szegénységi ranglistán. De figyelemreméltó, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programja az ország természeti kincseit több mint 24 ezer milliárd dollárra becsülte. Az államilag szabályozott bányászat összeomlott, és a bányák feletti ellenőrzés részekre szakadt. A fegyveres csoportok könnyedén ellenőrzésük alatt tartják a koltánt. Egy jól ismert tiltott kereskedelmi útvonal a határon át, Ruandába vezet, ahol a kongói tantált ruandainak álcázzák.

De még ne dobják el a telefonjukat, mert a hihetetlen irónia az, hogy az a technológia, amely ily fenntarthatatlan, pusztító követelményekkel jár Kongóban, az ugyanaz a technológia, ami ezt a helyzetet a tudomásunkra hozta. Csakis azért tudunk ennyit a kongói helyzetről és a bányákról, mert ez a fajta kommunikáció a mobiltelefonok segítségével történik. Mint az arab tavasznál, a legutóbbi kongói választások során, a szavazók szöveges üzeneteket tudtak küldeni a helyi szavazóhelyiségekről a központba, a fővárosba, Kinshasába, és az eredmény nyomán a diaszpóra csatlakozott a Carter Centerhez, a katolikus egyházhoz és más megfigyelőkhöz, hogy felhívják a figyelmet az antidemokratikus eredményre.

A mobiltelefon világszerte adott az embereknek egy fontos eszközt a politikai szabadság kivívására. Ténylegesen forradalmasította a kommunikációt a Földön. Nagy jelentőségű politikai változásokat tett lehetővé. Így hát egy paradoxonnal állunk szemben. A mobiltelefon a szabadság eszköze, s ugyanakkor az elnyomás eszköze.

A TED mindig is ünnepelte azt, amit a technológia értünk tehet, a technológiát a végtermék formájában. Itt az ideje, hogy kérdéseket tegyünk fel a technológiáról. Honnan származik? Ki gyártja? És miért? Itt közvetlenül nektek beszélek, a TED közösségének, és azoknak, akik lehet, hogy figyelnek a képernyőn, telefonjukon, szerte a világban, Kongóban. Minden technológia adott számunkra, hogy kommunikáljunk, és minden technológia adott, hogy közöljük ezt.

Jelenleg, nincs egyértelmű, méltányos kereskedelmi megoldás, de már hatalmas előrelépés történt. Az USA nemrég egy olyan jogszabályt fogadott el, amely a kongói vesztegetést és visszaéléseket célozza. A legújabb Egyesült Királyságbeli jogszabályok ugyanúgy használhatóak. Februárban a Nokia kiadta új szabályzatát az ásványi anyagok beszerzéséről Kongóban, és létezik egy petíciót az Apple-höz, egy konfliktusmentes iPhone gyártására. Vannak kampányok az egyetemi központokban, hogy tegyék iskoláikat konfliktusmentessé. De még nem értünk a végére. Továbbra is nyomást kell gyakorolnunk a telefontársaságokra, hogy változtassák meg beszerzési folyamataikat.

Amikor először jöttem az Egyesült Királyságba, 21 évvel ezelőtt, honvágyam volt. Hiányzott a családom és a barátok akiket magam mögött hagytam. A kommunikáció rendkívül nehéz volt. A levelezés hónapokig tartott, ha szerencséd volt. Gyakran soha nem érkezett meg a levél. Még ha meg is tudtam volna fizetni az otthoni telefonszámlát, mint a legtöbb embernek Kongóban, a szüleimnek sem volt saját telefonvonaluk. Ma, a két fiam, Dávid és Dániel tud beszélni a szüleimmel, és meg tudja ismerni őket. Miért kell hagyjuk, hogy egy ilyen csodálatos, ragyogó és szükséges termék szükségtelen szenvedést okozzon emberi lényeknek?

Tisztességes élelmiszer-kereskedelmet követelünk, és tisztességes ruhakereskedelmet. Itt az ideje, hogy követeljük a tisztességes telefonkereskedelmet! Ezt a dolgot érdemes terjeszteni. Köszönöm. (Taps)